Magyarország szuverenitása az Európai Unión belül, a terrorveszélyhelyezetre vonatkozó különleges jogrend, a felzárkózás mint alapvető jog, valamint az alaptörvény volt a téma a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány emberi jogok világnapja alkalmából rendezett csütörtöki budapesti konferenciáján.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az Emberi jogok, integráció, migráció című rendezvényen a testület egyik múlt héten nyilvánosságra hozott határozatát ismertette, amely szerint az Ab vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az ország szuverenitását. A testület megállapította, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás nem járhat az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével, valamint nem sértheti Magyarország szuverenitását, és nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével - mondta el az Ab elnöke.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a migráció okozta lehetséges terrorveszélyhelyzet törvényi szabályozását, a NAIH különleges jogrendre és jogkorlátozásra vonatkozó ajánlásait ismertette.
Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a felzárkózást mint alapvető jogot emelte ki, amelynek célja a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, valamint a legkülönfélébb szolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének növelése. A magyar felzárkózáspolitika jelszava az aktivizálás, a teljesítményelvűség és a partnerség, mivel úgy vélik: megfelelő segítségnyújtással megkapják az emberek a lehetőséget arra, hogy a saját sorsukat a kezükbe vevő, teljes jogú állampolgárok legyenek - emelte ki. A 2010-ben elindított felzárkózási stratégia eddig elért eredményeit ismertetve elmondta, a szegénységben élők aránya folyamatosan csökken, a 2011-es 31,5 százalékról 26 százalékra, a súlyos anyagi deprivációban élők száma pedig 23-ról 16 százalékra mérséklődött.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy vélekedett, a korábbi alkotmány kifejezetten értéksemleges szöveg volt szemben a mostani értékorientált alaptörvénnyel. Ennek hátterében - szerinte - az eltérő emberkép húzódik meg: míg a korábbi alkotmány az embert olyan racionális lénynek vélte, aki mindig optimális döntést hoz, a jelenlegi alaptörvény szerint az ember "gyarló, esendő", aki csak korlátozottan racionális, ezért egyfajta "zsinórmértéket" kell neki nyújtani.
Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a migrációval kapcsolatban azt mondta, Magyarországot sokszor érte az a vád, hogy "szívtelen", de ilyenkor senki sem emlékszik arra, amikor az ország 1990 után több tízezer, a délszláv háborúból menekülő embert fogadott be. Ezzel szemben humanitárius megoldás-e azt a látszatot kelteni, hogy mindenki jöhet, majd ha a megérkezettek nem felelnek meg a követelményeknek, akkor - hiába tették minden vagyonukat pénzzé és számolták fel a korábbi életüket - mégis kitoloncolják őket? - tette fel a kérdést.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy Nyugat-Európában inkább a sikertelenség jellemzi az integrációs törekvéseket, a magyar társadalom félelme az integrációtól pedig arra vezethető vissza, hogy mennyire nehéz a cigányság integrálása.
Schiffer András, az LMP volt társelnöke azt hangoztatta, hogy mindenki azonos méltósággal születik, és senkitől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy másokkal egyenrangú, teljes értékű emberként éljen a földön. Ez alapján pedig senkinek sincs joga arra, hogy a saját hagyományvilágát kérje számon más politikai közösségeken - jegyezte meg. Úgy fogalmazott, nem "mecsetek felépülésétől" kell félni, hanem attól, hogy a migráció hatására az önálló identitással rendelkező kultúrák összeolvadnak egy nagy fogyasztói masszába.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint lehetséges a sikeres integráció, de megjegyezte azt is, hogy határt kell szabni a bevándorlásnak, mert Európa befogadóképessége korlátozott. Az ellenzéki politikus szerint nem kell "kétségbe esni és ellenséget kreálni" a menekültekből, mert ők ugyanolyan emberek, mint a magyarok, vannak köztük rendes emberek és "gazemberek", ugyanúgy mint Magyarországon.
