Orbán Viktor: Kutakodni a Jobbik háza táján kell

Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Vona Gábor, a Jobbik elnöke azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén - MTI Fotó: Kovács Tamás

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az azonnali kérdések órájában a miniszterelnökhöz címezve szavait megismételte korábbi javaslatát, hogy hozzanak létre két vizsgálóbizottságot, az egyik a Jobbik esetleges orosz támogatását, a másik a miniszterelnök környezetének meggazdagodását vizsgálná.
Hozzátette: azzal szemben, amit a kormányfő állít, a Fidesz van tele bűnözőkkel, a Fidesz a bűnözők pártja, a miniszterelnök libidóját mozgatja a pénz. Azt is firtatta, hogy tulajdonképpen kicsoda Mészáros Lőrinc: egy aranyember vagy a kormányfő személyes strómanja. Vona egyúttal "valódi választ" várt orbán Viktortól, s nem azt, hogy a kormányfő "felolvassa azt, amit Habony Árpád a papírjára odaírt".
Orbán Viktor válaszában közölte: eddig sem engedett az ilyen provokációknak, most sem teszi, majd felhívta arra a figyelmet, hogy 1990 óta parlamenti képviselő, az ezzel járó összes kötelezettségének mindig eleget tett, élete nyitott könyv. Visszautasít minden olyan véleményt, amely őt bűncselekménnyel vádolja meg - jelentette ki, megjegyezve: minden pletyka, feltételezés valótlan.
Orbán Viktor meglátása szerint kutakodni a Jobbik háza táján kell, hiszen az ellenzéki párt nyolc elnökségi tagjából hétnek legalább egy közeli rokona vagy pártpénzt, vagy a párttól állást kap. Szóvá tette azt is, hogy a Jobbik-frakció és pártalapítvány 2010 óta összesen kétmilliárd forintot költött el, és abból 520 millió forint csupa olyan céghez ment, amelynek a szálait egyetlen rejtélyes ember tartja a kezében.
Orbán Viktor azt mondta, szép ajánlat, hogy mindenki állítson fel egy-egy vizsgálóbizottságot, de ha a Jobbik minden korrupciós ügyére felállítanának egyet, nem maradna szabad képviselő a Házban.

Az ugyancsak jobbikos Novák Előd azt kérdezte: miért építheti állami pénzből a Fidesz médiabirodalmát a "kétkarú rablóként harácsoló Andrew G. Vajna"? Bírálta, hogy a hitelek szerződéseit sem az Eximbank, sem az MKB nem adja ki, ezért az abban szereplő kedvezményekre kérdezett rá a miniszterelnöknél. 
Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: az Eximbank hivatalosan és többször megerősítette, hogy senkinek semmilyen kedvezményes kamatozású hitelt nem folyósított médiavásárlásra. 
A kormányfő hozzátette: a bankok működésére egységes szabályok vonatkoznak, nem kérhetők arra a pénzintézetek, hogy ettől eltérjenek. Megjegyezte ugyanakkor: "a félkarú rablók-féle üzletben a Jobbik és a Jobbikot támogató emberek nyakig érintettek voltak", ezt a rendszert azonban a kormány felszámolta, és átláthatóvá tette. A Jobbik a kormányfő szerint ezért áll bosszút Andy Vajnán.

Napirend előtt
A választási rendszerről, az oktatásról, a sztrájkjogról, az elvándorlásról és a keresztény gyökerekről is szó volt napirend előtt, a Ház hétfői ülésén.
MSZP: Választási csalások sorozatát követte el a kormányoldal
Bárándy Gergely (MSZP) szerint a Fidesz "választási csalások sorozatával" szerezték meg kétharmados győzelmét 2014-be. Ezt azzal egészítette ki: jelenleg is több mint 30 ügyben van nyomozás választási csalás miatt.
Hozzátette: az új választási törvénnyel "kamupártok" indulását tették lehetővé, ezzel torzították az eredményeket. Mindezt "maffiaállami módszerekkel" tették - fogalmazott -, ezek között említette például azt, hogy az MTI-vel, a közmédiával híreket hamisíttatnak. Kijelentette: ma már a bíróság mondja ki, hogy a médiahatóság köteles ezen eseteket kivizsgálni.    
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hiteltelennek és megalapozatlannak találta a választási csalással, a választási rendszerrel kapcsolatos felvetéseket. Olyan párt veszi ezt a szájára, aki tele van korrupciós ügyekkel - jelentette ki, és hozzátette: választási győzelmeikkor nem emlegetnek csalás.
Úgy folytatta: az MSZP nem tisztázta a józsefvárosi feketekassza ügyét, és büntetőeljárás folyik az egyik országgyűlési képviselőjük ellen. 

