Rendkívüli támogatást kapnak az önkormányzatok

A Fidesz frakció arra kérte a kormányt, hogy  lehető legszigorúbb vizsgálatot folytassa le a Buda-Cashnél 

A parlamentben is téma volt a Buda-Cash botrány. A Fidesz nevében Rogán Antal arra kérte a kormányt, hogy a lehető legszigorúbb vizsgálatot folytassa le a brókercégnél. Felidézte, hogy a szocialisták 2004-ben eltörölték a brókercégeknél kétévente kötelező helyszíni ellenőrzést végezhessenek.

A kormány nevében válaszoló Tállai András bejelentette: elkészül egy előterjesztés, miszerint a Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetben került önkormányzatok közül 67 kap összesen mintegy 245 millió forintot rendkívüli támogatásként. Az NGM parlamenti államtitkára elmondta, hogy a felszámolás elindítása után történhet a kártalanítás 20 munkanapon belül. A betéteseket 30 millió forintig, a brókercégnél számlát vezetők pedig 6 millió forint ererjéig kárpótolják a befektetésvédelmi alapok.

A nemzeti bankrendszer kialakításának magas költségeit firtatta Schmuck Erzsébet (LMP). Úgy vélte, hogy átláthatatlan a banki szektort teljesen átalakító folyamat. Felidézte az MKB majd a Budapest Bank felvásárlását. Szerinte az eddigi intézkedések 500-600 milliárdba kerültek az adófizetőknek. Tállai András válaszában hangsúlyozta: a tulajdont átmeneti időre szerzi a kormány és nem cél, hogy az állam kezdjen ilyen tevékenységet folytatni. Nem elköltött pénzről van szó, hanem befektetésről - jelentette ki.  

Az MSZP felszólította a jegybankot, hogy érjenek elnézést és teljes mértékben kártalanítsák a Buda-Cash-ügy minden érintettjét - mondta a párt frakcióvezető-helyettese, Tóth Csaba, aki a brókerügyet az "ország legnagyobb bank- és brókerbotrányának" nevezte, és hangsúlyozta, hogy az ügy sok magánszemélyt, civil szervezetet, több mint nyolcvan önkormányzatot és több ezer kisvállalkozót érint. Tóth szerint a kormányzati kommunikáció csak arról szól, hogy "hogy lehet felelőst találni azért, amiről csak ők tehetnek", s azt is leszögezte: az elmúlt öt évben a felügyeletnek, illetve az MNB-nek lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozza a Buda-Cash-ügyet, ezért a jegybanké a felelősség.

Az LMP szerintsem képes az MNB  megfelelően kezelni a botrányt, az ellenzéki párt ezért a jegybankelnök távozását, valamint szigorúbb felügyeleti szabályokat követel. Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője leszögezte: az MNB-nek és a kormánynak kell kártalanítania az ügyfeleket a törvény szabta keretek között, és olyan felügyeleti rendszert kell működtetniük, amely nem engedi meg, hogy a kisbetétesek pénzével a tudtuk nélkül tőzsdézzenek. 

Schmuck bírálta a kabinetet és a jegybankot, mert 2013-ban, az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásakor nem jött létre megfelelő felügyeleti szerv, de azért is, mert még mindig nincs felügyelőbizottsága az MNB-nek, amely a mostanihoz hasonló mulasztásokat számon kérhetné.  Szerinte a hozzá nem értést bizonyítja, hogy a károsultak nem kaptak megfelelő tájékoztatást, de az is, hogy nem tettek időben feljelentést, így adva lehetőséget az elvonulásra a százmilliárd forintos lopásban érintett bűnösöknek. 
Az LMP törvénymódosítást kezdeményez a szigorúbb ellenőrzés érdekében.