Az alaptörvény hetedik módosítását és a Stop Soros törvénycsomagot kezdte tárgyalni az Országgyűlés kedden Trócsányi László igazságügyminiszter, illetve Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjával.
Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában először csak az előterjesztői nyitóbeszéd és a vezérszónoki felszólalások hangoznak el, majd elnapolják a vitát. A képviselők ezt követően folytatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a Stop Soros vitáját. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.
Trócsányi: A migráció és az uniós föderalizációs törekvések miatt szükséges módosítani az alaptörvényt
Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit.
Trócsányi László Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról kedden, az Országgyűlésben elmondta, a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat.
A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.
Szerinte az EU-ban két vélemény áll szemben egymással: az egyik szerint minél több hatáskört uniós szintre kell emelni, míg a másik nézet hívei nem fogadják el olyan hatáskörök uniós szintre emelését, amelyek az önálló államiság megsértésével járnának.
A miniszter az utóbbi nézet hívei közé sorolva magát azt mondta, ha az uniós jog, az uniós intézmények döntései egyoldalúan felülírhatnák az egyes államok alkotmányos önazonosságát, illetve alkotmányos berendezkedésének alapvető elemeit, azzal a tagállamok szuverén állami léte oldódna fel a közös európai jogrendben.
Hangsúlyozta: az alkotmány mostani módosítása egyértelművé teszi, hogy a közös uniós hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvénybe foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Trócsányi László azt mondta, erre az elvi keretre különösen nagy szükség van a migrációs válság közepette, amikor az Európai Unió egyes intézményei a megoldást a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésében és áttelepítésében látják. A változtatás összhangban van a magyar embereknek a 2016. októberi népszavazáson és a 2018. áprilisi választáson megerősített akaratával - hangoztatta.
Elmondta, a módosítás a jövőre vonatkozóan megakadályozza a magyar alkotmányos szervek és egyúttal a magyar nép akaratát figyelmen kívül hagyó, idegen népességnek az ország területén történő kényszerű elhelyezésére vonatkozó, "oktrojált" döntések végrehajtását.
A menedékjogot érintő változtatásról azt mondta, az alaptörvény vonatkozó bekezdésének új megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a menedékjogra alapvető jogként Magyarországon csak az jogosult, aki közvetlenül olyan területről érkezik, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetés vagy az attól való félelme megalapozott.
Minden más esetében - vagyis ha valaki olyan országon keresztül érkezik, ahol a genfi egyezmény szerinti üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve - az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy menedékjogot vagy ahhoz hasonló védelmet biztosít-e - mutatott rá.
Jelezte, a módosítás megerősíti a rendőrség feladatait a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.
Trócsányi László a külön közigazgatási bíráskodás létrehozását a többi között azzal indokolta, hogy a közigazgatási perekben a felek nem egyenrangúak, és ez aktívabb bírói fellépését kíván, illetve az eljárás lefolytatása olyan szakismeretet is feltételez, amely jellemzően a közigazgatásban szerezhető meg.
Hangsúlyozta: "a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga", ez azonban nem jelenti a bíróságokra vonatkozó szabályok változtathatatlanságát.
A miniszter - aki 30 éve kutatja a közigazgatási bíráskodást - felhívta a figyelmet arra, a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, a közigazgatási perben viszont az egyik alanynak erőfölénye van, az egyén áll az államhatalommal szemben.
Beszélt az elkülönült közigazgatási bíráskodás magyar történeti hagyományáról: a magyar közigazgatási bíráskodás 1896-ban jött létre, majd a kommunista diktatúra 1949-ben felszámolta.
A miniszter ismertetése szerint a rendes bírósági szervezet hatásköre továbbra is elsődlegesen a büntetőügyekre és a magánjogi jogvitákra terjedne ki, a közigazgatási bíróságok hatáskörét pedig alapvetően a közigazgatási jogvita kereti jelölné ki. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, a közigazgatási bíróságoké a Közigazgatási Felsőbíróság - tette hozzá.
Egy másik változtatással egyértelművé válna - folytatta -, hogy a jogalkotói cél elsődleges forrása a törvény preambuluma és a jogszabály-tervezetek indokolása. Ez a rendelkezés 2019 januárjában lépne hatályba - jegyezte meg.