LMP: Vissza kell adni a pedagógusok sztrájkjogát 
Ikotity István (LMP) a pedagógusok sztrájkjogáról szólt, amelyet szerinte a kormányoldal elvett, az LMP viszont visszaállítana. Hangsúlyozta: a pedagógusok az alapvető munkavállalói, alkotmányos jogaikért állnak ki.
Szerinte a kabinet továbbra sem érdekelt a változtatásban. Bírálta a miniszterelnököt, aki szerint csak tréfa volt a sztrájkfelhívás.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: számos szervezet tartja felelőtlen lépésnek azt, ha a pedagógusok nem törvényes eszközzel lépnek fel. Az államtitkár tárgyalást sürgetett, és úgy fogalmazott: sokan nem értik, miért a pedagógusok készülnek sztrájkra, hiszen az elmúlt időszakban ők kapták a legnagyobb béremelést az országban. 
Rámutatott arra is: a sztrájkot hirdetők nem egyeztetettek azokkal, akinek nevében közzé tették azt. Az egyeztetésekről szólva azt mondta: a kért 25 pontból 18 esetében már eredményre jutottak.

Jobbik: A kormánynak tennie kell az elvándorlás ellen 
Farkas Gergely (Jobbik) valótlannak nevezte a miniszterelnök azon állítását, amely szerint a magyar fiatalok nem akadályozhatók meg abban, hogy külföldre menjenek. Úgy ítélte meg: a fiatal pályakezdők többsége itthon szeretne boldogulni, sokan inkább kényszerből mennek külföldre. 
Szerinte a kormány nem tudott olyan országot építeni, ahová visszatérnének a fiatalok. Katasztrofálisnak ítélte azt, ha a kabinet nem kezeli a problémát súlyának megfelelően. 
Dömötör Csaba s stabil gazdaságot, a jó munkahelyet és a saját otthont nevezte a szükségesnek annak érdekében, hogy a fiatalok itthon boldogulhassanak. Hozzátette: 2010-hez képest több mint félmillió embernek van munkája, a gazdasági mutatók javulnak, és a kormány az otthonteremtés érdekében is programot indított.
Emlékeztetett ugyanakkor arra is: az egyik jobbikos politikusnak egy olyan társaságban volt érdekeltsége, amely orvosokat közvetített külföldre. 
    
A KDNP a keresztény gyökerek fontosságáról szólt 
Harrach Péter (KDNP) húsvét közeledtével a társadalomnak és a politikának szóló keresztény tanítás üzenetéről beszélt, hangsúlyozva a keresztény gyökereinket. Szerinte a többpólusúvá vált világ küzdelmeiben a nyugati kultúra pozíciója romlik, ezért is hangsúlyozta az évezredes hagyományon alapuló identitástudatot. 
Kijelentette azt is: a vesztes magatartását mutatják az unió vezetőinek szavai, amikor a közel-keleti keresztényüldözésre válaszul nem nyújtanak fokozott védelmet, mondván, nem tesznek különbséget a vallások között. 
Rétvári Bence elmondta: évente több mint százezer keresztény veszíti életét vallási meggyőződése miatt, így jelenleg ez a legnagyobb üldözött vallási csoport. 
Szintén szólt a húsvét üzenetéről, kijelentve: az egyház számára a valódi örömhírt ezen ünnep üzenete hordozza. Fontosnak tartotta az emberi élet védelmét, az élet civilizációját. Kijelentette: évezredek örökségét tagadja meg az, akik nem értékelik azt a teljesítményt, amelyet a keresztény gyökerű Európa által létrehozott teljesítményt, akik nem az itt lévőkre akarják Európa jövőjét építeni. 

Fidesz: Önjelölt vezetők képviselik a pedagógusokat 
Dunai Mónika (Fidesz) a pedagógusokat képviselő egyes önjelölt vezetők kétes követeléseiről beszélt, amelyekről szerinte egyre kevésbé látható, kinek az érdekében fogalmazzák meg. 
Mikor kérték a pedagógusok, hogy az iskolákat adják vissza az önkormányzatoknak? - tette fel a kérdést. Mikor fogalmazták meg a pedagógusok, hogy szakszervezeteik ne vegyenek részt a tárgyalásokon és önjelölt vezetők helyezzenek kilátásba önjelölt sztrájkot? - sorolta, hangsúlyozva a tárgyalás fontosságát. 
Rétvári Bence kijelentette: tárgyalásokra a kormányzat mindig mindenkivel nyitott volt, így a Tanítanék mozgalom vezetőivel is. A sztrájkjogot vitatóknak arra mutatott rá: a volánosok is képesek sztrájkolni. 
Szerinte akik a leghangosabban kritizálják a jelenlegi rendszert, azok maguk alakították ki annak egy-egy szegmensét. Radó Pétert említette, egy olyan cég vezető elemzőjét, amely 2011 óta 200 millió forintot kapott, a többi közt az intézményi minőségbiztosítási program kidolgozásában való részvételért, valamint a változásmenedzsmentről tartottak képzést.
Rámutatott arra is: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet korábban a finanszírozás hatékonyabbá tételéről írt, részt is vett annak kidolgozásában, most pedig az alulfinanszírozottságot bírálják.

