Belföld
Parlament előtt a lakásáfa csökkentése
Már kedden szavazhat a parlament
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, hétfőn benyújtott törvényjavaslat az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az olyan egylakásos lakóingatlanokra, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter.
Több más intézkedést is javasol a kormány
Több más intézkedést, így a moziüzemeltetés szabályainak változtatását, a helyi adók felhasználásának új szabályait a fővárosi és a kerületi forrásmegosztásnál, a bíróságok elektronikus elérhetőségét is tartalmazza az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról hétfőn beterjesztett törvényjavaslat, amely lehetővé teszi az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentését.
A javaslat célja, hogy a moziüzemeltetőkre és a mozikra vonatkozó, a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló statisztikai rendszer jöjjön létre, illetve megfogalmazzák a mozgóképszakmai célok támogatásával kapcsolatos rendelkezéseket.
Az indítvány a helyi adókról szóló törvényt módosítja azzal, hogy a helyi önkormányzat köteles az iparűzési adóbevételt a törvény által már eddig is meghatározott feladatok mellett a helyi közösségi közlekedés ellátására fordítani. A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételekből származó részesedési arányt a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában 2016-tól 1,5 százalékponttal, 52,5 százalékra, a 2017-től pedig további 1,5 százalékponttal, 54 százalékra emelik, a kerületek esetében pedig ugyanennyivel csökkentik. Egyben előírják, hogy a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a szükséges összeget.
A javaslat a 2016. január elsejei dátumot, mint a teljesítés idejét jelöli meg. Vagyis az ezt követően kiállított számla tartalmazhat 5 százalékos áfát.
Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Ugyancsak ez a törvényjavaslat tartalmazza azt, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén nem kell építési engedélyt kérni, elegendő az építési hatóságnak tett bejelentés. A bejelentésért - tekintettel arra, hogy nem minősül közigazgatási hatósági ügynek - illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
Az építészeti tervezést és az építési kivitelezési tevékenységet az egyszerű bejelentés esetén is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet végezni, és ezt a hatóság ellenőrizheti. Az építéssel összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.
Az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására nyolcnapos határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A lakóházat a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni, és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt meg kell kérni.
Az indoklásban az előterjesztők felidézték, hogy az uniós szabályok szerint a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre alkalmazható a kedvezményes áfa-kulcs, de csak meghatározott ideig. A szociális lakásépítés definícióját, illetve a kedvezményes kulcs használatának időtartamát viszont a tagállamok határozhatják meg.
Varga Mihály: A lakásépítések növekedésével számol a kormány
Az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának csökkentése pozitív hatással lehet a lakossági építőanyag- és bútorvásárlására is mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Felidézte: amikor a lakásépítések visszaestek, az építőanyagipari, lakásfelszerelési termékek és bútorok iránt is csökkent a kereslet. A már megindult növekedést mindkét piacon serkenteni fogja a lakásáfa csökkentése - mondta a főtitkár.
A kormány azzal számol, hogy az új építésű lakóingatlanok áfájának huszonhétről öt százalékra csökkentésével nő majd a lakásépítések száma - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, miután a kabinet a parlament elé terjesztette áfacsökkentési javaslatát.
A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány célja, hogy minél több embernek legyen reális lehetősége saját lakáshoz jutni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az idén nyáron elindított családi otthonteremtési kedvezményre. A célt szerinte nagymértékben segítheti a tervek szerint jövőre hatályba lépő áfacsökkentés.
Varga Mihály közölte: lehetővé akarják tenni azt is, hogy ne csak a január 1. utáni adásvételekre vonatkozzon az áfakedvezmény, hanem ha az adásvétel és a használatbavétel között nem telt el több mint két év, akkor a már folyamatban lévő új lakások értékesítésénél is alkalmazható legyen az alacsonyabb áfakulcs.
A 2016-os központi költségvetést jelentős, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal fogadták el, így ha az áfacsökkentés miatt adóbevétel esik ki, az nem fogja befolyásolni a büdzsé mozgásterét - mondta a miniszter.
Kiemelte, hogy bár az adócsökkentés miatt valóban adóbevételkieséssel lehetne számolni, de az új lakások építésénél keletkezik annyi többlet, gazdasági növekedés, ami megtéríti a kieső bevételt. "Amit elveszítünk a réven, az megtérül a vámon" - fogalmazott.
Varga Mihály megjegyezte, hogy tavaly mintegy 9 ezer lakás épült Magyarországon, ami rendkívül alacsony szám. A nemzetgazdasági miniszter kérdésre azt is mondta, nem tart attól, hogy az áfacsökkentés miatt visszaesne a használt lakások piaca.
Építőipari szervezetek: 2017-től lesz érezhető az adócsökkentés hatása
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az idén felépülő új lakások számát 8500-9000 között valószínűsíti, ami véleménye szerint 2017-ben akár 30 százalékkal is növekedhet. Megjegyezte, hogy a tervezés és a kivitelezés között általában másfél-két év telik el, ezért jövőre még nem vár érdemi hatást az adócsökkentéstől.
2018-ban Koji László szerint az ideinek akár duplájára is nőhet a felépített lakások száma. A piac bővüléséhez azt is szükségesnek nevezte, hogy a következő négy évben ne változzon lényegesen a szabályozás, és erősödjön a banki hitelezés is, amelyhez 3-4 százalékos kamatozású lakossági hitelek teremtenének ideális feltételeket véleménye szerint.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kalákában épülő családi házak áfájával, Koji László azt válaszolta, hogy az építés egy részét - már csak az előírások miatt is - szakvállalkozók végzik. Például aki a fűtést szereli, az a felhasznált anyag és a saját munkadíja után 5 százalékos áfa-kulccsal állítja ki a számlát. Amennyiben az építtető vásárolja az anyagot, szükségszerűen 27 százalékos áfát fizet utána.
Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a családi házak építése évi 4-5 ezer darabbal stabilnak tekinthető. A válság hatására a társasházi építés esett vissza, az idén 6500 lakás várható. Az áfakulcs csökkentésével ez a szám 2017-re megduplázódhat, elérheti a 13 ezret is. A fellendülés jelei - véleménye szerint - már a jövő év második felében érezhetőek lesznek.
A MÉASZ MTI-hez eljuttatott közleményében azt is javasolta, hogy aki magánszemélyként a saját telkén épít családi házat az is jusson hozzá a kedvezményes áfakulccsal járó előnyökhöz. A másik javaslatuk pedig az, hogy kedvezményes 2,5 százalékos hitelt vehessenek fel az új lakást építők, illetve építettők, az MNB növekdési hitelprogramjának mintájára.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is azt szorgalmazta, hogy a saját telkükre házat építők is élhessenek az alacsonyabb áfa lehetőségével.