Simicskó István: A magyar emberek biztonságát szolgálná az alaptörvénymódosítás

Az előterjesztésől - amelynek elfogadása kétharmados többséget igényel - várhatóan a jövő héten szavaz a parlament. 
Az ellenzék által is támogatott módosítás azt tartalmazza, hogy az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell. 
A módosítás szűkítené a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörét. A szabályozásba ugyanis bekerülne, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó nemzetbiztonsági vonatkozású információk elemzését, értékelését, és az azokkal kapcsolatos döntés-előkészítő munkát. Előbbi a belügyminiszterhez, utóbbi a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik. 
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a TIBEK-en keresztül - irányítja az állami szervektől származó biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó információk elemzését, értékelését. 
Ugyancsak tartalmazza a változtatás, hogy a TIBEK adataihoz elektronikusan csak akkor férhetnek hozzá az érintettek, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli, független, nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón kapja meg. 
A módosításról a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is pozitív véleményt fogalmazott meg. Péterfalvi Attila emlékeztetett: a Belügyminisztérium a hivatala észrevételeit beépítette a javaslatba, az általa péntek délelőtt megismert módosítás pedig nem érinti a NAIH által vizsgált kérdéseket. 
Harangozó Tamás (MSZP) reményét fejezte ki, hogy a változtatás nem veszélyezteti a polgárok biztonságát. Véleménye szerint ugyanakkor a változtatás ennél ezerszer fontosabb kérdéseket is tartalmaz, például azt, hogy - a szocialisták javaslatára - a rendőrség 72 órára szinte szabad kezet kap a terrorfenyegetettség kezelésére, vagyis szerinte újabb különleges jogrend bevezetésére, így az alaptörvény módosítására nincs már szükség.

Az alaptörvény módosításának legfontosabb célja a magyar emberek biztonságának garantálása, és az, hogy a Magyar Honvédség is kivehesse részét a terrorizmus elleni küzdelemből - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter pénteken a Parlamentben, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülése előtt a sajtónak. A zárt ülésen a két testület azt az alaptörvényt módosító javaslatot tárgyalja, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.
Az ülés után a miniszter kijelentette: a terrorizmus ellen mindenkinek, minden eszközzel küzdenie kell, ehhez szükséges az alaptörvény Országgyűlés előtt lévő módosítása. Meglátása szerint tartalmas és értékes bizottsági ülést tartottak, amelyen sok kérdés merült fel; leginkább arról kérdezték, hogy milyen konkrét esetekben rendelnék el a terrorveszélyhelyzetet. Felidézte, hogy a javaslatról az elmúlt időszakban számos egyeztetést tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, és a pártok is megfogalmazták különböző javaslataikat, amelyeket döntő többségében beillesztették a koncepcióba.
Simicskó István kiemelte: az alaptörvény-módosítása azt a célt szolgálja, hogy terrorizmussal szemben a kormány megtehesse a szükséges intézkedéseket, s ha a rendőrség erői nem elegendőek, a Magyar Honvédség arra felkészített erőit is igénybe lehessen venni.
"Mindannyian látjuk és érzékeljük", hogy napjainkban más a harceljárás, a taktika, a terrorizmus is változott, s mindezekre új típusú válaszokat kell adni - érvelt Simicskó István, aki szerint a 21. században a terrorizmus jelenti a "legkomolyabb veszélyt".
A szabadságjogok korlátozása kapcsán feltett kérdésre Simicskó István kiemelte: biztonság nélkül nincs szabadság. Meg kellett találni annak a mértékét, amellyel a szükségesség és arányosság figyelembe vételével garantálható az emberek biztonsága. E tekintetben jelentősen módosítottak az eredeti elképzelésen, a szabadságjogok legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé a javaslat - ismertette a tárcavezető, reményét fejezve ki, hogy valamennyi jó érzésű parlamenti képviselő támogatni fogja az alaptörvény-módosítási javaslatot és a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját.