Belföld

Simicskó: már háromezer-nyolcszáz katona van a déli határnál

Hétfőn operatív törzs alakul+VIDEÓ

Csütörtökön egész nap 3601-en illegális határátlépővel szemben intézkedtek a magyar-szerb határon, de ez a szám pénteken ennél is magasabb lehet. Éjféltől reggel nyolcig már 855 bevándorlót állítottak elő. Már 3800 katona van a déli határ közelében - közölte a TV2 Mokka című műsorába Simicskó István honvédelmi miniszter. Ausztria bizonytalan időre, biztonsági okokra hivatkozva lezárta a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt mindkét irányban.

A katonák jelenlegi elsődleges feladataként a kerítésépítésben való részvételt nevezte, megerősítve azt a sajtóhírt, hogy a védműből naponta tíz kilométer épül meg. A szerdán indult, Határozott fellépés 2015

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága figyel
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) "szorosan figyelemmel követi" a honvédség tevékenységét Magyarországon, és elvárja, hogy a rendőrség és a hadsereg is tiszteletben tartsa a menedékkérők jogait - közölte pénteken a szervezet szóvivője. William Spindler tudatta: a magyar kormány elfogadta, hogy az UNHCR Magyarországra küldjön 300 előregyártott házat, amelyek menekültek átmeneti szállásaként szolgálhatnak. A főbiztosság rendkívüli segélyt küld 95 ezer ember számára Magyarországra, Szerbiába, Macedóniába és Görögországba is. Spindler üdvözölte az EU javaslatát 160 ezer menekült letelepítéséről, és sok férőhelyes befogadóközpontok azonnali felállítására szólított fel Görögországban, Olaszországban, Magyarországon. Spindler ugyancsak üdvözölte Washington felajánlását 10 ezer szíriai menekült befogadásáról, de hozzátette, hogy az USA "sokkal többet tehetne, és sokkal többet kellene is tennie." Megismételte, hogy az EU-nak 2016 végére a tervében szereplő 160 ezer helyett 200 ezer embert kellene áttelepítenie a bevándorlás frontországaiból. "Kezdeti becsléseinkben ennél is magasabb számok vannak, de most arra kell összpontosítani, hogy minden EU-tagállam részt vegyen ebben a kezdeményezésben, és hogy az gyorsan valósuljon meg" - mondta Spindler, hozzátéve: a időszakban várhatóan tovább emelkedik, méghozzá gyorsan a bevándorlók száma. "Nem fogja őket elrettenteni sem szögesdrót, sem a tengeri út veszélye. A problémára megfelelő legális útvonalak biztosítása a megoldás, olyanoké, amelyeken biztonságosan juthatnak emberek Európába" - mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője.kapcsán a honvédelmi miniszter arról beszélt, a honvédség feladata a rendőrök mellett a biztosítás, "élőerős védelem kell a határ mellé, nem elég a kerítés".

Rogán: Első a határok megvédése
Magyarország elsődlegesen fontosnak a határok megvédését tartja, a sikeres határvédelemhez pedig a hot spotokat az Európai Unió területén kívül kell kialakítani - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken újságírókkal, miután Budapesten tárgyalt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével.
Rogán Antal elmondta: arról tájékoztatta a néppárti frakcióvezetőt, hogy Magyarországon a bevándorlásügyben kialakult helyzet súlyos, "folyamatosan nehezedő nyomás van rajtunk, egy népvándorlást látunk, amelynek az utánpótlása folyamatos a déli határainknál".
Magyarország elsődlegesen fontosnak a határok megvédését tartja, hiszen csak így lehet dönteni arról, kit fogadunk be Európába és kit nem - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy ebben egyetértettek Manfred Weberrel.
Rogán Antal közölte: a sikeres határvédelemhez és ahhoz, hogy Európa maga tudjon döntéseket hozni, az úgynevezett hot spotokat, azaz a befogadótáborokat az EU területén kívül kell kialakítani.
A kormánypárti politikus megerősítette, hogy a magyar vezetés ebben a formában nem tudja támogatni a kvótákat, ahogyan azt sem, hogy Magyarország területén százezres nagyságrendű befogadótábor jöjjön létre.
A megoldás a határon van, előbb a határvédelmet kell garantálni, és ki kell mondani: Európa nem tud mindenkit befogadni - rögzítette álláspontját Rogán Antal.

