Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben - derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Az OECD honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.
Palkovics: A lexikális tudás- és a kompetencia fejlesztése egyaránt fontos
A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva.
Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy három különböző felmérésről van szó, más korosztályt, más gyermekcsoportot érintenek, és más szempontok alapján történtek a mérések. Kitért arra is: egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.
Hozzátette: a TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében.
Ilyen értelemben a három mérés eredménye valamilyen szinten korrelál egymással, de nem igazán összevethetők. Nehéz azt mondani, ha a TIMMS eredményekben tovább javulnak a diákok, akkor jobbak lesznek a PISA eredmények - mondta.
Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg.
Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot.
Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg - közölte.
Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem - fogalmazott az oktatási államtitkár. Ha csak utóbbit fejlesztik, akkor a diákok nem tudnak például egy modellező feladatot megoldani, mert nem lesz meg hozzá a lexiális tudásuk.
Jelezte: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára.
A PISA 2015 szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben.
A TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek.
Az országos kompetencia-mérés - amelyen 6., 8. és 10. osztályosok vettek részt - adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak.
A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.
A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.
"Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön" - hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD főtitkára.
"Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira" - figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.
A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.
A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
Erős a tantervi jellegű tudás
A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője kifejtette: mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okát, azaz a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket.
A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a résztvevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában. Az osztályvezető ismertetése szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértés területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A természettudományokban egyes országokat tekintve hazánk az utolsó negyedben végzett, 477 ponttal, ez jelentős visszaesés 2012-höz képest. Ugyanez a helyzet a szövegértésnél, itt is gyengülés volt tapasztalható, a digitális matematika eredmény megegyezik a 2012-es eredménnyel. A különbségek mintegy ötödét magyarázza a családi háttér. A mérés fő területe ez alkalommal a természettudomány volt, ilyen kérdésekkel találkozott a legtöbb diák, a matematikai és szövegértési feladatokat a diákok egy részének kellett megoldania. A magyar 15 évesek eredményei 2000-15 között legnagyobbrészt átlag alattiak voltak, a szövegértés pontszám 2009-ben, a természettudományos eredmény 2006-2009 között, matematikaátlag pedig szintén 2009-ben érte csak el az OECD-országok átlagát. A felmérésbe, amelyet 2000 óta, három évente tartanak, 200 iskola, közel 5600 tanuló kapcsolódott be hazánkban, illetve 35 OECD és 37 partnerország vett részt - közölte.
Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. A magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el. A felmérésben, amelyet 1995 óta négy évente végeznek, 150 iskola, mintegy 10 800 diák vett részt.
Az országos kompetencia-mérés évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén. A PISA-méréshez hasonlóan az iskolán kívüli helyzeteket modellezik, de a tesztet nyomtatott formában töltik ki a diákok 6., 8. és 10. osztályban. Az OKM adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak - közölte az osztályvezető. Ebben a felmérésben mintegy 266 ezer tanuló vett részt.
Palkovics László oktatási államtitkár - aki előadását a PISA-eredmények kedd délelőtti nyilvánosságra hozatala előtt tartotta - kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni. A jó iskola feltétele a jó tanár - mutatott rá, majd kiemelte a tanárok módszertani felkészültségét, megfelelő képzettségét és a tanítás hatékonyságát.
Kitért az ennek érdekében hozott intézkedésekre, a Klebelsberg-ösztöndíjra, és azt mondta: napjainkban egyre többen és egyre jobb képességű diákok választják a tanári pályát. A jól működő oktatási rendszerekben a tanárok egymással is együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat, ezért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján külön felületet indítottak - jelezte, hozzátéve: szeretnék, ha a pedagógusképző intézmények a továbbképzésben nagyobb szerepet vállalnának, s ha ez az egyetemeken történne.
Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik - hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot - jelezte.
Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, és az látszik, lehet magasabb létszámú osztályokban is jó oktatást folytatni. Beszámolt arról, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását, a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást.
A felmérésekről szólva kiemelte: az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: az elmúlt két évtizedben óriási változásnak lehetnek tanúi, az egyes országokon belül és nemzetközi területen is az eredményekre fókuszáló folyamatok indultak el. Ez a változás várhatóan a következő években tovább erősödik.
MSZP: Távoznia kell Balog Zoltánnak az eredmény miatt
Sokkolónak és tragédiának tartja a szocialista Kunhalmi Ágnes a PISA-adatokat. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke lemondásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét.
Az MSZP-s képviselő budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a PISA-felmérés alapján a magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértés területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek.
Kunhalmi Ágnes szerint a 2015-ben készített felmérés eredménye a Fidesz-kormányzás "produktuma", a kormánypárt lebutított oktatáspolitikájának teljes csődje.
Ha 2010 után nem csinálnak semmit az oktatás területén, ma az eredmények jobbak - közölte.
