Soltész Miklós: A kormány támogatja a segélyszervezetek munkáját a határon

Soltész Miklós elmondta: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt az ötven-ötven millió forint támogatást szabadon felhasználhatja, így nemcsak élelmiszervásárlásra, hanem gyógyászati segédeszközök, sátrak vagy a munkájukat segítő járművek vásárlására is költhetik.
A KT elnöke kiemelte: az Európára és Magyarországra leselkedő veszély nemhogy nem csökkent, de tovább nőtt az elmúlt hónapokban, ennek következményeként a magyar határ mentén és az országon belül is egyre több a probléma. 
Hozzátette: "amikor segítő kezet nyújtunk, akkor elvárjuk azt is, hogy azok, akiknek segítünk, tartsák be a törvényeinket".
Az államtitkár kitért arra is, a magyar kormány az elmúlt években következetesen cselekedett, és következetesen vallotta, hogy ott kell segíteni, ahol a probléma keletkezett. 
"A háborúkat megállítani a nagyhatalmak feladata, a miénk, hogy helyben segítsünk" - fogalmazott.
Soltész Miklós közölte, ezért csatlakozott a kormány a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia januárban megszervezett gyűjtéséhez és egészítette ki a katolikus hívek által adományozott 85 millió forintot 120 millió forinttal, hogy közösen támogassák a közel-keleti menekülőtáborokban élő fiatalok oktatását.
A sajtótájékoztatón és a KT azt megelőző tanácskozásán részt vette Paul Karam, a libanoni karitász igazgatója, aki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek meghívására tartózkodik Budapesten. 
Paul Karam hangsúlyozta: a háború és az embercsempészet megállítása a legsürgetőbb feladat, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetek közötti szolidaritás. A libanoni segélyszervezet vezetője megköszönte a magyar kormánynak, a segélyszervezeteknek, elsősorban pedig a Katolikus Karitász magyarországi szervezetének a "konkrét cselekedetekben is megnyilvánuló szolidaritást".
Soltész Miklós a Paul Karammal folytatott megbeszéléséről az MTI-nek elmondta: a Libanonban élő keresztények számára fontos, hogy ne csábítsák el őket Európába, hiszen ezzel tovább csökken a térségben élő keresztények száma. Míg az 1970-es évek elején a lakosságnak több mint a fele keresztény volt, addig most mindössze 35 százalék az arányuk. Ezt az arányt rontja tovább jelentősen a 4,5 millió lakosú országba érkező 1,5 millió szír, 96 százalékban muszlim bevándorló. 
Ezért is kérik, hogy Európa ne csábítsa el a keresztényeket őseik földjéről, abból az országból, ahol "nem csupán vendégek, és ahonnan nem akarnak eljönni" - fogalmazott az államtitkár.

Alapjogokért Központ: Hiteltelen az Amnesty International jelentése Törökországról
Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty International Törökországot bíráló jelentése hiteltelen és egy mára már meghaladott emberi jogi fundamentalista világképen alapszik.

A központ pénteken közölte: a jelentés nincs tekintettel arra, hogy az Európába irányuló emberáradatot egyetlen ország sem tudja "hagyományos eszközökkel" kezelni. 
Németországban több százezer a feldolgozatlan menekültkérelmek száma, ebből pedig az következne, hogy Németország sem biztonságos ország - fűzték hozzá.
Az Amnesty International pénteken Londonban kiadott állásfoglalása szerint a török menedékjogi rendszernek olyan mértékű hiányosságai vannak, amelyek miatt törvénysértő lenne a márciusban kötött EU-török megállapodás alapján menedékkérőket visszaküldeni az Európai Unió területéről. 
Az emberi jogi szervezet azt írta, a török menedékjog-elbírálási rendszer alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, ennek következtében a menedékkérők akár éveket is várhatnak beadványuk feldolgozására. Emellett a várakozás ideje alatt csekély támogatást kapnak, vagy semmilyet se a lakhatásukhoz és a létfenntartásukhoz, és emiatt gyerekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy a családjuk megélhessen.
Az Alapjogokért Központ kiemelte: régóta hangoztatott álláspontjuk, hogy a háború elől menekülőket átmeneti védelemben kell részesíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a menekültek a világ általuk kiválasztott bármelyik országában letelepedhetnének. 
A menekültstátus ugyanis abban az országban jár, amelyik földrajzilag a legközelebb fekszik a kérelmező származási országához, és az átmeneti védelem alatt képes garantálni a menekültek alapvető biztonságát. Kizárólag így biztosítható, hogy a menekültek a háború végezetével visszatérjenek a saját országukba és újjáépíthessék azt - írták.
Hozzátették, a genfi egyezménynek megfelelően tehát a biztonságos ország fogalma nem a szociális juttatások végtelen sorát jelenti, hanem azt, hogy a háború, illetve politikai üldöztetés elől menekülő emberek élete az adott országban biztonságban van a menekültstátus ideje alatt. 
Annak érdekében, hogy Törökország teljesíteni tudja e nemzetközi jogi kötelezettségét, az unió 2018-ig hatmilliárd euró támogatást ad - közölte a központ.
Kitért arra, hogy az EU-Törökország megállapodással szemben számos jogos kritika megfogalmazható: jogi kötőereje kérdéses, a szír menekültek "cseréje" pedig jogilag kifogásolható. 
Ugyanakkor be kell látni, hogy a migrációs válságot már most sem lehet az Európai Unió határain belül megoldani, ráadásul a helyzet a jövőben csak romlani fog, a demográfiai előrejelzések szerint ugyanis 2050-ig például Afrika lakossága egymilliárddal nő, és Nigéria lakossága vetekedni fog az Európai Unióéval - tudatták. 
Az Alapjogokért Központ szerint Európa vezetőinek most kell felismerniük, hogy nem lehetséges minden embert befogadni, és most kell lerakniuk egy új szabályozás alapjait, hiszen amikor százmilliók próbálnak bejutni a kontinensre, már késő lesz.

Elítélték egy szír férfi szegedi kirablóit
Első fokon négy és hat év közötti fegyházbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság négy férfit, akik tavaly nyáron kiraboltak a Tisza-parti városban egy szír állampolgárt - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken.

Juhászné Prágai Erika közölte, a sértett a zöldhatáron keresztül érkezett Magyarországra. Tavaly június 28-án éjszaka Szegeden megegyezett két férfival abban, hogy 350 euró fejében Budapestre szállítják. Tankolásra előlegként 200 eurót kértek tőle. 
Az egyik férfi elhajtott a helyszínről és nem is tért vissza. A helyszínen maradó férfihoz csatlakozott három társa, és körbefogták a sértettet. Az újonnan érkezettek rendőrnek adták ki magukat, de mivel ezt a szír férfi nem hitte el, lefogták és elvették tőle a táskáját, a mobiltelefonját és a készpénztét - több mint 360 ezer forint értékben -, majd elmenekültek.
A tankolás ürügyén elsőként távozó vádlottat társtettesként elkövetett csalás vétsége miatt jogerősen 200 óra közérdekű munkára ítélte a bíróság. A rablás miatt elmarasztalt társaira négy és hat év közötti fegyházbüntetést kiszabó ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős.