Országszerte ünnepségeket, köztük kenyérszentelést, tűzijátékot tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából.
A központi programok a fővárosban a hagyományoknak megfelelően a zászlófelvonással, majd az ifjú honvédtisztek avatásával kezdődnek. Délelőtt az Országháznál vízi- és légiparádét tartanak, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este a tűzijáték zárja a napot. Emellett a budai Várban a Magyar Ízek Utcája, koncertek és egyéb programok várják az érdeklődőket.
Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.
A központi a programok a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára átadja a Külhoni Magyarságért Díjakat az Országházban.
Szintén a Parlamentnél, a Dunán idén is lesz légi- és vízi parádé. Déltől ingyenesen lesz látogatható a Szent Korona az Országházban.
Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában adja át a Magyar Szent István Rend kitüntetést.
Délután idén is lesz hagyományos ünnepi szentmise és körmenet. A Mária Rádió szerkesztősége elől több ezer ember zarándokol át gyalog a Szent István-bazilika elé.
Augusztus 20-án a fővárosi programokat szokás szerint az esti ünnepi tűzijáték zárja majd. Mozgáskorlátozott emberek az Olimpiai parknál lévő rakparti részen tekinthetik meg a tűzijátékot. A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők a Lánchíd és a Margit híd közötti partszakaszról, valamint a Margit hídról nézzék a tűzijátékot.
Az ünnep biztonságos lebonyolításáért most is az operatív törzs felel. A törzs vezetője Kovács Zoltán kormányszóvivő, tagjai mások mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, a Terrorelhárítás Központ, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ képviselői.
A fővároson kívül országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából. Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek.
Varga: Létkérdés, hogy a kereszténységre és hagyományainkra támaszkodó államot építsünk
Varga Mihály hangsúlyozta: Szent István államalapító tevékenysége minden tekintetben a fejlődést és haladást, a magyarok számára pedig az életet és biztos jövőt jelentette.
A történelmi adottságainkból eredő alapokra az ő bölcsessége és életszentsége építette fel államiságunk és kereszténységünk szilárd és biztos épületét - fogalmazott. A múltunk nagy eseményeire való emlékezés nem pusztán tiszteletadás, hanem önazonosságunk alapja, ami önbizalmat és erőt ad ahhoz, hogy helytálljunk a jelenben. Ma is csak erre támaszkodhatunk, ha nemzetként akarunk megmaradni Európában - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány a Szent István-i elveket követve dolgozik, és hisz abban, hogy az anyaországi és külhoni magyaroknak egyaránt joga van emelt fővel vállalnia nemzeti hovatartozását, biztonságban élni és munkájukból tisztességesen megélni.
Az eddigi eredmények pedig alátámasztják: igaza volt a kabinetnek, amikor a magyar emberek érdekeit mindenek fölé helyezve, velük összekapaszkodva kezdett hozzá egy erős Magyarország felépítéséhez.
"Így mindannyiunk jogos büszkesége, hogy hazánk ma már olyan állam, amelynek gazdasága gyors ütemben erősödik, az embereknek van megélhetést biztosító munkája és növekvő keresete" - mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter azt mondta: "eredményeinket annak is köszönhetjük, hogy merjük saját gazdaságpolitikánkat követni, nemet mondani a régi elveknek és időnként nemzetközi intézményeknek is".
Mindezen a kabinet a továbbiakban sem változtat - tette hozzá, jelezve, hogy ma már biztos gazdasági alapra építjük a jövő terveit, melyek vezérgondolata, hogy Magyarország a legfejlettebb európai államok közé kerüljön.
A múltunkból ránk maradt tudást, hagyományokat és az összetartozás érzését meg kell tartani, ahogyan történelmünk állandó megszakítottsága közepette is megőriztük Szent István örökségét és szellemiségét, amelynek legfőbb tartalma, hogy önálló nemzetként kell megmaradnunk Európában - mondta a miniszter.
Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: minden magyar és magyarul gondolkodó ember Szent István örököse.