MSZP: Nem megfelelő a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határideje
Bárándy Gergely (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy - mint arra az ombudsman rámutatott - a felsőoktatási felvételi eljárás jogorvoslati határideje nincs összhangban az egyetemek, főiskolák oktatásszervezési ciklusával, ugyanis mire a jogorvoslati eljárásban megszületik egy olyan döntés, amely kedvező a felvételizőnek, addigra már a beiratkozás és a tárgyfelvétel is lezajlott.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy igyekeztek rövidíteni a másodfokú jogorvoslati eljárás határidejét.

Jobbik: Miért büntetik a körmendieket és a szentgotthárdiakat?
Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány befogadóállomásokat létesít Körmenden és Szentgotthárdon, ahol azonban nem akarnak bevándorlókat. Ha a többi menekülttábort közbiztonsági okokból zárják be, akkor a körmendieket és a szentgotthárdiakat miért büntetik? - kérdezte.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára erre reagálva jelezte, hogy sem Körmenden, sem Szentgotthárdon sincs egyetlen migráns sem. Tájékoztatása szerint Körmenden sátrakat állítottak fel, de azokban sem helyeztek el egyetlen migránst sem, Szentgotthárdon pedig még sátrakat sem állítottak fel. Szerinte a Jobbik riogatja az embereket. 

LMP: Nem szabad ritkítani a kéményellenőrzések számát
Szél Bernadett (LMP) a kéményseprő-ipari változtatásokat kifogásolta. Az LMP szerint a "rezsicsökkentésnek hazudott" kéményseprő-ipari intézkedések az emberek biztonságát veszélyeztetik - mondta, hangsúlyozva: nem szabad ritkítani a kéményellenőrzések számát.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár azt felelte: a kéményseprést jelenleg még nem az állam, hanem magánszolgáltatók végzik, amelyek, ha az önkormányzatok elégedettek velük, folytathatják a munkát.

Fidesz: Mikor kezdődik az M4-es autóút építése?
Bene Ildikó (Fidesz) Budapest és Szolnok gyorsforgalmi összeköttetéséről, az M4-es autóútról érdeklődött, jelezve, hogy a környéken nagyon várják a beruházás megkezdését.
Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikai államtitkára válaszban tudatta: legkésőbb 2018-ra kiépül a gyorsfogalmi kapcsolat a főváros és Szolnok között. Az M0-s és Cegléd között várhatóan augusztusban, a Cegléd-Abony-Szolnok-szakaszon pedig legkésőbb 2017 tavaszán kezdődnek meg a munkálatok - részletezte.

MSZP: Hogyan segítik a kárpátaljai magyar közösség egészségügyi ellátását?
Legény Zsolt (MSZP) azt kérdezte, hogyan segíti a kormány a kárpátaljai magyar közösség egészségügyi ellátását.
Válaszában Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tudatta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar betegeknek biztosított legyen a hozzáférés a magyarországi egészségügyi rendszerhez. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy a kormány úgy határozott: támogatást nyújt a magyarul beszélő kárpátaljai orvosoknak és diplomás szakdolgozóknak.

Jobbik: Miért engedik, hogy nem helyben lakóké legyen a termőföld?
Magyar Zoltán (Jobbik) azt a kérdést tette fel az agrárkormányzat képviselőjének, "miért engedik, hogy Budapest és a nagyvárosok urizáló gazdagjai elvigyék a helyiek elől az ő évszázados örökségüket", a termőföldet.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár válaszában idézte a földforgalmi törvényt, amely szerint az adott földterület 20 kilométeres körzetén belül lakók számítanak helyben élőknek.

MSZP: Nem elegendőek a források a zalai úthálózat kijavítására
Teleki László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi források Zala megyében nem elegendőek az úthálózat kijavítására és bővítésére. Külön kiemelte, hogy a dél-zalai rész különösen hátrányos helyzetben van.
Kívánják-e fejleszteni az úthálózatot, a járdákat és a kerékpárutakat a megyében? - tette fel a kérdést.
Tasó László azt felelte, hogy Zalában 12,5 kilométer főút épül majd, ennek negyven százaléka a megye déli és nyugati részére esik. Nemcsak Zala megyét, hanem az egész vidéki Magyarországot szeretnék megújítani - jelentette ki az államtitkár.