Pintér: Hétfőig több mint 155 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztráltak
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal január 1-jétől szeptember 7-ig 155 484 menedékjog iránti kérelmet regisztrált Magyarországon, a befelé irányuló tiltott határátlépés és annak kísérlete szabálysértések száma meghaladta a 170 ezret - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter a jobbikos Mirkóczki Ádám írásbeli kérdésére.

Hétfőn operatív törzs alakul
Hétfőn megalakul a migrációs helyzet kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását koordináló központi operatív munkaszerv, a Központi Operatív Törzs - olvasható a Hivatalos Értesítő pénteken megjelent számában. A belügyminiszter utasítása alapján a feladatok összehangolt végrehajtásának támogatása érdekében hétfőn reggel 8 órakor alakul meg a feladatok végrehajtását koordináló testület, amelyet a belügyminiszter irányítása mellett, az országos rendőrfőkapitány által az Országos Rendőr-főkapitányság hivatásos állományából kijelölt vezető beosztást betöltő személy vezet, s amely 24 órás folyamatos munkarendben működik szakmai javaslattevő, valamint a feladatok végrehajtásának összehangolásában részt vevő szervként. Elvégzi a szükséges operatív döntések előkészítését, javaslatot tesz a döntések végrehajtására, figyelemmel kíséri a döntések végrehajtását. Részt vesz a migrációs helyzet vagy - elrendelése esetén - a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységének összehangolásában. A Központi Operatív Törzs kijelölt szakemberekből álló állománnyal működik. Tagjai a rendőrség, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományából kerülnek ki.

A belügyminiszter - az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett válaszában - kifejtette: idén augusztus 31-ig a menekültügyi hatóság 88 menekültkénti, 218 oltalmazottkénti és 4 befogadottkénti elismerésről döntött, 1 914 esetben a kérelmet elutasították, 64 696 esetben pedig megszüntették az eljárást.

A 88 menekült közül 3 elefántcsontparti, 1 egyiptomi, 4 eritreai, 2 etióp, 12 szomáliai, 1 dél-szudáni, 3 szudáni, 1 ugandai, 1 kubai, 14 afgán, 1 örmény, 2 azerbajdzsáni, 1 grúz, 1 indiai, 4 iráni, 3 iraki, 4 pakisztáni, 12 szír, 6 palesztin, 1 hontalan, 11 ismeretlen - részletezte a belügyi tárca vezetője. A 218 oltalmazott közül a legtöbben szírek (79).
Pintér Sándor kitért arra, hogy a dublini eljárás keretében augusztus 31-ig 973 külföldi át-, illetve visszavétele történt meg, az erre irányuló érdemi megkeresések összesen 26 805 embert érintenek. Az előkészített transzferek száma jelenleg 923.
A menekültügyi eljárás során szakhatóságként közreműködő Terrorelhárítási Központ és Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelt figyelmet fordít a migránsok számának tömeges növekedésével összefüggésben jelentkező különböző kockázatok azonosítására és kezelésére, eddig büntetőeljárást - terrorcselekmény, illetve azzal összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt - nem indítottak - tájékoztatatott a belügyminiszter.
A 170 252 tiltott határátlépő között a legnagyobb számban (67 015) szírek, afgánok (43 772), koszovóiak (23 403) és pakisztániak (14 959) voltak.

Rekordszám határsértőre számítanak

katona_röszke576
Megérkezett az illegális migránsok első csoportja Körmendre

Megérkeztek az első illegális bevándorlók a körmendi ideiglenes gyűjtőpontra, de néhány óra múlva tovább is indultak Ausztria felé - közölte a város fideszes polgármestere azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a képviselő-testület rendkívüli ülése után tartott.

Bebes István elmondta: péntek kora hajnalban érkezett meg autóbuszokkal Körmendre az illegális migránsok első 80-90 fős csoportja, amelynek tagjai csak néhány órát pihentek, élelmet és vizet vettek magukhoz, majd gyalog indultak tovább Ausztria felé. 
A határátlépéshez feltehetően a pinkamindszenti vagy a térség más kisebb határátkelőhelyet használják, a rendőrség figyelemmel kíséri és segíti újukat - közölte.

Veres András püspök: a keresztényeknek segíteniük kell az úton lévőket
A keresztényeknek segíteniük kell az úton lévő, nehéz élethelyzetbe került embereket, nemre, korra, nemzetiségre vagy éppen felekezetre való tekintet nélkül - hangoztatta Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztott elnöke pénteken Körmenden.
A püspök a helyi rendészeti szakközépiskola előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: csütörtökön értesült arról, hogy Körmenden átmeneti regisztrációs gyűjtőpont létesül, azt követően egyeztetett a Katolikus Karitász országos és helyi vezetőivel arról, hogy természetesen segíteni fogják az oda érkezőket.
A tábor élelmezését közlése szerint az állam biztosítja, ezért elsősorban takarókat, tisztálkodószereket vittek oda, és hasznosnak tűnt egy olyan gyermekjátszósátor felállítása és berendezése, ahol a menekültcsaládok gyermekeit fogadhatják. Hozzáfűzte: angolul beszélő önkéntesekkel is segítik a menekültek átmeneti elhelyezését és ellátását, a karitász munkatársai által már csütörtök este felállított gyermeksátorban pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel.
A polgármester elmondta: a képviselő-testület ülésén részt vettek a rendőrség és a menekültügyi hivatal illetékesei is, akiktől a képviselők tájékoztatást kaptak, ezután pedig megnézhették a sátrakat és a kiszolgáló létesítményeket.
Hangsúlyozta: az illegális migránsok láthatólag nem kívánnak huzamosabban Körmenden tartózkodni, ha arra lehetőségük van, akkor minél hamarabb igyekeznek továbbmenni Ausztria és a többi nyugati ország felé.
Szólt arról is, a rendőrség ígéretet tett arra, hogy megerősíti azt a kerítést, amely a Nap utca házai és a migrációs gyűjtőpontnak helyet adó rendészeti szakközépiskola között húzódik, illetve jobban felügyeli a biztonságot a szintén az intézménnyel határos városi temető sírkertjében.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának információi szerint jelenleg a migrációs gyűjtőponton nincsenek migránsok, a bevándorlók egy nagyobb csoportja már el is érte a pinkamindszenti határátkelőhelyet, ahol a karitatív szervezetek ételt osztanak nekik.
A rendészeti szakközépiskolához is folyamatosan érkeznek a karitatív szervezetek, köztük a Katolikus Karitász kisteherautói, amelyeken élelmiszert, takarókat, tisztálkodási szereket visznek a helyszínre.

A Jobbik tiltakozó demonstrációt tart Körmenden
A Jobbik tüntetést tart péntek este Körmenden a helyi rendészeti szakközépiskolában létesített menekülttábor ellen - jelentette be Bana Tibor országgyűlési képviselő, a párt körmendi választókerületi elnöke az intézmény bejárata előtt tartott sajtótájékoztatóján. Közölte, a Jobbik álláspontja határozott és egyértelmű a menekülttábort illetően: nem akarnak bevándorlókat látni Körmenden, mert féltik a kisváros nyugalmát és az ott élők biztonságát, ezért tiltakozó demonstráción kívánnak hangot adni véleményüknek.
Bana Tibor azt mondta: aggályosnak tartják, hogy a tábor létesítéséről előzetesen semmiféle információ nem jutott el az emberekhez, pedig szerintük olyan súlyú kérdésről van szó, amelyben 15 kilométeres körzetben akár helyi népszavazást is kellene tartani, de a lakosságot mindenképpen meg kellene kérdezni.
Kiemelte: a város kormánypárti polgármesterének határozottan ki kellene állnia és minden eszközt latba kellene vetnie azért, hogy ne létesüljön Körmenden befogadóállomás. Utalt arra, hogy a menekültek első csoportja már megérkezett, sőt tovább is ment a gyűjtőpontról Ausztria irányába.

