Belföld
Pintér Sándor: Nem lehetünk a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban
A belügyminisztert a nemzetbiztonsági bizottság hallgatta meg

Pintér Sándor közölte: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a terroristák a nagy létszámú rendezvényeket próbálják célba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkövetési módra készülnek. A párizsi és brüsszeli terrortámadások intő jelek az Európai Unión belüli terrorcselekmények sorában - tette hozzá.
A belügyminiszter szerint egyértelmű, hogy nem fog csökkenni az Európát érő migráció: délkelet felől sem csökken a migrációs nyomás, és az Észak-Afrika felől Olaszországba tartó hajós migráció is újraindult. A belügyminiszter ennek kapcsán szólt arról is, hogy egy benyújtott törvénymódosítás révén szeretnék a tranzitzónát kiszélesíteni, hogy minél kevesebben juthassanak illegálisan az ország területére.
A testület ülésén azt mondta: Magyarország 2013 óta egyre súlyosabb migrációs nyomásnak van kitéve, ami többszörös terhet ró a Belügyminisztérium szerveire. A tömeges bevándorlás kezelésére első lépésben 35, majd további 30 milliárd forintot fordítottak. Ennek köszönhetően a menedékkérők elszállásolása, élelmezése, egészségügyi ellátása és a gyermekek oktatása is biztosított.
Pintér Sándor közölte: a tömeges bevándorlás kezelésében részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség, a büntetés-végrehajtás, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is. Tevékenységüket segítette a Magyar Honvédség is - tette hozzá.
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy munkájuk eredményeként lényegesen csökkent az országba érkező illegális migránsok száma, az idén 13-14 ezer embert fogtak el illegális határátlépés miatt.
Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottságban, majd újságíróknak nyilatkozva is azt mondta: kiemelt céljuk, hogy minél inkább a határhoz közel, lakott területektől távol legyenek befogadóhelyek.
A miniszter elmondta, hogy voltak fenyegetések, amelyekben a magyar zászló feltüntetésével, később pedig konkrétabban is megjelölték Magyarországot mint esetleges célpontot. Ezzel együtt kiemelte: ha nem is konkrét célpont egy ország, "a leggyengébb láncszem veszélyben van". Ennek fényében több mint 2 milliárd forintos többletforrást biztosítottak erre a feladatra: fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is. Az AH fejlesztésének eredményeképpen "pontosabb, precízebb, célratörőbb válaszokat" tudnak adni a felmerülő problémákra - közölte.
A testület tagjainak kérdésére válaszolva Pintér Sándor elmondta, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságra készülve az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a titkosszolgálatok folyamatosan kapcsolatban vannak a francia társszervekkel. Egyelőre nincs információ az eseményen tervezett konkrét támadásról - tette hozzá.
Szintén kérdésre válaszolva úgy vélekedett, a fenyegetettség és a költségvetés viszonyában optimális szintet sikerült elérni. Szükség volt rendkívüli fejlesztésekre, s ezekhez megkapták a szükséges forrásokat - közölte.
A minisztert kérdezték a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes intézkedési csomagjáról is, amelynek elfogadása egyes hírek szerint amiatt akadt el, hogy a kormányon belül vitát váltott ki az újonnan létrejövő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felügyelete. Erre válaszolva Pintér Sándor visszautasította a felvetést, jelezve: a javaslat már a parlament hatáskörében van.
Pintér Sándor beszámolt a filmipar fejlesztésért felelős kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményéről is: Andy Vajna a jelenlegi információk szerint nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra nézve.
Éves beszámolójában a belügyminiszter felidézte, hogy a rendészeti életpályamodellt sikerült elindítani, s annak keretében tavaly júliustól 30, idén januártól további 5 százalékos illetményemelésben részesült átlagosan az állomány, s a jövő évi költségvetés tervezetében is megvan a jövő januártól esedékes további 5 százalékos emelés fedezete. Emellett egy külön teljesítményértékelési, továbbá életbiztosítási, valamint lakhatási támogatási rendszert is kidolgoztak.
Az elért eredmények közül a miniszter kiemelte, 2015-re a 2010-es szint 60 százalékára csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. Emellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat is sikereket ért el a korrupció visszaszorításában.
Az informatikai fejlesztések közül az elektronikus kártya kibocsátásról elmondta, már csaknem 500 ezer embernek van ilyen új személyazonosító igazolványa. A következő lépésben az egészségügyi, majd az adóigazolványokat akarják hasonlóan fejleszteni - mondta a miniszter.
Pintér Sándort több ellenzéki politikus, köztük Szelényi Zsuzsanna (független) - aki egyébként nem tagja a bizottságnak - is kérdezte a közelmúltban a sajtóban megjelent, civilek ellen irányuló információgyűjtésekről, megfigyelésekről.
Erre válaszolva a belügyminiszter kiemelte: a magyar törvényi szabályozás alapján egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét. Egyetlen panasz sem érkezett viszont, hogy a rendőri vagy titkosszolgálati szervek - akiknek erre jogosultságuk van - törvényt sértettek volna.
Szelényi Zsuzsanna az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt monda: a belügyminiszter tájékoztatása szerint célzottan nem figyeltek meg senkit, de attól még "nem célzottan" gyűjthettek információkat, ezért ez ügyben további tájékoztatást fog kérni Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől is.
