Belföld

Rogán Antal: A kvóta veszélye reálissá vált

„Aki ebből pártpolitikai kérdést csinál, az valójában Magyarország jövőjét kockáztatja"

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a bevándorlási kvóta veszélye kézzelfogható valósággá vált, ezért "most a legaktuálisabb" a népszavazás. Lázár János hangsúlyozta: arról döntünk, hogy kivel élünk majd együtt.

Rogán Antal hétfő esti székesfehérvári lakossági fórumán, a Fejér Megyei Művelődési Központ színháztermét megtöltő közönség előtt azt mondta: a pozsonyi uniós csúcson nem vonták vissza a kvótát, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn megerősítette, hogy Brüsszel fenntartja a kvótajavaslatait, az Európai Parlament pedig döntést hozott arról, hogy december elsejétől indulhat a bevándorlók kötelező szétosztása Európában. Ez viszont csak azután válhat jogszabállyá, ha az európai kormányfők is jóváhagyják - tette hozzá.

Ezért most a legaktuálisabb a népszavazás, még mielőtt jogszabály válna a bevándorlási kvótákból Európában. Nagyon úgy tűnik, hogy ezt csak egy erős magyar vétó akadályozhatja meg - fogalmazott.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kitért arra is, hogy a magyar parlament önmagában hiába hoz jogszabályokat, azokat Brüsszel, ha akarja, fel tudja függeszteni. Viszont egy népszavazás eredményét Brüsszel még soha nem tudta felfüggeszteni. Ehhez viszont egy erős és határozott eredményre van szükség - jelentette ki.

Rogán Antal hangsúlyozta: nem pártokról szóló, hanem pártok feletti ügy a népszavazás, és "aki ebből pártpolitikai kérdést csinál, az valójában Magyarország jövőjét kockáztatja".

Lázár János: Végtelen az utánpótlás

"Az a kérdés, beengedjük-e a bevándorlókat vagy tovább védjük a határokat" nyugaton Brüsszellel, délen a bevándorlókkal szemben - mondta Lázár János a hétfőn Székkutason, lakossági fórumon.

Leszögezte, a magyar kormány álláspontja egyértelmű, azokban az országokban legyen betelepítés, ahol azt az ott élők akarják.

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus szerint a kormány egyedül kevés ehhez a csatához, erő is kell hozzá, melyet a választópolgárok szavazatai adhatnak meg. Ha nem alakul ki nemzeti egység a kérdésben, nem lesz világos és egyértelmű a helyzet, előbb-utóbb jöhet olyan kormány Magyarországon, amely megnyitja a határokat.

Lázár János úgy fogalmazott, "végtelen az utánpótlás", ezért tartósan arra kell berendezkedni, hogy kerítésekkel kell védeni a szerb és a horvát határt, s még az is előfordulhat, hogy a román határt is. A probléma nem fog megoldódni addig, amíg a kibocsátó országokban érdemi változások nem következnek be.

A kormány döntött háromezer új rendőr felvételéről és kiképzéséről, de a miniszter elkerülhetetlennek látja a hadsereg létszámának fejlesztését is.

Egy kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, 2020-ig nincs reális esélye annak, hogy Brüsszel a népszavazásra adott válaszként visszavonná vagy lelassítaná az uniós források kifizetését. Ennek egyik oka az, hogy a pályázatok 65 százalékát már kiírták, de közrejátszik benne az is, hogy a beruházásokra fordított összeg - például a gépvásárlásokra költött pénz - 60 százaléka végül visszaáramlik Nyugat-Európába.

Trócsányi László: Aggályosak az EB kvótadöntései

Az igazságügyi miniszter hétfőn Gárdonyban az egyik helyi étteremben tartott lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az uniós döntések lehetővé teszik a migránsok kötelező betelepítését. Tehát nem Magyarország dönt a migránsok befogadásáról, miközben az ország lakosságáról való döntés "alkotmányos identitásunk része" - tette hozzá.

