Paksról vitázott a vállalkozásfejlesztési bizottság

Volner János, a bizottság jobbikos elnöke felvetette, hogy a beruházást ne orosz hitelből finanszírozza az állam, hanem egy (a bankbetétnél magasabb hozamú) állami tőkealapból, azaz, hogy a magyar lakosság állja a beruházás költségeit. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára ezt a felvetést  elutasította, mivel, mint mondta ebben az esetben a bankok (betét hiányában) nem tudnának hitelezni.
A szocialista Gúr Nándor felszólalásában kifogásolta a beruházáshoz kapcsolódó döntéselőkészítő adatok tizenüöt évre szóló titkosítását, különösen a környezetvédelmi adatokét, mivel azok, mint hangsúlyozta nem döntéselőkészítő jellegűek. Ugyancsak nehezményezte a közbeszerzési törvény kizárását. Egyetértett ugyanakkor azzal hogy az Országos Atomenergia Hivatal alkalmazottai a közszolgáknál magasabb, piaci fizetést kapjanak.
Az LMP-s Szél Bernadett, aki nem a bizottság tagjaként volt jelen a vitán, jogszerűtlennek tartotta a közbeszerzések mellőzését, mivel érvelése szerint az uniós szabályok alapján ekkor is biztosítani kell a közpénzek elköltésének átláthatóságát, ami szavai szerint hiányzik a törvényjavaslatból. Tisztázatlannak tartotta azt, hogy része-e a nemzeti vagyonnak a megépülő atomerőmű. Ha igen, akkor az azzal kapcsolatos jogviták nem vihetők ki nemzetközi választott bíróság elé - fejtette ki.
Volner János elképzelhetőnek tartotta, hogy a közbeszerzés mellőzése miatt a fővállalkozó Roszatom cég magyar áruk kivitelét segíti, de kérdésesnek nevezte, hogy ezt megengedi-e az uniós jog. A negyven százalékos magyar beszállítói részarány miatt (amely nem szerepel a törvényjavaslatban, csak kormányzati szándékként ismert) a bizottsági elnök meghívta a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére a Roszatom képviselőit, akik a meghívást elfogadták.
Aradszki András a felvetésekre válaszolva kifejtette: a titkosítás feltételes módban szerepel a javaslatban, akkor alkalmazható, ha nemzetbiztonsági érdek, vagy pedig a szellemi tulajdon védelme megköveteli. Megismételte a hétfői gazdasági bizottság előtt elhangzott érvét: ilyen esetekben az információszabadságról szóló törvény tízéves titkosítást enged. Itt azért lett tizenöt év, mivel ez a nemzetközi gyakorlat, például Franciaországban is ennyi időre titkosítják az atomerőművek előkészítő iratait.
Az államtitkár jogszerűnek nevezte a közbeszerzések mellőzését, mint mondta, a magyar közbeszerzési törvény a harmadik országokkal folytatott beszerzéseknél erre lehetőséget ad. Ezt a szabályt az EU sem kifogásolta - tette hozzá az államtitkár. Ugyanakkor idézett a magyar-orosz nukleáris egyezményből, amely lehetővé teszi a közbeszerzéseket.
A választott bíróságról pedig elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 2013-as határozata nem kifogásolta annak alkalmazását, amúgy pedig magyar választott bíróság is kiköthető a jogviták rendezésére.
Végül kiemelte az államtitkár, hogy a paksi beruházás uniós kontroll alatt történik majd.