Az egriek ezt duplán is elmondhatják magukról, hiszen hálásak lehetnek azért, hogy az államalapító több mint ezer éve püspökséget alapított a városban. Ezzel nem csupán Eger rangját emelte, hanem értéket teremtett, és irányt szabott a következő generációk számára - tette hozzá.
Az ünnepséget követően Varga Mihály és Habis László elismeréseket adott át: a város díszpolgári címét idén Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező kapta.
Orbán Balázs: szabadságszeretet, hit és pragmatizmus a Szent István-i örökség
Lángoló szabadságszeretet, rendíthetetlen hit és könyörtelen pragmatizmus, ez a Szent István-i örökség - mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára augusztus 20-i ünnepi beszédében Veszprémben hétfőn.
Orbán Balázs hangsúlyozta: Szent István öröksége nem függ helytől és időtől, mindig és minden körülmény között megállja a helyét, 1000-ben ugyanúgy, mint 2018-ban. Éppen ezért szerinte a jó magyar politika célja sem lehet más ma, mint volt az államalapítás korában.
Úgy fogalmazott: a jó politika ma is a magyarok megvédéséért és gyarapodásuk elősegítéséért dolgozik.
Ehhez elsődlegesen független Magyarországra, a belpolitikában akaratra, hitre és egységre, a külpolitikában pedig stabil szövetségi rendszerre és kivívott mozgástérre van szükség - emelte ki.
Bár Orbán Balázs szerint "nehéz idők vannak mögöttünk" és "a 20. század nem a magyarok évszázada volt", a jelen és a jövő rendkívül sokat ígérő. A magyar nép adottságaival, a Szent István-i felismerések és tanítások követésével néhány évtized függetlensége, békéje, egysége rég nem látott erős és büszke Magyarországot hozhat - mondta a politikus.
Potápi: a nemzetiségek is az ország építői
Augusztus 20-án egy olyan ország születésének napját ünnepeljük, amelynek építőmunkásai között ott voltak a nemzetiségek is - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn a Tolna megyei Kismányokon. Potápi Árpád János a helyi német nemzetiségi tájház avatásán hozzátette: több mint ezeréves történelmünk során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a német nemzetiségben olyan hazafiakat tisztelhetünk, akik közös értékeinket, kultúránkat, nyelvünket és egységes nemzetünk erejét gyarapítják.
"Magyarország, amelynek fennállásáért hálát adunk Ógyallától Szabadkáig, Vancouvertől Sidney-ig a mi közös alkotásunk, benne van a németek keze munkája, áldozatvállalása, hite" - fogalmazott.
Mint mondta, talán más a nyelvünk, mások a szokásaink, de a szenvedélyünk közös: több mint egy évezrede együtt dolgozunk azért, hogy legyen egy olyan ország, amelyet az otthonunknak mondhatunk.
Az államtitkár úgy folytatta: történelmünk sorsfordulói bőven adtak alkalmat, hogy ez a közösség megmutassa, mennyire mélyen gyökerezik az ereje.
A tájház bizonyítéka annak a szüntelen ragaszkodásnak, amelyet nem tudott elpusztítani a 20. század kegyetlensége, hiszen a németek, az üldöztetések, a kitelepítések borzalmai ellenére is kitartottak Kismányok mellett. A településen élő németek büszkén őrzik identitásukat - jegyezte meg.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, Magyarország mindig is hirdette az itt élő nemzetiségek erejét. Utalt Szent István intelmeire, amelyben az államalapító azt mondja, hogy gyenge az az ország, amelyik egyhitű, és egy nép lakja.
A tájházat, amely bemutatja a 320 lakosú település és a térség sváb viseleteit, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat alakította ki.
A községet az 1710-es években népesítették be sváb telepesek. A németajkú lakosság nagy részét 1946 és 1948 között kitelepítették. A tájház avatása után a mintegy száz ünneplő az evangélikus templom falán 2008-ban elhelyezett táblánál emlékezett a "kiűzetésre".
