Belföld
Rogán Antal: A kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll
Ülésezik a parlament+VIDEÓ
Rogán Antal - Fotó: Csudai Sándor/Magyar Hírlap
Rogán: A kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a kötelező betelepítési kvóta veszélye továbbra is fennáll, Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig érkezett bevándorlók kötelező szétosztását, a kényszerbetelepítést az EU-n belül.
Rogán Antal azt mondta, eddig több mint egymillió ember áramlott be Európába, és ha a Juncker-képletet alkalmazzák, akkor ez 15 ezer ember és családtagjai betelepítését jelenti Magyarország számára.
Közölte, a kormány folytatja a kvóta elleni küzdelmet, az igazságügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy december 14-ig meg fogják támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon. Mint mondta, erre kötelezi a kabinetet a nemzeti konzultáció eredménye, a magyar emberek kvótát elutasító véleménye és az Országgyűlés döntése.
Elmondta, hogy a vasárnapi brüsszeli EU-török-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Megjegyezte, sajnálja, hogy a kongresszus miatt az MSZP nem tudta képviseltetni magát a szombati megbeszélésen.
A miniszter szerint a találkozón Orbán Viktor világossá tette az EU-török megállapodással kapcsolatos magyar érdekeket. Hozzátette: az uniós humanitárius támogatás Törökországnak a menekülttáborokban lévők ellátása céljából találkozik az eredeti magyar célkitűzésekkel.
Rogán Antal szerint ez a 3 milliárd eurós segítségnyújtást a következő két évben Magyarország számára 18 millió eurót befizetését jelenti.Közölte, azt is támogatták, hogy az EU szorosabbra fűzze Törökországgal a kapcsolatokat.
A politikus szerint a tárgyalások kapcsán "felsejlett egy nagyon is komoly veszély", a kötelező betelepítési kvóta kiegészítése a Törökországból betelepítendőkkel. Mint mondta, a visegrádi négyek Magyarországgal együtt intenzíven lobbiztak ez ellen.
Közölte, sikerült elérni, hogy a megállapodásba bekerült egy olyan mondat, miszerint nem lehet kötelező erővel szétosztani a Törökországból áthozott migránsokat az uniós országok között.
Ez komoly eredmény, de ez csak a török kvótára vonatkozik, az eddig beérkezett illegális bevándorlókra nem - tette hozzá a tárcavezető.
Rogán Antal felvetette azt is, hogy legalább annyi pénzt kellene fordítani a határok védelmére, mint a humanitárius segítségnyújtásra. Ezt a javaslatukat az uniós csúcs előkészítésekor azonban nem támogatták, a bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása továbbra is folytatódik - mondta.
Közölte, az elmúlt egy hónapban a határoktól délre 12 másodpercenként lépett be egy illegális bevándorló, és ez a hullám nem csökken, hanem növekszik.
Az elnöklő Jakab István megemlékezett arról, hogy életének 59. évében elhunyt Herbst János. A november 19-én elhunyt politikus 1998-2002 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője.
A képviselők néma felállással emlékeztek az elhunytra.
Fidesz: Fontos csata volt a vasárnapi
A fideszes Németh Zsolt értékelése szerint a migrációs háborúban a vasárnapi tárgyalás egy rendkívül fontos csata volt, és ezt sikerült megnyerni azoknak, akik Magyarországhoz hasonlóan közelítik meg a kérdést. A migráció csökkentésének fontos lehetősége rejlik a megállapodásban, ha azt Törökország betartja - értékelte.
Szerinte a megállapodás nem veszi le az EU válláról a határok megvédésnek terhét. Mint mondta, van remény, hogy a kvóta kérdésében a magyar álláspontot uniós állásponttá tegyék.
MSZP: Nemzetállami megoldásokkal nem lehet megállítani a menekülthullámot
A szocialista Tóth Bertalan azt hangsúlyozta, nemzetállami megoldásokkal nem lehet megállítani a menekülthullámot. Közös uniós határvédelem, menekültügyi, illetve kitoloncolási eljárás, valamint a dublini rendszert felváltó új szabályozás mellett foglalt állást. Amíg nem állnak fent ezek a feltételek, addig az MSZP sem támogatja a menekültek automatikus elosztási rendszerét - jelezte és egyben arra kérte a kormányt, támogassa a szocialisták terrorizmus elleni javaslatait.
LMP: A probléma már kerítésen belül van
Az LMP-s Schiffer András is azon a véleményen volt, az egyedüli lépések nem vezetnek sehová, a probléma már kerítésen belül van, vagyis nem a kerítés és a kvóta az igazi kérdés.
Törökország kapcsán azt mondta, nem lehet elmenni szó nélkül a kurdok önrendelkezési szabadságának durva megsértése mellett, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tisztázatlan szerepet, amelyet a törökök az Iszlám Állam utánpótlási útvonalának fenntartásában játszanak.
Jobbik: A magyar-román határon is határzárat kellene építeni
A jobbikos Gyöngyösi Márton (Jobbik) üdvözölte a megállapodást, de több mint furcsának találta, hogy amíg Törökországgal egyezkednek a saját határai védelméről, addig az EU fél év után is képtelen saját határai megvédésére. Minden nemzetállamnak saját kezébe kell vennie a kérdést - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hozzá kellene kezdeni a magyar-román határon is a határzár építésének.
A nemzeti konzultációnak nincs kötőereje, módosítani kellene az alkotmányt, és népszavazást kellene tartani a kvótáról - érvelt.
KDNP: Az EU nem erős pozícióból kezdte a tárgyalásokat
A kereszténydemokrata Vejkey Imre szerint a vasárnap az EU nem erős pozícióból kezdte a tárgyalásokat, hanem védtelenül ült asztalhoz, mert mind a mai napig nem volt képes megvédeni saját határait. Ez a helyzet a képmutató, halogató brüsszeli politika következménye - értékelt.
Azt mondta, jobb lett volna a görög határ lezárása, mint bízni a törökök jóindulatában.
KDNP: A bevándorlás-párti uniós vezetők a nagyvállalatok érdekeit képviselik
A kereszténydemokrata Rétvári Bence pártja hetvenegy éves történetét elevenítette fel, hangsúlyozva: a kereszténydemokrata mozgalom kiállta az idő próbáját, társadalmi igény volt, van és lesz is arra.
Szólt a bevándorlásról is, hangsúlyozva: azok az uniós vezetők, akik a munkaerő-igényre hivatkozva támogatják azt, veszélyeztetik az európai bérszínvonalat, a nagyvállalatok érdekeit nézik.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szólt az unió döntésképtelenségét, bírálva például, hogy anyagi erőforrásokat eddig nem sikerült mozgósítani. Egyetértett azzal, hogy a megengedő brüsszeli bevándorlás-politika az megbukott.
Kijelentette: a kormány vallja, hogy az ide érkezettek beáramlását meg kell állítani. Ezért támogatták a Törökországgal kötendő megállapodás azon pontját, hogy segíteni kell a humanitárius segítségnyújtást.
MSZP: Új köztársaságot mindenkinek!
Az MSZP-s Lukács Zoltán szerint a kormány szisztematikusan rombolja a demokráciát, a köztársaságot. Kiüresítették a népszavazás intézményét - sorolta a változásokat, amelyet úgy zárt: az adóhivatalt is pártkatonák fogják irányítani.
Szerinte a demokráciában fontos, hogy a családok enni tudjanak adni gyermekeiknek. Úgy ítélte meg: ahhoz, hogy újra demokrácia, új köztársaság legyen, változásra van szükség.
Rogán Antal először részvétét nyilvánította Dóra Ottó, Salgótarján szocialista polgármesterének halála miatt.
A vádakra válaszul emlékeztette a képviselőt a szocialisták kormányzására, a 2006. őszi eseményekre. Szerinte a kormány akkor erőszakkal kívánta megtartani hatalmát, ennek eredménye lett a békés tüntetők megveretése.