Trócsányi László a magánszféra védelméről közölte, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Lehetővé teszik - mondta -, hogy a bíróság esetről esetre mérlegelje, mikor jár ezeknek a jogoknak a gyakorlása mások magánéletének sérelmével. A módosítással az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében - jelezte.
A miniszter értékelése szerint az alaptörvény első három módosítása nem volt lényegi, a negyedik és ötödik módosítás érdemi volt, azok az Alkotmánybíróság határozatával, illetve az Európai Bizottsággal történő megállapodással voltak összefüggésben. Hozzátette: a hatodik módosítás az Európában kialakult terrorveszély miatt kívánt védelmet nyújtani Magyarország polgárainak.
Kontrát: Legyen büntethető, ha valaki illegális migrációt szervez!
A Stop Soros törvénycsomag lényege, hogy büntethető legyen, ha valaki illegális migrációt szervez, vagy ennek érdekében a magyar törvények kijátszására buzdít - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden, az Országgyűlésben.
Az államtitkár expozéjában kifejtette: ma azért támadják Magyarországot és annak kormányát, mert az a Soros-terv útjában áll, amelynek végrehajtása "egyre sürgősebb ellenfeleinknek". A következő időszakban meg kell küzdeni a Brüsszel által tervezett kötelező kvótákkal, és azzal is számolni kell, hogy milliók készülnek Európába vándorolni Afrikából és a Közel-Keletről.
Meg kell védeni Magyarországot, a keresztény kultúrát az illegális migrációtól - jelentette ki Kontrát Károly. Kiemelte: a kormány által felépített műszaki, valamint élőerős és jogi határzár eddig megvédte Magyarországot, de a jövőben ennél is több védelem kell.
Kontrát Károly elmondta, hogy a büntetőtörvénykönyv módosításával új büntetőjogi tényállást vezetnek be, azaz lehetővé válik a jogellenes bevándorlás szervezésével szembeni hatékony és eredményes fellépés. Hangsúlyozta, hogy a cél, a szervezői tevékenység szankcionálása.
Azt a szervezői tevékenységet büntetnék, amely alkalmas arra, hogy a menedékjogi eljárás kezdeményezését lehetővé tegye azoknak, akik olyan országból érkeznek, ahol nincsenek közvetlen veszélyben. A szervezői tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek a jogellenesen belépőknek - mutatott rá.
Kontrát Károly kiemelte: minősített esetnek fog számítani, ha valaki anyagi eszközökkel segíti az illegális bevándorlást, vagy ezt a tevékenységet rendszeresen folytatja. Szervező tevékenységnek minősül különösen a határmegfigyelés szervezése, információs anyagok készítése, terjesztése és a hálózatépítése. A jogellenes bevándorlás segítése mint bűncselekmény elzárással sújtható, és elkövetőivel szemben a 8 kilométeres zónából való kitiltásnak van helye - közölte a parlamenti államtitkár.
Hozzátette: mivel Magyarországon a határellenőrzés a rendőrség hatáskörébe tartozik, a rendőrségi törvényt javasolják kiegészíteni a jogellenes bevándorlás megakadályozására vonatkozó hatáskörrel.
Bevezetnék a határbiztosítási távoltartás intézményét, azaz bizonyos bevándorlással összefüggő bűncselekmények - például embercsempészés, vagy határzár megrongálása - gyanúsítottjai nem tartózkodhatnak az államhatáron, valamint annak 8 kilométeres sávján belüli területen.
Kontrát Károly szerint az új rendőri intézkedés bevezetésével a rendőrség eleget tud tenni az alaptörvényben rögzített, államhatár védelmét előíró kötelezettségének.
A törvényjavaslat kimondja, hogy aki a határbiztosítási távoltartásra vonatkozó kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el.
Biztosítanák a rendőrség számára, hogy az említett bűncselekmények elkövetése esetén, kezelhesse a gyanúsítottak adatait, ezzel is áthidalva azt az időszakot, amíg az adatokat feltöltik a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe.
Kontrát Károly kitért arra, hogy a szabad mozgás jogával nem rendelkező külföldiek magyarországi tartózkodási kérelmének benyújtását érintő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Így szükséges volt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a sarkalatosság jegyében rendelkezni.
