Belföld
Rétvári Bence: Meg kell adni a megbánás lehetőségét
Hasznos lehet a halálbüntetésről szóló vita az elemzők szerint
Az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést - mondta Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára emlékeztetett: az elmúlt öt évben több területen is szigorították a büntető törvénykönyvet (Btk.), például bevezették a három csapás törvényét, bővítették a jogos védelmi helyzetek körét, bevezették a tényleges életfogytig tartó büntetés lehetőségét. Mint mondta, a kaposvárihoz hasonló brutális bűncselekmény után sokakban megfogalmazódik, hogy még tovább kellene szigorítani a Btk.-t, és jelezte azt is, hogy a KDNP is ennek pártján van. "Ugyanakkor nekem személyesen, keresztény emberként az az álláspontom, hogy magát az életet nem mi adjuk másnak, hanem a Jóistentől kapjuk, és amit ő ad, azt ember ne vegye el" - mondta Rétvári Bence, aki emlékeztetett: az egyházi álláspont is az, hogy az élet abszolút korlátozhatatlan.
"Mi, kereszténydemokraták ezért vagyunk ellene akár az aktív eutanáziának, az abortusznak, a háború indításának vagy a halálbüntetésnek is" - jelentette ki.
Rétvári Bence hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie.
A KDNP alelnöke a halálbüntetésről szóló társadalmi vitáról azt mondta, szükségesnek tartja, azért, hogy mindenki kialakíthassa álláspontját e kérdésben.
Trócsányi: Az emberi jogok európai egyezménye az irányadó
Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.
A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződést (amelyet 325 igen szavazattal, 4 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a magyar parlament) kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket – mondta a miniszter. Hozzátette: az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. (Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.)
Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni – hangsúlyozta a miniszter, kiegészítve azzal: más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.
Trócsányi László kifejtette, a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul - emelte ki.
Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra – emlékeztetett a miniszter, kifejezve reményét, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett jelentette ki, hogy szerinte napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Hozzátette: néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani - hangsúlyozta a kormányfő, reflektálva arra, hogy a múlt héten egy dohánybolt fiatal eladónője vált gyilkosság áldozatává.
Elemzők: Hasznos lehet a vita
Arra a kérdésre, hogy miért tabu a halálbüntetésről szóló vita az Európai Unióban, Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják ennek a büntetési formának a lehetőségét. De például Franciaországban, az ottani szélsőjobbnak ez témája, a Nemzeti Front a párizsi terrorcselekmények után vetette fel a kérdést, amelyről népszavazást is hajlandó tartani, ha kormányra kerül - tette hozzá.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta: az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor szerinte az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy ez Európa országaiban "egyáltalán nem találkozik" az átlagemberek véleményével, "az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést".
Hozzátette: az elit abban érdekelt, hogy ez a vita ne kerüljön felszínre, mert érzi, ebben a vitában nincsenek erős pozíciói, és saját választóikkal szemben kellene politizálniuk, hiszen azok "legalábbis az európai országok jelentős részében halálbüntetés-pártiak".
Nagy Attila Tibor szerint a vita lehet hasznos is, "nem tartja ördögtől valónak", hogy a halálbüntetés hasznosságáról, haszontalanságáról, erkölcsi és egyéb dimenzióiról vitázzanak Magyarországon. De lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból, ha kiderül, hogy az "Orbán Viktorék által kezdeményezett vita" ellenére sem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat, azok a választók csalódhatnak, akik a vita miatt abban reménykednek, hogy visszaállítják a halálbüntetést, vagy ha nem csalódnak, "eleve legyintenek erre az egészre", mert a médiában sokszor elhangzott, hogy a jelenlegi nemzetközi és magyar jogi környezet nem teszi lehetővé a halálbüntetés visszaállítását - vélekedett.
Szerinte emiatt kérdés, hogy mi értelme a vitának, és lehet olyan pártpolitikai vetülete is, hogy a Fidesz és Orbán Viktor azt akarja bizonyítani, megérti a lakosság igazságérzetét.
Lánczi Tamás közölte, hogy a vita a nyugati világ vezető országában, az Egyesült Államokban is tart, a tagállamok többségében jelenleg is van halálbüntetés. Szerinte a kérdésről szóló vita teljesen legitim, azt tabuvá tenni politikai hiba, mert ha a választók megérzik, hogy el akarják venni tőlük a lehetőséget, hogy valamiről nyíltan beszéljenek, az egyrészt nem demokratikus, másrészt olyan erők malmára hajthatja a vizet, amelyek a legradikálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy ha lesz halálbüntetésről szóló vita, mi lesz a színtere, Nagy Attila Tibor azt mondta: lehet a parlamentben, vagy azon kívül. Megjegyezte: a vita alkalmas lehetett a Fidesznek arra, hogy más témákról elterelje a figyelmet, és "a Jobbik vitorlájából egy kicsit kifogja a szelet".
Lánczi Tamás szerint a vita érdekli a választókat, ezért hiba lenne azt a parlamentben lefolytatni, lehet erről beszélni a médiában, akár egy konzultáció keretében, lényegében bárhol.
Az evangélikus egyház elutasítja a halálbüntetést
A Magyarországi Evangélikus Egyház szerint elfogadhatatlan a halálbüntetés, és arra kérik hívőiket, hogy közös imádsággal erősítsék a társadalom értékrendjének keresztényi megújulását. Az egyház elnökségének csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyarországi bűnözési statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a halálbüntetés eltörlése óta számottevően csökkent az életellenes bűncselekmények száma. Meggyőződésük, hogy nem szolgálja sem az áldozatok hozzátartozóinak megnyugvását, sem a közbiztonság erősödését, ha a politika vagy a média a bosszúállás és elrettentés "hamis ködképével mérgezi a lelkeket" - írták.