Belföld
Orbán Viktor: A nyomornak nincs pártszíne, de a megoldásnak van
Demográfiai kérdésekről és földügyekről is szó volt a parlamentben

Napirend előtt
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: Magyarországon abban nincs vita, hogy a szegénység mértéke és mennyisége is nőtt, s ez a gyermekeknél is igaz. Idézte az MTA kutatását, miszerint 50 ezer tartósan éhező gyermek van. Kitért arra, hogy a gyermekéhezés felszámolása közös nemzeti ügy, nem pártpolitikai kérdés, az a nemzeti, társadalmi minimum, amiért mindenki felelős. Egyre több a szegény gyermek, a szülők egyre kevésbé képesek a családot eltartani. Arra szólított fel, segítsenek közösen az érintett gyermekeken. Azt kérte, vegye az Országgyűlés napirendjére a gyermekéhezés ügyét, ne azt nézzék, honnan jön a javaslat, hanem azt, hogy a valóságról szól.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Ferge Zsuzsa szociológus szűk egy éve tett kijelentését idézte: miszerint nem volt olyan kormány Európában, amely annyira magára hagyta volna a válság veszteseit, mint a szocialisták 2008-ban. A kormány arra törekszik, minél több embernek legyen munkája, 555 ezerrel többen dolgoznak most mint öt éve. A nemzeti minimum kezdeményezésről kiemelte: a kormány a gyermekéhezés kapcsán az Arénát ingyenesen átadta a civil szervezőknek. Ugyanakkor a programon nagyon kevesen vettek részt - jegyezte meg, hozzátéve: az addig zajlott jól, amíg ellenzéki képviselők nem kívántak belőle politikai tőkét kovácsolni. Egyeztetések történtek a tárcánál és ez a jövőben is így lesz - jelezte. Kitért arra: ma 241 ezerrel kevesebben vannak a szegénység kockázatának kitéve, mint pár éve. Úgy fogalmazott: költségvetési maximumot szeretnének adni, ennek jegyében 29 milliárdról 58 milliárdra, jövőre pedig több mint 71 milliárdra nő a gyermekétkeztetés támogatása.
A jobbikos Z.Kárpát Dániel arról beszélt, hogy az aláírásgyűjtésnél erősebb eszközt javasolnak az migráció ügyében, országos népszavazás tartását. A kérdés az lenne: kíván-e Magyarország polgára bármilyen eszközzel hozzájárulni idegen emberek letelepítéséhez. A Jobbik elutasít minden kvótaszerű megoldást és a nem szavazatra fognak buzdítani - jelezte. A jogi aggályok eloszlatása érdekében alaptörvény-módosítást kezdeményeznek, és elvárják, hogy a kormány biztosítsa ehhez a kétharmadot.
Kontrát Károly államtitkár közölte: a kormány megvédi az országot és a déli határt. Mint mondta, szeptember elején előfordult, hogy több mint 10 ezren léptek be Magyarországra egy nap alatt, a déli határzárnak, az élőerős és jogi védelemnek köszönhetően az elmúlt 72 órában 13 főt fogtak el tiltott határlépés miatt. A kormány tisztában van azzal, hogy a helyzetet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Jobbik javaslatáról elmondta: nemzeti konzultációt tartottak és az emberek azt mondták, meg kell védeni a határokat. Külön népszavazásra álláspontjuk szerint nincs szükség. Az aláírásgyűjtő akciójukat az emberek jelentős arányban támogatják - jelezte.
Tessely Zoltán a Womex világzenei fesztivált értékelte és kiemelte: jelentős kormányzati támogatással valósulhatott meg a rendezvény, amelyre minden jegy elkelt és amelyen idén 17 magyar zenekar kerülhetett a rivaldafénybe.
Hozzátette: minden eddiginél több szakmai résztvevő volt jelen, és a fesztivál jótékony hatásaként a külföldi vendégek mintegy 950 millió forintot költöttek el.
