Belföld
Parlament előtt az alaptörvény-módosítási javaslat
Fidesz: A cél az ország védelmi képességének növelése
Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, továbbá Rubovszky György (KDNP) és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.
Fidesz: A cél az ország védelmi képességének növelése
A cél az ország védelmi képességének növelése és az, hogy fel lehessen lépni a terroristák ellen - közölte a Fidesz-frakció, amely közleményében leszögezte: ehhez a kormánynak minden olyan eszközt meg kell adni, amely más európai kormányok rendelkezésre áll.
A frakció szerint az alaptörvény-módosítással különleges jogrendként létrehoznák a terrorveszélyhelyzetet, és biztosítani szeretnék a honvédség bevethetőségét a terrorellenes küzdelemben. "A magyar emberek biztonságának garantálásáért a javaslatokat szeretnék minél előbb elfogadni, és megkezdeni a terrorizmus elleni akcióterv végrehajtását" - emeli ki a kommüniké, amely felhívja a figyelmet, hogy ehhez szükség lesz az ellenzék támogatására is, ezért ismételten azt kérték a baloldaltól, ne csináljon "politikai ügyet" a magyar emberek biztonságából. "Az MSZP ugyanis elutasította még az egyeztetés lehetőségét is, és egyszer sem ült le a tárgyalóasztalhoz, ahol az alkotmánymódosítást elkészítették" - szögezi le a közlemény, amely szerint ha a baloldalon múlott volna, "ma bevándorlókkal és potenciális terroristákkal lenne tele Magyarország is".
Az alaptörvény módosításának általános indoklásában kiemelték: az "alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott". A világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők - tették hozzá.
A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzíti a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére "terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén" meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnak hatályban.
A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő - rögzíti a javaslat.
Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztériumban több alkalommal tartott ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően a BM terrorellenes javaslatcsomagját a kormány múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament szerdai napirendjén már szerepel is javaslatcsomag.
A honvédelmi miniszter is több alkalommal egyeztetésre hívta a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit a Honvédelmi Minisztériumba. Az MSZP azonban egyetlen alkalommal sem vett részt a megbeszéléseken. A múlt pénteki egyeztetés után Simicskó István azt mondta: a tárcához az elmúlt időszakban érkezett kifogásokat, módosítási javaslatokat áttekintették, jelentős részét be is építették a javaslatba.
