Az alaptörvény jelentősége megalkotásában és elfogadásában rejlik, abban, hogy felváltotta az 1949-es alkotmányt – nyilatkozta Trócsányi László a távirati irodának abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt hirdették ki az új alkotmányt.
Az igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény „jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”. Megfogalmazta, az abban rögzített értékrend megfelel a szabadság jelképeinek, valamint garanciáinak számító, a magyar történeti alkotmány és az európai alkotmányos fejlődés értékeinek. Célja – folytatta – egy olyan jogi alapvetés, amelyhez hosszú távon igazodni lehet, „mindenkihez szól, mindenkit véd és mindenkit kötelez”.
Trócsányi László az alaptörvényt ért bírálatokra úgy reagált, lehet az alkotmányjogi megoldásokról vagy az alaptörvény által képviselt egyes értékek megítéléséről vitázni, de az a „belpolitikai viták felett áll, hatályos alkotmány, amelyet mindenkinek be kell tartania”. Szerinte az alkotmányozó nem titkolta, és persze nem is szégyellte értékválasztását, hiszen rögzíti a család, az emberi alapjogok, a magyar nemzet egysége és tagjainak egymás iránti felelőssége, a kereszténység, az európai integráció, a szuverenitás garanciái vagy éppen a történeti alkotmány fogalmát.
Trócsányi László az alaptörvényt ért bírálatokra úgy reagált, lehet az alkotmányjogi megoldásokról vagy az alaptörvény által képviselt egyes értékek megítéléséről vitázni, de az a „belpolitikai viták felett áll, hatályos alkotmány, amelyet mindenkinek be kell tartania”. Szerinte az alkotmányozó nem titkolta, és persze nem is szégyellte értékválasztását, hiszen rögzíti a család, az emberi alapjogok, a magyar nemzet egysége és tagjainak egymás iránti felelőssége, a kereszténység, az európai integráció, a szuverenitás garanciái vagy éppen a történeti alkotmány fogalmát.