Hozzátette: a szocialisták úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták azt. Folyamatosan csökkentették a minimálbér vásárlóértékét - sorolta bírálatát -, miközben a jelenlegi kormány annak bruttó értékét 43 százalékkal emelték.
LMP: Magyarország a klímavédelem potyautasa
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a párizsi klímacsúcshoz kapcsolódóan hívta fel a figyelmet: a klímaváltozás növeli a szegénységet és a migrációt is. Az átlaghőmérséklet emelkedését 2 fokon belül kell tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest - mutatott rá -, az országcsoportok vállalásai azonban ehhez nem elégségesek.
Magyarország arra készül, hogy Párizsban a jelenlegihez képest nem vállal semmilyen érdemi lépést, "az európai klímavédelem potyautasa kíván maradni" - folytatta. A politikus érdemi vállalásokat sürgetett.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára a hétfőn kezdődő párizsi konferencián elfogadandó új globális egyezményről szólva kijelentette: lehetőség lesz arra, hogy a kiotói egyezményhez nem csatlakozott vagy a fejlődő országok is kivegyék a részüket a globális összefogásból.
A magyar álláspont szerint dinamikus, jogilag kötelező érvényű megállapodás kell, arányos teherviseléssel. Elsődleges törekvés a kibocsátás csökkentése - szögezte le. Szerinte Magyarország vállalása az egyik legjelentősebb Európában.
Jobbik: Hányszor két hét kell még a rendhez?
A jobbikos Mirkóczki Ádám a rendvédelmi célok megvalósítását kérte számon, sorolva az elmúlt időszakok súlyos bűncselekményeit. Kijelentette: nem a rendőrséget bírálja, hanem azokat a politikusokat, akik gyakran adnak politikai parancsokat. Többen foglalkoznak pénzbehajtással a rendőrök, mint bűnüldözéssel - fűzte hozzá.
Szerinte a kormány nem foglalkozik azzal, hogy közbiztonság szempontjából hogyan tehető élhetőbbé a vidék. "A felsorolt bűncselekmények szinte kizárólag a cigányság törvényen kívüli részének köszönhető" - jelentette ki - amitől szerinte szenved cigány, nem cigány.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította a kijelentéseket, mert szerinte a politikus minden alap nélkül támadta az embereket, köztük a cigányokat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népszerűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja.
Azt mondta: számos településen tartottak beszámolókat a közbiztonság helyzetéről, többségét egyhangúlag fogadták el a képviselőtestületek, jelezve, elégedettek azzal.
Azt kérte a Jobbiktól: támogassák a rendőrség munkáját elősegítő törvényeket.
Fidesz: Brüsszel bosszúja a polgári kezdeményezés engedélyezése
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Brüsszel bosszújaként említette, hogy a biztosi testület útjára engedte a Magyarországgal szembeni eljárásra irányuló polgári kezdeményezést, ami akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével járhat. A kezdeményező "radikális és szélsőbalos" kapcsolatairól ismert, Soros György finanszírozási hátterével működő Európai Humanista Föderáció szerinte egyértelműen politikai álláspontot képviseltek ezzel.
Magyarország most már következetesen, akár egyetlenként is kiáll azért, hogy Európának meg kell védenie határait - hangsúlyozta. Fontos részsikernek ítélte, hogy a török megegyezés nem tartalmazza a kvótát, ám az érvényben van, küzdeni kell ellene.
Rogán Antal úgy felelt: a kormány jogtalannak és veszélyesnek tartja a kötelező betelepítési kvótát. Kijelentette: várhatóan december 14-én a kabinet megtámadja azt az európai bíróságon, amelyhez a visegrádi országok támogatását is várja.
Közölte azt is: a bevándorlás növeli a terrorveszélyt, veszélyezteti a kultúrát és pénzbe is kerül. Bírálta azt is, hogy egy olyan civil szervezet kíván Magyarországról véleményt mondani, amelynek tagszervezetei között nincs magyar szervezet.