Strasbourg: Magyarországnak rövidítenie kell a pereket

OBH: Az ügyek nyolcvan százaléka egy éven belül befejeződik
Mintegy másfél millió új ügy érkezik a bíróságokra évente, 80 százalékuk egy éven belül befejeződik - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön a strasbourgi döntést kommentálva.
Az OBH válaszában emlékeztet: az Európai Bizottság által összeállított igazságügyi eredménytábla adatai szerint Magyarország az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatók többségét illetően már az elmúlt években is a tagállamok első harmadában foglalt helyet. Az idén márciusban megjelent legfrissebb adatok szerint pedig a polgári peres ügyek intézésének gyorsasága alapján a magyar bíróságok a hatodikak az Európai Unióban.
Az OBH emlékeztet: Handó Tünde, a testület elnöke programot hirdetett, amelynek egyik célja, hogy megszüntessék a késedelmeket. Mivel az ítélkezés hatékonysága a bíróság mellett a jogalkotó, az ügyészek, az ügyvédek, a szakértők és az ügyfelek közös felelőssége, a program nagy hangsúly helyez e szereplők együttműködésére. A program része továbbá egy, a bíróságok elnökeinek részvételével közösen elkészítendő cselekvési terv, hogy az ügyfelek ésszerű időben hozzájussanak a döntésekhez.Az ítélet egyelőre nem jogerős. Magyarországnak a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül kell majd orvosolnia a túlzottan elhúzódó polgári peres eljárások problémáját.
"Bár a bíróság üdvözli a magyar kormány erőfeszítéseit, hogy rendezze a túl hosszú polgári perek ügyét, megjegyzi, hogy a probléma a hatóságok által 2011-ben elfogadott reform óta is fennáll" - írta közleményében a bíróság.
A konkrét ügyben, amelyet egy Telkiben élő panaszos indított a magyar állam ellen, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az eldöntendő kérdés nem volt bonyolult, és a peres felek sem akadályozták, hátráltatták különösebben az eljárást, viszont a magyar hatóságok nem jártak el kellő szorgalommal, hogy időben lezárják az esetet. A bíróság amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amely a túl hosszan húzódó ügyek felgyorsítását szolgálná.
A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telki panaszos jogainak sérelme - mind az elhúzódó per, mind a jogorvoslati lehetőség hiánya - a magyar igazságszolgáltatás strukturális problémájából ered, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes gyakorlathoz vezet Magyarországon.
A bíróság hangsúlyozta, a tagállamok joga dönteni arról, hogyan hajtják végre az ilyen ítéleteket. Választhatnak aközött, hogy felgyorsítják az eljárásokat, vagy kártérítést fizetnek azoknak, akiknek a jogai ily módon sérültek. A bíróság mindazonáltal azt is világossá tette, hogy inkább az eljárások felgyorsítása volna kívánatos, a kártérítés akkor szerencsésebb, ha az eljárás már nagyon elhúzódott, és ez ellen utólag már nem lehet tenni semmit.
A bíróság azt is tudatta, hogy a strasbourgi döntésre váró 400 ilyen magyar ügyet egyelőre berekeszti, s kivárja, hogy Magyarország milyen módon rendezi a jelzett problémát.