Belföld
Patyi András: jogi szempontból könnyű népszavazást indítani
Nemzetközi konferenciát tartottak a népszavazásról
Patyi András, aki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke is, a népszavazásról rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján hangsúlyozta: Magyarországon a népszavazás már 25 éve a politikai és közjogi érdeklődés központjában áll. Mint mondta, fel lehet tenni a kérdést, hogy ennek mi lehet az oka, az egyik lehetséges válasz, hogy a képviseleti demokrácia, az elégedetlenség a választott Országgyűlés által létrehozott kormány teljesítményével szükségképpen vezet a népszavazásokhoz.
Mint mondta, kezdetektől fogva nyilvánvaló és több döntés megerősítette, hogy a népszavazás kiegészíti a képviseleti demokráciát.
A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon címmel rendezett konferenciát csütörtökön. A konferencián két szekcióban kilenc előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, megismerkedhetnek Ausztria, Szlovákia és Szlovénia szabályozásával, a magyar Alkotmánybíróság, a Kúria és az NVB szerepével a népszavazási kezdeményezések hitelesítésében. A tanácskozáson részt vett mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Székely László biztos, az Alkotmánybíróság tagjai, ott voltak a Kúria bírái, az NVB tagjai, valamint a jogelőd Országos Választási Bizottság tagjaiHozzátette: jogi szempontból nagyon könnyű népszavazást indítani ma Magyarországon, ugyanakkor van egy "intellektuális gát", ez pedig a kérdések hitelesítése. Bonyolult társadalmi kérdéseknél nem egyszerű olyan kérdést megfogalmazni, amely egyértelmű, és nem esik az alaptörvényben megfogalmazott tilalom hatálya alá.
Paczolay Péter egyetemi tanár, az Európa Tanács Velencei Bizottságának tiszteletbeli elnöke előadásában arról beszélt, a bizottság szerint a közvetlen demokrácia gyakorlása kétségtelenül értéket jelent. Azt mondta, a volt szovjet tábor országaiban, az "új demokráciákban" sokkal nagyobb szerepük van a népszavazásoknak, mint a "régi demokráciákban". A referendumoknak olykor még a képviseleti demokráciák által elfogadott törvényeket felülbíráló szerepük is van az "új demokráciákban".
A bizottságnak a népszavazásokra vonatkozó helyes gyakorlatról szóló kódexéről szólva kiemelte: kifejezetten ellenzik a népszavazásoknál az eredményességi küszöböket. A részvételi küszöböt azért utasítják el - mondta -, mert az oda vezethet, hogy a választástól való távolmaradásra buzdítanak egyes résztvevők a kampányban, márpedig "szerencsétlennek" tartják, ha arra ösztönzik a választókat, hogy ne éljenek demokratikus alapjogukkal, a választójogukkal.
Azt pedig, hogy a választásra jogosultak meghatározott minimális százalékához kössék egy népszavazás sikerességét, azért utasítják el, mert - mint mondta - veszélyesnek tartják, ha a szavazók körében egyértelműen győz az egyik álláspont, és mégsem érik el a céljukat, mert nem érték el az egész választásra jogosult közösségen belül a minimális arányt.
Pálffy Ilona: indokolt lenne egyes szabályok pontosítása
Pálffy Ilona a népszavazásról rendezett csütörtöki, budapesti konferencián tartott előadásában azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt héten döntött úgy, alkotmányellenes a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása ügyében indított népszavazási aláírásgyűjtés, kiemelte: célszerű lenne szabályozni, hogy mennyi időn belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani egy hitelesített kérdéssel kapcsolatban, illetve hogy az Ab-nek mennyi időn belül kell a kérdésben döntenie.
Közölte, ennek a szabálynak a hiányában előfordulhat olyan eset is, hogy a kezdeményezők már összegyűjtik a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, amikor az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy alkotmányellenes a kérdés.
Az NVI elnöke szerint más területen is fontos lenne a szabályok pontosítása. Emlékeztetett arra: a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet országos népszavazást tartani a többi között a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
Ugyanakkor - mondta - az alkotmánybírósági gyakorlat ezt a szabályt túlságosan is kiszélesítette, és lényegében minden népszavazási kérdésre "ráhúzható", hogy érinti a költségvetést. Jelezte: véleménye szerint meg kellene fontolnia a törvényalkotónak, hogy pontosítsa a költségvetésre vonatkozó tilalmat.
Pálffy Ilona elmondta azt is, két hónapja kezdeményezték az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy a népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit az NVI központilag állítsa elő. Hozzátette, hogy ez a gyűjtőknek költségmegtakarítást jelentene, az NVI számára pedig könnyebbé tenné az ívek feldolgozását, jelenleg ugyanis problémás lehet a különböző minőségű fénymásolókkal előállított ívek ellenőrzése.
A választási iroda kezdeményezésére egyelőre nem érkezett válasz, ahogyan arra a felvetésükre sem, hogyan állítsanak fel sorrendet az úgynevezett "versengő" népszavazási kezdeményezéseknél. Ezért az NVI egy blokkolóórát helyezett el a székháza portáján, és a jövőben csak olyan kezdeményezéseket fogad be, amelyeken rögzítik, azok mikor érkeztek.
Az NVI elnöke utalt arra: Magyarországon 200 ezer választópolgár aláírása szükséges az országos ügydöntő népszavazás kiírásához, ami ugyan elsőre soknak tűnik, különösen azoknak, akik éppen gyűjtik az aláírásokat, de nemzetközi összehasonlításban inkább kevésnek számít. Példaként említette, hogy Horvátországban, Lettországban és Máltán a választópolgárok 10 százalékának ajánlása szükséges, Lengyelországban 500 ezer, Litvániában 300 ezer aláírás kell, sőt vannak olyan országok is, ahol választópolgár nem is kezdeményezhet népszavazást.
Pálffy Ilona szólt arról is, hogy szélesedett a szavazásra jogosultak köre, a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehetnek a népszavazáson, és megváltozott az is, milyen témákban nem lehet népszavazást tartani.
Jelezte: a tapasztalatok szerint a tiltott tárgykörök közül a legtöbb probléma a költségvetéssel kapcsolatban merül fel, de sok az alaptörvénybe ütköző kérdés, vagy az olyan is, amely nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.