Belföld

Szavazásokat készítenek elő ma a képviselők

Az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról szóló javaslatról is tárgyalnak

Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalja utoljára a kedden elfogadni tervezett előterjesztéseket, köztük a kormány azon kétharmados többséget igénylő javaslatát, amely lehetővé tenné az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást.

Az Iszlám Állam révén olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely "erkölcsileg megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon" - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn az Országházban.
A külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság együttes zárt ülést tartott az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépésben való magyar szerepvállalással kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdésekről. Ezt követően Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy olyan parlamenti határozat fekszik a törvényhozás előtt, amely időbeli korlátozással, 2017. december 31-ig küldene ki 150 katonát területi korlátozással meghatározott helyszínre, Észak-Irakba. Azt mondta, az az oka ennek a döntésnek, hogy olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely "erkölcsileg megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon", és ez a helyzet az ország és a szövetségesei biztonságát is érinti, tehát erkölcsi és biztonsági okokból sem maradhat tétlen Magyarország.
Németh Zsolt közölte: Magyarország az iraki felkérésnek tenne eleget a szerepvállalással, és az ország Irakkal szoros kapcsolatot ápol. Az ott tapasztalható népirtás nagyon érzékenyen érinti "a keresztény elkötelezettségű" magyar kormányt, amelynek kiemelkedően fontos szempont, hogy "keresztényellenes népirtást" nem lehet eltűrni. Emellett nagyon fontos gazdasági érdekei is kötődnek Magyarországnak a térséghez, a Mol fejlesztési forrásainak meghatározó részét ebben a régióban költi el - tette hozzá.
A képviselő kiemelte: Magyarország nem harcoló alakulatokkal venne részt a koalícióban, és a nemzetközi fellépésben részt vevő országok is elsősorban az iraki hadsereg képességeinek fejlesztését tartják szem előtt. A magyar katonáknak egy kiképzőtábor biztosítása lenne a feladatuk.
Sok kormánykoalíción kívüli képviselő is jelezte már, hogy támogatja majd a javaslatot - mondta.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarország már életbe léptette a terrorfenyegetettség szempontjából a B szintet, ami azt jelenti, hogy a közvetlen terrorfenyegetettség növekedésére nem számítanak, de az elmúlt időben Franciaországban és Dániában történt terrorista akciók indokolttá tették ezt a lépést.
Az ülés után Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági ülés fideszes alelnöke is elmondta, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelezettsége és biztonsági helyzete szempontjából is fontos, hogy részt vegyen a misszióban. Az Iszlám Állam megerősödése az egész világnak fenyegetettséget jelent, az iszlám közösségnek is - vélekedett. 
A képviselő kérdésre közölte: felmerült az ülésen Habony Árpád kisbuszának ügye is, de a magyar kormánynak és állami szerveknek semmi közük ehhez a buszhoz.
Az LMP-s Szél Bernadett újságíróknak megerősítette: pártja továbbra sem támogatja a magyar szerepvállalást az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben, felelőtlen döntés, "hatalmas hiba" lenne, ha ezt megszavazná a parlament. Úgy tűnik, ez a misszió leginkább "a kormány megtépázott nemzetközi kapcsolatrendszerének" helyreállítását szolgálja, holott ezzel megnő a belbiztonsági kockázat - mondta.
Az ellenzéki politikusnak is feltettek kérdést Habony Árpád kisbuszával kapcsolatban, és Szél Bernadett közölte: a Belügyminisztérium illetékesei úgy tájékoztattak az ülésen, hogy "kormányzati összefonódás nincs Habony Árpád kisbusza és a kormány között".
Az LMP képviselője kitért a Quaestor-ügyre is. Azt mondta: elsősorban a politikusok felelőssége, hogy ilyen rossz döntéseket hoztak, ilyen kockázatos helyekre tették be a közpénzeket, és mivel az érintett szolgálatok sem jeleztek előre semmit, nekik is végig kellene gondolniuk a felelősségüket. 

A parlamenti ülés egyébként napirend előtti felszólalásokkal kezdődött: kivándorlásról, a soproni fejlesztésekről, a brókerbotrányról és a tapolcai választásról beszéltek a képviselők.

LMP: A kormánynak felelőssége van a kivándorlás felgyorsulásában
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a kormánynak "kőkemény" felelőssége van az egyre gyorsuló kivándorlásban. Tavaly harmincegyezer-ötszázan távoztak az országból, hatszor annyian, mint 2009-ben, felük harminc év alatti - ismertette. Szerinte a kivándorlás oka a többi között az, hogy a fiataloknak nincs perspektívájuk, öt éve nem volt bérfelzárkóztatás, a dolgozók kétharmada az átlagbér alatt keres, az oktatási rendszer leépül és nincsenek jó feltételek a családalapításhoz. A képviselő az LMP dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslatait ajánlotta a Ház figyelmébe.
Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, 2010 óta a bruttó bérek a minimálbér tekintetében több mint negyven százalékkal nőttek; reálértéken családi adókedvezménnyel 11,7 százalékkal, adókedvezmény nélkül 5,7 százalékkal emelkedettek.
Hangsúlyozta, a kivándorlás fontos kérdés, nem lehet szőnyeg alá söpörni. Hozzátette: a kormány különböző programokkal segíti a huszonévesek munkavállalását, amely emelkedett is.     