Komolyabb népesedéspolitikai lépéseket szorgalmazott a Jobbik
Novák Előd (Jobbik) a növekvő népességfogyás miatt komolyabb népesedéspolitikai lépéseket szorgalmazott. A politikus egyebek között azt javasolta, hogy az első gyermek születését nagyságrendileg nagyobb mértékben támogassák, bővítsék ki a főállású anyaságot, teremtsenek inflációkövető családtámogatási rendszert és vezessék be a szülői életjáradékot.
Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg egyetlen európai országban sem születik a népességszám megtartásához elegendő számú gyermek. Kiemelte, hogy 2010-ben ismét meghirdették a családközpontú kormányzást és most a GDP négy százalékát családtámogatásra fordítják. Ma hároméves a gyes, több mint 50 ezer család részesült a gyed extrában, egy átlagos háromgyermekes családban pedig nem fizetnek személyi-jövedelemadót - emelte ki, hozzátéve, húszéves csúcson van a termékenység.

LMP: A Paksra tervezett reaktortípus még az orosz előírásokat sem teljesíti
Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a még csak épülő Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a paksi projekt referenciamodellje. Erről a reaktortípusról még nincsenek üzemeltetési tapasztalatok és az egyik ott dolgozó szakember egy nyílt levelet írt, amelyik szerint az építés során folyamatosan fordulnak elő konstrukciós, tervezési és kivitelezési hibák - hívta fel a figyelmet.
Az Orbán-kabinet komolyan gondolja, hogy elfogadnak referenciaként egy olyan reaktortípust, amelyik még az orosz műszaki előírásokat sem képes teljesíteni? - tette fel a kérdést.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, a képviselő folyamatosan ellenkampányt folytat, miközben Magyarországon harminc éve működik orosz technológiával egy atomerőmű. A következő ugyanolyan jól fog teljesíteni, mint a mostani - szögezte le. Megkérdezte, mi a baja a képviselőnek a Paks 1-en dolgozó emberek munkájával, miért folytat kampányt hat-hétezer ember napi munkája ellen.
A szerződés alapján az új erőműnek minden EU-s és hazai biztonsági előírásnak meg kell felelnie - jelentette ki.

Jobbik: Miért csökkentek a drogprevenciós források?
Farkas Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyre komolyabb mértékeket ölt a kábítószer-fogyasztás és egyre nagyobb teret hódítanak a dizájnerdrogok.
Az elmúlt években töredékére csökkentek a prevencióra fordított források és nincsenek olyan felmérések, amelyekből meg lehetne tudni, hogy hány fiatalt értek el a megvalósult programok - jelentette ki. Milyen szakpolitikai megfontolások teszik indokolttá a prevenciós források csökkentését? - kérdezte a politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon az egyik leghatékonyabb a drog elleni fellépés. Az egyik legnagyobb veszélyt a dizájnerdrogok jelentik, amelyek olcsóbbak a korábban használtaknál, miközben összetételük bizonytalan - hangsúlyozta.
A kormány 2020-ra megtisztítja Magyarországot a drogmaffiától - emelte ki, hozzátéve, a Nemzeti Drogellenes Stratégiának egyik fontos része a prevenció. Ezzel párhuzamosan megszüntették a drogkereskedők számára rendelkezésre álló kiskapukat - hangsúlyozta.
    
MSZP: Mi lesz a betegekkel az egri kórházban?
Korózs Lajos (MSZP) - miután hosszasan sorolta a problémákat - azt kérdezte, mi lesz a betegekkel, ha valóban működésképtelenné válik az egri Markhot Ferenc kórház.
    Rétvári Bence államtitkár közölte, az intézményben az elmúlt években 10,5 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Leszögezte, hogy a kórházban egy új technológiai tömb épült és amíg a vízvezetékeit rácsatlakoztatták a rendszerre, addig néhány órára csökkenteni kellett a vízfogyasztást. A kórházban a gőzsterilizálást egy uniós projekt részeként újítják meg - tette hozzá.

Jobbik: miért szervezték ki a takarítást a MÁV-tól?
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy három évre 15 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek, hogy a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.-ből kiszervezték a takarítási feladatokat.
Készült-e hatástanulmány arról, hogy mi történik, ha kiszervezik ezt a tevékenységet? - vetette fel.
Tasó László államtitkár azt válaszolta, hogy a kormányzat stabilizálta a cégcsoport működését, a dolgozók pedig előbb két, majd három százalékos béremelést kaptak az elmúlt években. A MÁV-nak az a felelőssége, hogy figyelemmel kövesse a kiszervezett tevékenységet - jelentette ki az államtitkár.