Az ellenzéki képviselő nemzetárulásnak tartotta azt, amit a magyar gyerekekkel csinált az elmúlt években a Fidesz. A miniszternek távoznia kell - folytatta -, mert soha ilyen drámai mértékben nem zuhant még a magyar iskolarendszer teljesítménye.
A szocialista politikus elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy az uniformizálás, a központosítás, a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan Nemzeti alaptanterv teljesen csődöt mondott, a gyermekek túlterheltek, a pedagógusok idegileg kimerültek és az egész iskolarendszert átfűti a túlpolitizáltság.
Kunhalmi Ágnes szerint nem kell visszatérni a 2010 előtti oktatáspolitikához, hiszen azóta a világ is változott, a jövőnek szóló oktatáspolitikát kell kialakítani.
Az MSZP-s képviselő szerint meg kell szüntetni a központosítást, a pedagógusok és szakma tehetségére és tudására épülő oktatáspolitikát kell folytatni Magyarországon.
Azon a véleményen volt, hogy 2018-ban az országgyűlési választáson minden a Fideszre leadott szavazat a magyar gyerekek jövőjét fogja elvenni.
Jobbik: A kormány oktatáspolitikája rendszerszinten csődöt mondott
A Jobbik a kormány oktatáspolitikáját okolja a PISA kedden ismertetett, a magyar diákokra vonatkozó adatai miatt.Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az eredmények miatt Balog Zoltánnak távoznia kellene az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de legalábbis az oktatási ágazat éléről. A kormány sem szakmailag, sem politikailag, sem pénzügyileg nem becsüli meg az oktatási ágazatot - értékelt, bírálva, hogy nincs önálló oktatási tárca és nem adott a kiegyensúlyozott működéshez szükséges finanszírozási háttér.
A jobbikos politikus szerint a PISA-felmérés minden szempontból visszalépést jelent a 4 évvel ezelőttihez képest, s ez az elmúlt hat év oktatáspolitikájának csődje. Álláspontja szerint alapvető változtatásokra van szükség, például radikálisan csökkenteni kell a tananyag mennyiségét. Az oktatás jelenleg nem mozdítja elő a társadalmi mobilitást, inkább tovább nyitja a társadalmi ollót - mondta Dúró Dóra, aki a 16 éves tankötelezettségi korhatárt is bírálta arra utalva, hogy sokan ezt követően a közfoglalkoztatást választják. A Jobbik politikusa a bentlakásos iskolák rendszere mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy ott olyan környezetet lehetne teremteni azoknak, akiknek a családi háttere nem nyújt kellő motivációt, amely kielégíti az alapvető higiéniai igényeiket és megfelelő hátteret biztosít számukra.
LMP: a PISA-eredmény intő jel
Ikotity István országgyűlési képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem alkalmas arra, hogy az iskolák fenntartása után a működtetést is átvegye, ugyanis négy héttel a változtatás előtt még csak az arról szóló dokumentum tervezetei készültek el.
Hozzátette: a január 1-jei átadás pénzügyi problémái is látszanak már, hiszen míg az önkormányzati szövetségek 100 milliárd forintos forrásigényről számoltak be, Palkovics László oktatási államtitkár pedig 50 milliárdosról, eközben a feladatra mindössze 21 milliárd forintot különítettek el. A képviselő szerint a problémákat a PISA eredmények is jelzik.
DK: Orbán Viktor is felelős a magyar diákok romló teljesítményéért
Az új PISA-jelentés "katasztrofális eredménye" világosan mutatja, hogy a magyar kormány tudatosan teszi tönkre a közoktatás rendszerét - véli Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, európai parlamenti képviselő. Niedermüller Péter közleményében azt írta: a jelentés eredményei szerint a magyar diákok "nagyon nagy része" nem rendelkezik a sikeres munkavállaláshoz szükséges alapvető képességekkel, szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciákkal és nem képes megfelelően használni a számítógépet.
A képviselő aggasztónak nevezte azt is, hogy "rendkívül nagy különbség van" a különböző szociális hátterű tanulók eredményei között, aki szegény családba születik, az az oktatáson keresztül sem kap lehetőséget a felemelkedésre.Úgy értékelt: ez a szomorú helyzet az Orbán-kormány oktatáspolitikájának egyenes következménye. "Az oktatás szabadságának elvétele, forrásainak elvonása, a kompetenciaalapú programok leállítása, a hátrányos helyzetű diákok támogatásának megszüntetése, a szegregáció támogatása, a pedagógusok jogos követelésének semmibevétele, a merev, kizárólag az ismeretekre koncentráló tantervi szabályozás" okozza ezt a gyors romlást - fogalmazott Niedermüller Péter. Szerinte ez nemcsak az oktatásirányítás "folyton cserélődő, alkalmatlan" vezetőinek felelőssége, hanem Orbán Viktor miniszterelnöké is, aki személyesen hozta meg az oktatáspolitika legfontosabb döntéseit.
