A tavalyi adatok szerint Magyarország a második legtöbb menedékjogi kérelmet (177 ezret) regisztrálta az Európai Unióban, az ezer lakosra jutó menedékkérők számát tekintve pedig az első volt a tagállamok között – jelentette ki tegnap Végh Zsuzsanna.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója úgy fogalmazott, rendkívüli év volt a 2015-ös, soha nem tapasztalt migrációs nyomás érte az országot, a tiltott határátlépők száma a 414 ezret is meghaladta.
Csak kisebb számban érkeztek a válságövezetből valódi menekültek – hangsúlyozta a főigazgató –, a nagy többség gazdasági okból indult útnak. A főigazgató elmondta, a menedékjogi kérelmekben indult eljárások döntő hányadában – százötvenkétezer ügyben – meg kellett szüntetni az eljárást, mert a menedékkérő ismeretlen helyre távozott. Végh Zsuzsanna a távirati iroda jelentése szerint kiemelte, sokan be sem nyújtották a kérelmet, sőt megtagadták az együttműködést a hatóságokkal. Emlékeztetett: szeptember 16-án zavargások voltak Röszkén, holott a migránsok a zavargások helyszínétől néhány méterre kérhették volna a menedékjogot a tranzitzónában, ám mégsem tették. A kormányzati intézkedések – az ideiglenes műszaki határzár, a tranzitzónák kialakítása, a menedékjogi szabályok módosítása – nyomán „átmenetileg megoldódott a problémahalmaz” – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: az unió többi tagállama is küzd azzal a problémával, hogy „eltűnnek” a menedékkérők a hatóság szeme elől, emiatt kevés a visszaküldés, és ha vissza is küldik őket, a migránsok „bolyonganak az Európai Unió tagállamai között”.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, „ébernek kell lennünk, mert a migrációs válság nem oldódott meg, nem tudhatjuk, hogyan alakul a helyzet, hiszen amíg az EU nem tudja elérni a görög határ védelmét, addig a probléma nem szűnik meg”. Az előrejelzések szerint az idén egymillió illegális migráns érkezhet Európába – figyelmeztetett az államtitkár.
Csak kisebb számban érkeztek a válságövezetből valódi menekültek – hangsúlyozta a főigazgató –, a nagy többség gazdasági okból indult útnak. A főigazgató elmondta, a menedékjogi kérelmekben indult eljárások döntő hányadában – százötvenkétezer ügyben – meg kellett szüntetni az eljárást, mert a menedékkérő ismeretlen helyre távozott. Végh Zsuzsanna a távirati iroda jelentése szerint kiemelte, sokan be sem nyújtották a kérelmet, sőt megtagadták az együttműködést a hatóságokkal. Emlékeztetett: szeptember 16-án zavargások voltak Röszkén, holott a migránsok a zavargások helyszínétől néhány méterre kérhették volna a menedékjogot a tranzitzónában, ám mégsem tették. A kormányzati intézkedések – az ideiglenes műszaki határzár, a tranzitzónák kialakítása, a menedékjogi szabályok módosítása – nyomán „átmenetileg megoldódott a problémahalmaz” – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: az unió többi tagállama is küzd azzal a problémával, hogy „eltűnnek” a menedékkérők a hatóság szeme elől, emiatt kevés a visszaküldés, és ha vissza is küldik őket, a migránsok „bolyonganak az Európai Unió tagállamai között”.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, „ébernek kell lennünk, mert a migrációs válság nem oldódott meg, nem tudhatjuk, hogyan alakul a helyzet, hiszen amíg az EU nem tudja elérni a görög határ védelmét, addig a probléma nem szűnik meg”. Az előrejelzések szerint az idén egymillió illegális migráns érkezhet Európába – figyelmeztetett az államtitkár.