A menedékjog iránti kérelem nem fogadható el, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol nem volt közvetlen veszélyben - ismertette a parlamenti államtitkár.
Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában kormány a globális migrációval is indokolta annak szükségességét, míg a Jobbik a kifogásait fogalmazta meg. A KDNP vezérszónoka szükségesnek ítélte az alaptörvény "karbantartását", az MSZP ugyanakkor normatartalom nélküli kommunikációs lózungnak minősítette az alkotmánymódosítási javaslatot . A DK az európai értékek ellen vívott "kultúrháborús fegyverről" beszélt.
Fidesz: Az Országgyűlésnek kötelessége az alkotmány módosítása
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás.
Magyarország védelme, az ország kultúrájának megőrzése, a keresztény kultúra megerősítése, jövőnk biztonságának szavatolása olyan kötelesség, amelyet a választók a kormánypártokra róttak, és amiből politikai vitát sem illő csinálni - fogalmazott a frakcióvezető, hangsúlyozva: az alkotmányos identitás, a nemzeti önazonosság védelmére irányuló javaslat a választók felhatalmazásán nyugszik.
Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.
A magánszféra védelmére vonatkozó új passzusról a fideszes vezérszónok kiemelte: a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének és otthonának sérelmével.
Jobbik: a kormány célja nem a konszenzuskeresés
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormányoldal célja nem a konszenzus megteremtése, hanem, hogy a következő választásokon lehessen mutogatni: ki, mit nem támogatott.
Kijelentette: az elmúlt évek bevándorlással kapcsolatos retorikája nem volt keresztényi. Feltette a kérdést: miért nem szerepel már a javaslatban a civil szervezetek regisztrációja, átvilágítások, illetékfizetés külföldi támogatások esetén? Úgy fogalmazott: az előterjesztés "elvesztette Soros jellegét", és felvetette annak lehetőségét, hogy ez az európai néppárti kritika miatt van.
Rámutatott: a javaslat szerint nem adható státusz annak, aki biztonságos országból érkezett, ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen bevándorló sem jöhet az országba, aki nem repülővel érkezett. Mindez azt jelentené, hogy Magyarországra nem vonatkozik a Genfi egyezmény, vagyis a bevándorló gyermekeket sem vagyunk köteles befogadni.
Frakciótársa, Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy a Fidesz a kampányidőszakot választotta az előterjesztés első változatának beterjesztését, és azt mondta: a kormányoldal ezzel gyűlöletkampányt teremtett.
KDNP: szükséges az alaptörvény "karbantartása"
Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény "karbantartására", a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette: a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.
Úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt.
MSZP: normatartalom nélküli kommunikációs lózungokról tárgyal a Ház
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt".
Úgy vélte: a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is.
Szerinte a hetedik módosítás nem tudja akadályát képezni a kötelező menekültkvótának, míg a biztonságos harmadik országból érkezők visszautasítására a hatályos törvények és az uniós jog lehetőséget ad most is, ahogy a jogellenes bevándorlás megakadályozására, a közrend és az államhatár védelmére is.
Bírálta, hogy a kormány az otthon nyugalmára való hivatkozással akarja korlátozni a gyülekezési jogot.
DK: az alkotmánymódosítás "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere"
Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere".
A politikus azt mondta, a tervezett szabályok jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, hiszen az uniós tagállamok jelenleg is csak olyan mértékben mondanak le a szabadságukról, amennyire az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik.
Úgy összegzett, az alkotmánymódosítás csak arra szolgál, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen.
LMP: az alkotmánymódosítási javaslat nem a megoldást célozza
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka arról beszélt, az alaptörvény-módosítási javaslattal a kormány a kommunikációs hadjáratát akarja folytatni, az előterjesztés nem a megoldást célozza, a kabinet csak gyűlöletpropagandát folytat.
Pedig a migrációs krízisről és annak okairól szólni kell - folytatta -, elemezni kell a problémák gyökerét. Szerinte a fő ok a globális egyensúlytalanságokban keresendő, a centrumországok ugyanis kizsákmányolják a periférián lévőket. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a magyar kormány is támogatja a szabadkereskedelem rendszerét.
Keresztes László Lóránt szerint az EU nem tudta kezelni a migráció problémáját, sok az álszent megközelítés az unióban, pedig egy évtizedekig fennálló válságra kell felkészülni.