Kormányszóvivő: Magyarország befogadó ország
A kormányszóvivő szerint hazug és nemtelen támadások érték Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány milyen eljárást folytat közel-keleti menedékkérők esetében. Kovács Zoltán pénteken azt mondta, a kabinet visszautasítja ezeket a támadásokat, majd hangsúlyozta: Magyarország nem különböztet meg embereket vallási, származási alapon.
Tordai Bence, a PM szóvivője pénteken azt közölte: közérdekű adatigényléseket, illetve írásbeli kérdéseket nyújt be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, a Belügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek, mert nem hisz annak a bejelentésnek, hogy 2013-14-ben Magyarország ezer keleti keresztény családot fogadott be Irakból és Egyiptomból.
A kormányszóvivő elmondta: az Eurostat adatbázisából mindenki tájékozódhat arról, hogy 2010-15 között a magyar állam mekkora számban bírálta el pozitívan közel-keleti országokból származó emberek menedékjogi kérelmét, állampolgársági igényét. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól közérdekű adatigényléssel szintén megismerhetőek az adatok, a számok pedig egyértelműen azt mutatják: Magyarország egy befogadó állam - mondta Kovács Zoltán.
Magyarország sosem különböztet meg embereket vallási, származási alapon, de természetesen az állampolgársági eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzésnél vizsgálják, melyik vallási csoporthoz tartozik a kérelmező - közölte a szóvivő, hangsúlyozva azonban, hogy erről nem vezetnek nyilvántartást. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy Magyarország csak keresztényeket fogadott volna be, ilyen jellegű szelekció nincs.
Hozzátette, a kérelmek elbírálásánál mindenben a jogszabályok által adott keretek és lehetőségek között járnak el a magyar hatóságok.

Nem kétséges, hogy a rendőrség felkészült és egyelőre tudja kezelni a migránskérdést, de ha a menekültáradat tovább tart és folyamatossá válik, akkor a rendőrség lehetőségei is kimerülhetnek, végesek, ezért jobb lenne megelőzni, hogy tömegesen érkezzenek Körmendre migránsok - mondta Bana Tibor.

Tóbiás: A józanság politikáját kell követni
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a józanság politikája azt követeli, hogy legyen közös európai határvédelem, közös európai menekültügyi szabályozás, és a menekültek igazságosan osszák el a tagállamok között, de emellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy békét teremtsenek azokban az országokban, ahonnan az emberek elmenekülnek.
Tóbiás József pénteken Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a kormánynak változtatnia kell az elmúlt nyolc hónapban követett politikáján. Szerinte nincsenek csak jobb-, vagy csak baloldali válaszok a probléma megoldására, józannak kell maradni.
Az ellenzéki politikus, utalva a 26 évvel ezelőtti határnyitás évfordulójára, közölte, Magyarország akkor - felismerve a történelmi folyamatokat - hozzájárult Németország, majd Európa egyesítéséhez. Kovács László, az MSZP volt elnöke, akkori külügyi államtitkár azon véleményének adott hangot, hogy Magyarország 26 éve ugyanúgy a világsajtó figyelmének középpontjában volt, mint most, csak más előjellel, akkor pozitívan írtak az országról, míg ma negatívan.

LMP: a civil szervezetek látják el az állam feladatát
Az LMP szerint menekültügyben a kormány nem végezte és nem végzi el a feladatát, és eddig csak azért nem alakult ki nagyobb katasztrófa, mert az önkéntesek, a civil szervezetek és az egyházak teszik a dolgukat.
Ferenczi István, az LMP országos elnökségi tagja pénteken az MTI-nek úgy értékelte, szervezetlenség, fejetlenség és erőforráshiány jellemzi a menekültügyi rendszert. "Ahogy a dolgok folynak, és amilyen új időszámításról beszél a kormány, meg fogja nehezíteni civil segítők dolgát" - tette hozzá. Nekik továbbra is hozzáférést kell adni, hogy tovább segítség a menekülteket - hangsúlyozta.
Megjegyezte azt is, hogy számos civil szerveződéssel nem tárgyal a kormány a segítésről.
Azzal, hogy gyűjtőpontokat hoznak létre a "semmi közepén", a kormány nyilvánvalóan megnehezíti a civilek, a sajtó munkáját, komoly logisztikai feladatok elé állítja a segíteni akaró embereket - mondta az ellenzéki politikus.
Az LMP szerint az államnak plusz pénzügyi támogatással lehetne a menekültügyben résztvevő kormányzati intézményeket és a civileket segíteni, továbbá a kormánynak el kell végezni a saját feladatát, mert mindkettővel adós.
Ferenczi István hozzátette: a terepen lévő emberek segítése nagyban hozzájárul a viszonylagos rendhez, ezenkívül - ellensúlyozva a kormányzati propagandát és a hivatalos intézményrendszer válságát - mentik a magyarok jó lelkiismeretét, a társadalom önképét és az ország nemzetközi megítélését. Ez a civil segítés összességében gyógyító folyamatokat indított el a társadalomban - vélte a politikus.