KDNP: Soha nem látott fejlődés kezdődhet Sopronban
A kereszténydemokrata Firtl Mátyás arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök először Sopron vezetésével kötött szerződést a Modern városok program keretében a város fejlesztéséről. Értékelése szerint olyan korszak kezdődik el az Orbán-kormánynak köszönhetően, amellyel soha nem látott fejlődés indulhat el. A fejlesztések közül kiemelte az M85-ös út, a történelmi belváros, a Fertő-tó és környéke, a Lővérek fejlesztését.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlesztése. Sopron esetében célként jelölte meg a település bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve a barokk belváros felújítását. Kitért arra, hogy a miniszterelnök már Egerrel is megkötötte a szerződést, ami a többi között útépítésekről, uszodafejlesztésről és a vár felújításáról szól.

MSZP: Házszabály- és alkotmányellenes a kártalanítási törvény
A szocialista Tóth Bertalan a brókerbotrány károsultjainak kártalanításáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot kifogásolta. Szerinte a javaslat kerüli a felelősség kérdését, nem derül ki abból, voltak-e bennfentes információi Orbán Viktornak. Nem ad választ arra sem, milyen felelősség terheli a külügy- és a földművelésügyi minisztert - sorolta fenntartásait, hozzátéve: a javaslat hallgat a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank felelősségéről, és hibája az is, hogy csak Quaestor-károsultakról szól, a Buda-Cash és a Hungária károsultjaival nem foglalkozik. Álláspontjuk szerint a javaslat házszabály- és alkotmányellenes, mert előbb az MSZP javaslatát kellene tárgyalnia a parlamentnek.
L. Simon László véleménye szerint az egész Quaestor-ügy nem jutott volna idáig, ha a szocialista kormány alatt nem adnak 17 milliárd forintot a pénzügyi vállalkozásnak. Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a károsultak megkapják a pénzt. Szóvá tette, hogy a házbizottság ülésén a szocialisták még nem jelezték, hogy házszabály- és alkotmányellenesnek tarják a javaslatot. Szerinte az ellenzéki politikus 32 ezer magyar ember ellen beszél. Kifogásolta, hogy a szocialisták a Baumag, a Globex és a Hajdú-Bét károsultjaival nem foglalkoztak, sőt volt olyan miniszterelnök, amely tevőlegesen is részt vett az egyik ügyben.

Jobbik: folytatni kell a néppárti politikát

A Jobbik elnöke, Vona Gábor történelmi jelentőségűnek értékelte a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választást, mert pártja első egyéni mandátumát szerezte meg Rig Lajos. Mint mondta, ha volt fülkeforradalom, az vasárnap történt; kiderült, van kormányváltó erő, a Jobbik. A pártelnök több kérést is megfogalmazott, a Fidesz-től és az MSZP-től azt kérte, fejezzék be a nácizást és a nyilasozást, mert az nem vezet sehová, és nem igaz. Fogadják el végre, hogy a Jobbik egy néppárt, amelynek alappillére egy határozott, ha úgy tetszik radikális program - hangoztatta. Közölte, lehet vadhajtásokat előráncigálni a múltból, de ezeket a vadhajtásokat bízzák rá, mindenki a saját maga háza táján söprögessen.
Azt is kérte, hogy az Országgyűlést szakmai alapon működtessék. Vona Gábor pártja tagjaitól azt kérte, ne zengjenek örömódákat. Örüljenek, legyenek büszkék, de kellő alázattal folytassák a néppárti politikát, amely egyre több ember számára válik szimpatikussá, kormányváltó alternatívává - mondta.
L. Simon László elmondta, demokratikus küzdelemben maradt alul a kormányoldal jelöltje, aki már gratulált jobbikos versenytársának. Az államtitkár is gratulált, és azt kívánta, hogy a képviselő az ottani embereket képviselje. Jelezte, 65 százalékos kormányzati többséggel a jövőben is higgadtan, alázattal végzik a munkát.
    
Fidesz: a sorsfordító kérdésekre kell koncentrálni
A fideszes Kósa Lajos  is gratulált a mandátumot nyert jobbikos képviselőnek. Szerinte valódi, éles demokratikus verseny zajlott vasárnap, 22 indulóval. Mint mondta, számításaik szerint 65,8 százalékra csökkent a kormánypárti parlamenti többsége.
Közölte, a választások után az igazán fontos, sorsfordító feladatokra kell koncentrálni. Beszélt arról, hogy a kétharmados támogatást igénylő javaslatokat úgy készítették elő, hogy előtte ötpárti egyeztetéseket tartottak, és olyan javaslatokat dolgoztak ki, amely lehetővé teszik, hogy "közös bölcsesség" alapján tudjanak dönteni.
A feladatok közé sorolta a munkahelyteremtést, a teljes foglalkoztatást, a kiegyensúlyozott költségvetési politikát.