Az LMP álláspontja szerint ez a globális krízis egy negatív jelenség, rendkívül sok a probléma az integráció területén, kulturális konfliktusok adódnak. A bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani, az LMP semmiféle felülről nyitott kvótát nem támogat, az EU külső határait meg kell védeni, és azt kell célul tűzni, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni - fejtette ki.
Párbeszéd: értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan a módosítás
Szabó Tímea (Párbeszéd) értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását. A javaslat egy jó része csak "politikai lózung", hogy eltereljék a figyelmet az ország valós problémáiról.
Eddig sem lehetett idegen népeket betelepíteni Magyarországra és a magyar közjog eddig sem ismerte el az uniós jog elsőbbségét - hangsúlyozta. Azon véleményének is hangot adott, hogy ez a rendelkezés a kötelező betelepítési kvóta megakadályozására sem alkalmas. A rendőrség feladatainak a határvédelemmel való kibővítéséről azt mondta, azzal kellene foglalkozni inkább, hogy megbecsüljék a rendőrök munkáját, biztosítsák számukra megfelelő körülményeket.
A törvényjavaslat "legaljasabb részének" az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását nevezte. Szerinte annak egyértelműen az a célja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beváltja március 15-i "fenyegetéseit", jogi és politikai elégtételt vesz ellenségein. Le akarnak számolni a bíróságokkal. Orbán Viktor egyszerűen Észak-Koreát akar csinálni Magyarországból - hangoztatta Szabó Tímea.
A Stop Soros törvénycsomag tárgyalásakor a kormányoldal az előterjesztés szükségességét és egyértelműségét hangsúlyozta, míg a Jobbik vezérszónoka épp ennek ellenkezőjéről beszélt.
Fidesz: A demokrácia, a keresztény kultúra is veszélyben van
Kósa Lajos (Fidesz) szerint a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúra által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van, amikor milliószámra özönlenek Európába lényegében ellenőrizetlenül olyan emberek, akik nem üldöztetés elől menekülnek, csupán jobb életre vágynak.
"Magyarország nekünk fontos igazán, nekünk kell megvédenünk" - hangsúlyozta, rámutatva, az unió egyes fórumain nem fogalmazódnak meg az álláspontok ilyen egyértelműen.
Az illegális határátlépést nem szabad segíteni, aki ezt valósítja meg, azt a rendőrség a bűnüldözés erejével is arra kell, hogy szorítsa, hogy tevékenységét abbahagyja - hangoztatta.
Közölte azt is: Magyarországon a joggal súlyosan visszaélő tömegek haladtak át, arról pedig az NGO-k világosítják fel a tömegeket, hogyan lehet tudatosan hazudni a hatóságoknak. Utóbbiak sokszor komoly munkát fektetnek abba, hogy a nem együttműködőkről kiderítse személyazonosságukat és azt, mi is velük a valós helyzet.
Jobbik: Nem látszik, milyen pluszt ad a javaslat
Mirkóczki Ádám (Jobbik) arra kérdezett rá, hogyan érkeztek az országba azok a menekültek, akik kedvező elbírálásban részesültek, mert szerinte mindegyikük biztonságos országon keresztül közelítette meg Magyarországot. Emlékeztetett: erre a már eddig létező szabályok alapján sem lett volna lehetőség. Szerinte olyan elnagyolt megfogalmazások vannak a javaslatban, amelyekről nem látható, hogyan fognak működni a gyakorlatban. Pontosításokat javasolt, mondván, jó szándékú szervezetek, akár a Katolikus Karitász vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is büntethető lenne.
KDNP: Európa közös érdeke a bevándorlás megakadályozása
Aradszki András (KDNP) Európa közös érdekének nevezte az illegális bevándorlás megakadályozását.
A javaslatnak az is az indoka, hogy kiderült, az illegális bevándorlás nem szervezetlen, nem spontán jelenség. Egyes szervezetek képesek több százezer embert eljuttatni egy olyan államtól, ahol létüket nem fenyegeti veszély. A módszerek, struktúrák, anyagi eszközök, tevékenységek egyre követhetőbbé váltak, a kormánynak pedig erre reagálnia kell, mondta.