Objektum doboz

DK: Tegyék látogathatóvá a röszkei menekülttábort!
A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy tegye látogathatóvá a röszkei tábort, illetve, hogy a kerítés építésére és a katonák odatelepítésére szánt keretből fordítson pénzt a tranzitzóna emberséges kialakítására is - közölte pénteken a párt elnökségének egyik tagja. Ara-Kovács Attila azt javasolta, hogy a kormány irányítson ezer szakembert - pszichológust, orvost, tolmácsot, ügyintézőt - a déli határra, hogy az adatok felvétele és a továbbutazás feltételei biztosítottak legyenek. Az ellenzéki politikus szavai szerint a DK-t felháborította a röszkei menekülttáborban tartott ételosztást bemutató videó, ami után már érthető, hogy az Orbán-kormány miért nem enged be senkit a röszkei menekülttáborba, sem a sajtót, sem az ellenzéki politikusokat, sem a külföldi megfigyelőket, "mert ami ott történik, az embertelen és elfogadhatatlan". A kormány a DK szerint nem tudja kezelni a menekültválságot, a kerítés nem állítja meg az emberáradatot. Eközben - folytatta - a kabinet lemondott a tranzitzónák felépítéséről, amelyek fedelet, meleget és higiéniás biztonságot adnának a bejutni akaróknak. A kormány nem akarja elfogadni az Európai Unió többször felajánlott anyagi, szervezeti, infrastrukturális és szakemberi segítségét - értékelte Ara-Kovács Attila. Szerinte ha megjelennek a térségben a "kiképzetlen, de fegyverrel is rendelkező" katonák, elszabadulhat a pokol Magyarország déli határain.

A Demján-csoport egymillió eurót ad 
A Demján-csoport egymillió eurót (több mint háromszáztizenöt millió forintot) ajánl fel a menekült gyermekek körülményeinek javítására - közölte a Demján Alapítvány pénteken. A közlemény szerint a közelmúltban kialakult súlyos menekültügyi probléma megoldása a 21. századi Európa talán legnagyobb humanitárius kihívása és a társaság bízik abban, hogy a tagállamok vezetői, az unió döntéshozói felelősen és közösen minél előbb kialakítják a menekültek kezelésének leghatékonyabb és leghumánusabb gyakorlatát.
A fenti anyagi támogatást a hazánkban és Magyarország határain tartózkodó menekült gyermekek körülményeinek javítására ajánlják fel, elsősorban élelmiszerekre, ruházatra, országon belüli utazásra, egészségügyi ellátásra, információs anyagok előállítására, valamint a helyzet megoldásán dolgozó hivatalos személyek és civilek munkájának segítésére.
A pénzügyi forrás konkrét felhasználásáról a Demján Alapítvány az illetékes állami szervek és a témával aktívan foglalkozó, független civil szervezetek bevonásával dönt.
Demján Sándor egyúttal felhívással fordult minden magyar és külföldön élő, a szolidaritás eszmeiségét magáénak valló magánszemélyhez, vállalkozóhoz és intézményhez, hogy csatlakozzon ahhoz a pénzügyi alaphoz, amelyet erre a célra hozott létre a Demján Alapítvány a Gránit Bank elkülönített számláján.

Együtt: Orbán Viktor vezetésével nem lehet közös uniós megoldást találni
Orbán Viktor részvételével nem lehet közös európai megoldást kialakítani menekültügyben, mert a miniszterelnök elszigetelte az országot az európai közösségen belül - jelentette ki Juhász Péter, Együtt - a Korszakváltók Pártja alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve: vasárnap délutánra, a menekülthelyzettel összefüggésben, demonstrációt jelentett be, amelynek résztvevői a Szabad sajtó úton gyülekeznek, majd átvonulnak a Kossuth térre. Céljuk, hogy mindenki figyelmét felhívják, "szégyelljük Orbán Viktor politikáját, szégyelljük azt, amilyen helyzetbe hozta Magyarországot és ezáltal a magyar népet, a magyar embereket".
Az Együtt álláspontja szerint 15 ezer embert már akár ma is befogadhatna Magyarország, és arra is van kapacitás, hogy normálisan elbírálják a menekültek kérelmeit - mondta Juhász Péter, aki szerint a menekültek számának növekedése miatt szükség lesz újabb uniós forrásokra és egy közös uniós megoldásra.
Orbán Viktor vezetésével viszont nem lehet közös európai megoldást találni, a magyar kormányfőnek már nem hisznek, "nemcsak a politikusok, de a pápa is ellene szólalt fel" - fogalmazott, hozzátéve: van a jelenleginél emberségesebb és biztonságot nyújtó megoldás a menekültkérdés kezelésére, de ez nem egy nemzet, hanem az EU közös ügye. Juhász azt mondta, első lépésként Magyarország megítélését kellene helyreállítani, a menekülteket emberi módon kellene elszállásolni, fel kellene gyorsítani az adminisztrációt, normális mederbe kellene terelni az EU-val folytatott tárgyalásokat.
Juhász Péter elmondta, a tüntetésen mellette felszólal Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, Erdős Virág költő, Máté András egyetemi tanár és Incze Zsóka, a Magamnál jobban Kórus vezetője.

Röszkénél ütemesen zajlik a határkerítés építése
Nagy lendülettel zajlik a határkerítés építése, a magyar-szerb határnak a migráció által leginkább érintett pontján, Röszke térségében - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
 Miközben csütörtökön még csak a gyorstelepítésű drótakadály jelentett fizikai korlátot a szántóföldön, péntek délelőtt már felkerült a pengehuzal a 3 méteres oszlopok Szerbia felé hajló úgynevezett hattyúnyakára is, illetve a drótháló az oszloptestekre.
Ugyanakkor az MTI tudósítója a Szeged-Szabadka vasútvonal és a határ metszéspontjában tanúja volt annak, amint a MÁV szakemberei felmérték a területet, a vasúti kapu építését előkészítendő. Ugyanis jelenleg a vasútvonal mentén áramlik Magyarország felé a migránsok legnagyobb tömege.
Az ottani beszélgetésből kiderült, hogy szombaton megkezdik a vasút által a határkerítésen ütött rést elzáró kapu tartóoszlopainak a betonozását, és hétfőn a helyére is kerül a kapu.
Eközben folyamatosan érkeznek a migránsok a szerb oldalról, ám a hét elején tapasztaltakkal szemben - amikor 4-5 óránál tovább is a szabad ég alatt várakoztak - most szinte azonnal buszokra szállítják őket. A járművek a határ közelében kialakított idegenrendészeti előállítókba viszik a migránsokat, ahol ellátást kapnak.
Ez azt jelenti, hogy amint odaérnek a vasút és a közút metszéspontjában létrehozott gyűjtőponthoz, azonnal buszokra kerülnek. A gyűjtőponthoz vezető úton, több száz méter hosszan várakoznak a buszok, közöttük sok, a budapesti közösségi közlekedést kiszolgáló jármű.
Ugyanakkor már megérkezésükkor étellel, itallal kínálják a migránsokat a gyűjtőpontnál tevékenykedő segélyszervezetek, illetve szükség szerint ruhával is ellátják őket. Az esős időben igen kelendőek voltak a gumicsizmák, illetve nagy igény mutatkozott a gyerekcipőkre.
Az MTI tudósítója a rendőrségi járművek mellett honvédségi terepjárókat és katonai szállítójárműveket is látott a gyűjtőpontnál.

 Az ombudsman fellépését sürgetik civil szervezetek 
Öt jogvédő és menekültekkel foglalkozó civil szervezet és egy önkéntesekből álló segítő csoport közös nyilatkozatban fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, fellépését sürgetve a menekülők érdekében - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a szervezetek arra hívták fel a biztos figyelmét, hogy bár az Alaptörvény által nevesített és a nemzetközi szerződésben vállalt jogok mindenkit megilletnek, az alapjogok védelmére létrehozott intézmény vezetőjeként tevékenysége eddig "szinte észrevétlen maradt a hazánkat érintő emberi jogi válságban".
A szervezetek álláspontja szerint az ombudsmannak hivatalból eljárást kellene folytatnia a Magyarországra érkező menekülők helyzetével, a hatóságok munkájával, valamint a menekülők segítőit érő jogkorlátozásokkal kapcsolatban. Meglátásuk szerint mindez azért indokolt, mert számos hatóság tevékenysége során merült fel alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság.
Emellett indítványozták, hogy az ombudsman kezdeményezze az alapjogokat sértő rendelkezések Alkotmánybíróság általi vizsgálatát.
Úgy fogalmaztak, azok a sajtóhírek, miszerint az ombudsman már megkezdte vizsgálatát, nem megnyugtatóak, mert ezekről további részleteket nem ismerhetett meg a nyilvánosság.
Véleményük szerint a helyzet szükségessé teszi a menekültek tartózkodási helyeinek folyamatos ellenőrzését, amelyhez a biztos rendelkezik törvényi felhatalmazással. A helyszíni ellenőrzésen kívül a szervezetek sürgették, hogy az alapvető jogok biztosa nyilvános megszólalásaival is tegyen a gyűlöletkeltés ellen, valamint hívja fel a figyelmet a magyar állam feladataira az emberhez méltó körülmények biztosítása érdekében.
A nyilatkozatban emlékeztették az ombudsmant, hogy véleményét jogosult bármikor kifejteni az Országgyűlésben, és arra kérték, hogy éljen ezzel a jogával.
A nyilatkozat aláírta az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Migration Aid és a Társaság a Szabadságjogokért.

FAZ: A kelet-európaiak igazat mondanak

"A kelet-európaiakat általánosító módon elítélik a menekültvitában, pedig igazat mondanak" - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitung a menekültüggyel foglalkozó, a konzervatív lap első oldalán megjelent vezércikkében.
Karl-Peter Schwarz Rossz jelzések című írásában emlékeztetett arra, hogy a kelet-közép-európai uniós országok elutasítják a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztását szolgáló kvótarendszert. A cikkíró úgy vélekedett, hogy a kelet-európaiak "igazat mondanak" a menekültvitában, miközben általánosító módon elítélik őket.
A szerző szerint a "politikailag mélyen megosztott kelet-közép-, és délkelet-európai társadalmakat" egységbe kovácsolta a tömeges bevándorlás, és mindenekelőtt a kötelező EU-s menekültkvóta bevezetésének elutasítása.
Schwarz hozzátette, hogy "néplélektani találgatások", illetve a rasszistának, populistának, önzőnek, Európa-ellenesnek és a szolidaritás megtagadóinak bélyegzés helyett inkább meg kell hallgatni, hogy mit akarnak mondani, és a visegrádi országok legutóbbi csúcstalálkozóján több olyan érv hangzott el, amelyekről megállapítható, hogy "van bennük valami", ha az ember nem érzelmi alapon viszonyul hozzájuk.
A legfontosabb érv, hogy a kvótarendszer nem oldja meg a problémákat, amíg a schengeni külső határokat nem zárják le megfelelően az illegális bevándorlás elől, illetve amíg a menedékkérők befogadását a dublini szabályok alapján kell elvégezni - írta a FAZ szerzője.
A kvótarendszer elfogadása egy biankó csekk aláírásával lenne egyenlő, ha a bevándorlók továbbra is áramlanak a határokon keresztül, ez pedig felelőtlenség volna, mert a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak - írta Karl-Peter Schwarz.
Hozzátette: a kvótát elutasító térségbeli államok azt sem gondolják, hogy a migránsokat ide-oda lehet rakosgatni a nagy EU-s tervnek megfelelően, mintha "krumpliszsákok" lennének, hiszen nemcsak politikai menekültekről van szó, hanem olyan emberekről is, akik a jobb élet reményében próbálnak bejutni valamely gazdag uniós államba. Ők ugyan "racionálisan" viselkednek, de ettől még nem kell "ajtót-ablakot kitárni" előttük - írta a FAZ szerzője.
Hangsúlyozta, hogy a "kvótavita" eltereli a figyelmet a válság okairól, és a kvóták bevezetése csak még több ügyfelet jelentene az embercsempészeknek. A cikk Kelet-Európának igaza van címmel jelent meg a FAZ online kiadásában.

Simicskó: már háromezer-nyolcszáz katona van a déli határnál„A rendőrség felkészült a jogszabályváltozásokra” - Már...

Posted by Magyar Hírlap on 2015. szeptember 11.