Sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás; ez az alapja annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az érdemi ügyekre koncentrálhasson - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hétfőn, Budapesten.
Korábban nem szűrték az alkotmánybírósági indítványokat, aminek az lett az eredménye, hogy jóval az észszerű határidőn túli, sokéves ügyhátralék halmozódott fel a testületnél. Ezen változtatott a 2011-es alkotmánybírósági törvény, amelynek köszönhetően immár az ügyek zöme egy éven belül befejeződik - mutatott rá az Ab elnöke, aki szerint egyes kérdésekben vannak még értelmezési eltérések, viták a testületen belül, ezek feloldása érdekében folyamatos az alkotmánybírósági elemző munka.
Bitskey Botond, az Ab főtitkára elmondta: méltányos, indítványozóbarát megközelítésben kezelik az alkotmányjogi panaszokat: először a legelemibb formai, eljárási, tartalmi követelményeket ellenőrzi a főtitkárság, és ha kell, hiánypótlásra kéri az indítványozót, hogy ügye eljuthasson az érdemi kérdések vizsgálatáig. Az indítvány visszautasításáról csak alkotmánybíró vagy testület dönthet, a főtitkár pusztán előzetes szűrést végez, illetve hiánypótlásra felhívással segítheti az Ab-hez fordulót.
A szűrés fontos szempontja, hogy érdemi alapjogi kérdések kerüljenek a testület elé, ne pedig a bírói jogértelmezés körébe tartozó szakjogi problémák vagy például bizonyítékok újraértékelése.
Ha megkezdődik az indítvány érdemi, alkotmányjogi vizsgálata, akkor arról értesítik az indítványozót, de ez nem jelenti azt, hogy ezután már formai, eljárási okokból ne utasíthatnák el. Hozzávetőleg az alkotmányjogi panaszok 10-12 százaléka jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig - jegyezte meg a szakember.
A rögzített alkotmányjogi mérce felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének, ugyanakkor a nyugat-európai jogállamokban sem ismeretlen, hogy a bíróságok igyekeznek mozgásteret biztosítani maguknak, hogy elháríthassák például politikai viták eldöntését - jegyezte meg a szakember.