Egyetértett azzal a véleménnyel, hogy egy rendkívül pozitív hatású országimázs-akció volt, és az eddigi 21 Womex közül a legsikeresebb a budapesti volt.
Rétvári Bence azt mondta: rendkívül sikeres volt a rendezvény, a közép-európai országok közül Magyarország tudott először Womexet rendezni. Bemutatkozás, óriási vásár volt, s a következő egy év világzenei eseményei nagyrészt itt, Budapesten szerveződtek - jegyezte meg az államtitkár.A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa kiemelte: a magyarság és Európa legégetőbb gondja a demográfiai válság. 1981 óta csaknem egymillió fővel csökkent Magyarország polgárainak száma és Kárpát-medence szerte fogy a magyarság - állapította meg és kitért az előző demográfiai fórumra is. Kijelentette: nem kérnek az erőszakos bevándorlók kínálta hamis látszatelőnyökből, Magyarországnak képesnek kell lennie magát megvédenie.
Novák Katalin államtitkár rámutatott: a fórumon intenzív párbeszéd zajlott. A kihívás közös, és a megoldásokat is közösen kell keresni - fogalmazott. A demográfiai helyzet Európában aggasztó, Magyarország is komoly kihívás előtt áll, és a választ a családok támogatásával kell megadni - rögzítette. Kitért a csalad.hu portál elindítására, és jelezte: a tanácskozásról kiadványt készítenek.
Az LMP-s Sallai R. Benedek szerint "az a néhány család, akiket megerősítenek, nagyon erősödik". Idézett korábbi kormányzati megszólalásokat az állami földek esetleges értékesítésének elvetéséről, majd azt mondta: ha valaki állít valamit és azzal ellentétesen cselekszik, az maga a hiteltelenség. Arra kérte a kormányt, változtassa meg álláspontját és ne valósítsa meg azt a nemzetárulást, amit csinál.
Nagy István államtitkár közölte: a gazdák szeretnének földhöz jutni, ezt hallotta meg a kormány, és ezt ülteti át a gyakorlatba. Szükséges és elodázhatatlan az állami földek 20 százalékának értékesítése, így segítik a gazdákat a termelésben - mondta, majd kitért arra is: mindazon területeknél, amelyek védettség alatt állnak, az állam közbelép és vásárol. Van-e átláthatóbb, tisztább folyamat, mint azok a feltételek, amelyeket a földárverésekre meghatároztak? - tette fel a kérdést.
Az MSZP nem vesz részt a jövőben az egyházügyi törvényről szóló ötpárti egyeztetéseken
Bárándy Gergely az egyházügyi törvény módosításáról azt mondta, bebizonyosodott, hogy - a kezdeti biztató jelek ellenére - a Fidesz az ötpárti egyeztetéssel a külvilágnak akart színjátékot játszani. Ezt azzal indokolta, hogy a törvénymódosítás szövegébe az ellenzéki pártok egyetlen érdemi javaslata sem került be.
Az ellenzéki képviselő közölte, azt javasolták a többi között, hogy a közfeladatot ellátó egyházak mindegyike kapjon támogatást, jelenleg ez nem szerepel a törvényben.
Bárándy Gergely szerint a választók megtévesztése lenne az, hogy ha az MSZP továbbra is részt venne az egyeztetéseken, mert azt a látszatot keltenék, hogy ez egy demokratikus folyamat.
Demeter Márta arra hívta fel a figyelmet, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjainak mintegy 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent a Buda-Cash brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. Mint mondta, ennek az összegnek a hiányában megbénult a pénztár működése, ahol több mint 27 ezer katona, honvédségi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági dolgozó megtakarítása volt.
Közölte, határozati javaslatukban arra szólítják fel a kormányt, hogy törvényben rendezze a Honvéd Egészségpénztár tagjainak helyzetét. Javaslatuk szerint az államra szállna az egészségpénztár DRB Bankkal szembeni követelése, így lehetővé válik a tagoknak a megfelelő összeg kifizetése; az állam később érvényesíthetné a rá átszállt követelést - ismertette.