A miniszter kiemelte: az uniós alapszerződés kimondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, vagyis a lakosságról való döntés nem vonható el az adott országtól. Ezért szükséges kimondania a népszavazásnak, hogy "hazánk nem engedi" a külső döntést saját lakosságáról - mondta.

Trócsányi László szólt arról is, hogy 1972 óta ez lesz a negyvenhatodik népszavazás az Európai Unióban, amely az unióval kapcsolatos döntésekről szól. Egyes országok a csatlakozásukról, mások a kilépésről szavaztak, de például Hollandia Ukrajna társulási szerződéséről, míg Dánia az egységes bel- és igazságügyi normák alkalmazásáról döntött ily módon.

Giró-Szász András: A Németországba érkezett 1,5 millió bevándorlóból alig százan álltak munkába

Giró-Szász András a zsúfolásig megtelt szegedi Fidesz-irodában emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is arról nyilatkozott Berlinben hétfőn, hogy legszívesebben visszaforgatná az idő kerekét, mert szerinte Németországot felkészületlenül érte a menekültválság. Ebben a helyzetben a miniszterelnöki főtanácsadó szerint világos, miért kell - pártállástól függetlenül - elmenni, s nemmel szavazni az október 2-i népszavazáson. Hangsúlyozta: miközben egy éve sokan hangosan kritizálták Orbán Viktort és a magyar kormányt azért, amiért kerítést épít a déli határon, a múlt heti, informálisnak minősített pozsonyi EU-csúcson az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy Bulgáriában kerítést húznak fel. Megjegyezte: "a baloldali érzelmű olasz sajtó" is úgy kommentálta az eseményeket, hogy a visegrádi négyek az egyetlen sikeres csoport az EU-ban.

Szavai szerint a migránsok beilleszkedési hajlandóságát jól jelzi az a tény, hogy a Németországba érkezett 1,5 millió bevándorlóból alig százan álltak munkába. Hozzátette: a Nyugat-Európában élő harmad- és negyedgenerációs migránsok beilleszkedési képtelenségét pedig mutatja, hogy Franciaországban már 104 olyan úgynevezett no-go zóna létezik, ahová a helyi rendőrök sem nagyon mernek belépni.

Giró-Szász András hangsúlyozta, "Brüsszel azzal nem tud mit tenni, ha egy ország többsége kiáll a kormánya mögött", ezért fontos szerinte, hogy az "elsöprő, többségi nem" olyan erőt adjon a kormánynak, amelyre ebben a küzdelemben szüksége van. "A megrengető erő mindig meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt" – fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc: A magyarok szabadságát Orbán fenyegeti

A Demokratikus Koalíció elnöke a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban tartott lakossági fórumon úgy fogalmazott: "mi egy normális európai létezést szeretnénk megélni az életünkben, (.) ezért nagyon nem mindegy milyen kimenetele lesz a választásnak".

"Nem gondolom, hogy a miniszterelnök nem látja, milyen intenzíven dolgozik Oroszország Európa destabilizálásán" - vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki megismételte a Magyar Narancs hetilap legutóbbi számában megjelent kijelentését, amely szerint "jelenleg Magyarországon legalább 600-800 orosz szövetségi ügynök működik". Orbán Viktor "mindent megtesz annak érdekében, hogy minél szorosabbra fűzze a két ország kapcsolatait" - jelentette ki.

Az ellenzéki politikus szerint a kvótanépszavazás sikerét Orbán Viktor az Európa-ellenes fellépése támogatásaként értékelné, és úgy, hogy "áldásunkat adjuk mindarra, amit az elmúlt hat évben csinált".

Gyurcsány Ferenc azt is megismételte, hogy a referendum érvényessége alapot adhat ahhoz, hogy a jövő év elején előrehozott parlamenti választásokat tartsanak a Fidesz kétharmados többségének visszaszerzésére. Szerinte ugyanis 2018-ban akár az egyszerű többsége is veszélybe kerülhet a Fidesznek, ezért a miniszterelnök "előre menekül".