A cseheket 1919-ben Balassagyarmatról kiverők bátorsága nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden, önmagát épségben megőrizni akaró közösségnek példája kell hogy legyen, egy városi közösségnek éppúgy, mint egy nemzetinek vagy egy sokféle nemzetek alkotta Európának – hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a „legbátrabb városban”.
„Európa ma elsősorban nem gazdasági, hanem erkölcsi és lelki válsággal néz szembe, mára Európában olyan politikai ideológia képébe bújtatott eszmeáramlat nyert teret, amely nemcsak e földrész keresztény gyökereit szeretné elfeledtetni, de még a keresztény etikából következő alapvető társadalmi szabályokra is megvetéssel tekint” – jelentette ki tegnap Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke Balassagyarmaton, a Civitas Fortissima téren. A törvényhozás tizenegy éve adományozta a településnek a „legbátrabb város” címet, 1919. január 29-én a város polgárai ugyanis – összefogva a magyar katonákkal – kiverték a városból a cseh megszálló csapatokat. Ezzel elérték, hogy a település Magyarország része maradt.
Gulyás – a távirati iroda tudósítása szerint – a megemlékezésen arról beszélt, hazánk akkor jár el helyesen, ha példát mutat, ha bebizonyítja, Európa múlhatatlanul szükséges lelki és szellemi megújulása kizárólag hagyományaink és gyökereink megóvásával, a múlt hőseinek méltó emléket állítva, az értékalapú közösségek megerősítésével, valamint az öntudatos polgári középosztály szélesítésével valósulhat meg. Hozzátette, Magyarország ezekben a vitákban nem valaki vagy valakik ellen, hanem a nemzeti érdekért és az európai értékekért száll síkra.
A kilencvenhét évvel ezelőtti balassagyarmati eseményekről azt mondta, azok értékét növeli, hogy a cselekvők önszántukból, a hatalom akaratával dacolva érték el céljukat. A magyarok ugyanis hittek a győzelemben, mert szabad hazát akartak nemcsak a maguk számára, de a jövőnek örökül hagyni is. Felidézte, az első világháborút követően a csehszlovák támadás olyan helyzetben kezdődött meg, amikor a győztes nagyhatalmak diktátumával rövid idő alatt elszakították a Felvidéket, Erdélyt és a Délvidéket, a kormányzó erők pedig meg sem kísérelték a fegyveres védekezést. Mások viszont – főként tisztviselők, katonák – egy ütőképes palóc dandár és az ellenállás megszervezésében látták a kiutat. Ők voltak azok, akik megértették: egy szuverén ország létkérdése saját határainak védelme, az az ország, amelyik erre nem képes, valójában a létét kockáztatja – hangsúlyozta Gulyás.
A városvédelem során tízen vesztették életüket, haltak hősi halált. A városi temetőben rájuk emlékezve helyezték el az emlékezés virágait az 1919-es hősök sírjánál, majd a vasútállomáson lévő MÁV-emléktáblánál tartottak koszorúzást. Ünnepi képviselő-testületi ülésen adták át a városi kitüntető címeket és díjakat.
