Számos törvényjavaslaton változtatna a törvényalkotási bizottság

Az egyházi törvényjavaslathoz elfogadott módosítás értelmében valamennyi bevett egyházi minősítéssel bíró vallási közösség köthet átfogó együttműködési megállapodást az állammal. Pontosítanák a társadalmi súly számításának szabályait, és meghatároznák, hogy mely közcélú tevékenységek ellátásával kapcsolatos eljárásokban kell azt figyelembe venni. 
A testület egy olyan változtatást fogadott el a különadókról szóló törvény módosításához, amelynek értelmében a bankadó jövőre az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,24 százalék lesz. Az eredeti előterjesztésben 0,31 százalék szerepelt erre a sávra, míg 2017-re és 2018-ra 0,21 százalék, azzal a kitétellel, hogy az bizonyos esetekben nem haladhatja meg az idén fizetendő összeg 45 százalékát. Ahogy azonban Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságával konzultálva döntöttek az előterjesztés bizonyos részeinek elhagyásáról, például azért, mert idén nem fogadhatnak el a jövő évre vonatkozóan olyan jogszabályt, amely a még le nem zárt év adatain alapul. 
A szocialista Tóth Bertalan bírálta, hogy elmarad a javaslatból a bankadó hitelezést ösztönző csökkentése. 
Éles vita alakult ki a polgári törvénykönyv Győrffy Balázs (Fidesz) által tervezett módosításáról. Gőgös Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy most egyszerű többséggel akarják elfogadni a korábban kötött földhaszonbérleti szerződések felülvizsgálhatóságát, miután néhány hete megbukott az ezzel kapcsolatos kétharmados kezdeményezés. Feltette a kérdést: ha a parlament elfogadja, hogy tulajdonosváltás esetében a haszonbérleti szerződéseket nem ruházzák át, hanem újat kötnek, fennáll-e a lehetősége, hogy a bérlővel akkor is új szerződést kössenek, ha azzal átlépik az 1800 hektáros birtokmaximumot? 
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: a birtokmaximum fogalma arra az esetre vonatkozik, amikor a bérlő akaratából történik a földbérlet megszerzése, és nem vonatkozik arra az esetre, amikor a bérlő semmilyen jogi aktust nem tesz, csak a tulajdonos személye változik. Közölte azt is: az új haszonbérleti szerződések kérdése nem tartozik a kétharmados szabályok körébe.
A közbeszerzési törvény módosításáról szóló vitában a szocialista Hiszékeny Dezső úgy fogalmazott, a kormány javaslatával tovább nehezíti a korrupció elleni fellépést, ugyanis az előterjesztés újabb olyan kiskapukat nyit, amelyekkel kikerülhetők a közbeszerzési eljárások, amelyeken ráadásul már az állami vezetők, kormánytagok rokonai is részt vehetnek.
Fodor Gábor, a Liberálisok független képviselője szintén úgy vélte, hogy a változtatások a korrupciónak kedveznek, ezért megerősítette, nem támogatja azokat.
A jobbikos Gyüre Csaba azon - a kormánypárti képviselők által később leszavazott - javaslatát ismertette, amely szűkítette volna azoknak a 25 millió forintnál drágább beruházásoknak a körét, amikor nem kell közbeszerzési eljárást kiírni.
Csepregh Nándor az ellenzéki képviselőknek adott válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, a magyar közbeszerzési törvény elsőként felelhet meg az unió ide vonatkozó legfrissebb direktívájának, egyebek mellett azzal, hogy nevesíti a közbeszerzésekről kizártak körét. 
Az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvénymódosítás tárgyalásakor a szocialista Bárándy Gergely, valamint a jobbikos Szilágyi György is azt mondta, a változtatásokat azért kívánja elfogadtatni a kormányoldal, hogy azzal leállítsa a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szabálytalan működéséről szóló bírósági eljárást. Bárándy Gergely szerint a MOB illegitim módon hozott határozatai akár a magyar sportolók jövő évi riói indulását is veszélyeztethetik.
Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke az olimpiai bizottságról szólva azt mondta, ott egy "destruktív áskálódás" okozott káros helyzetet, a javaslat azonban nem ezt, hanem egy a kamaráknál, köztestületeknél és sportági szakszövetségeknél létező problémát kíván orvosolni.