Orbán Viktor: A legfontosabb, hogy több lesz-e a nem, mint az igen

Gulyás: politikailag érvényes lesz a népszavazás
Politikai értelemben akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50 százalékot - mondta Gulyás Gergely, a magyar parlament fideszes alelnöke az El País című spanyol baloldali napilapnak adott, vasárnap megjelent interjújában.
"Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot. Mi a nemek nagy többségét szeretnénk, hogy az állampolgárok így adják támogatásukat ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyaljon az EU-ban más kormányokkal" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy szerinte az európai állampolgárok nagy többsége is ugyanezeket a nézeteket osztja.
Mint mondta, a magyar referendum jó példa lehet más uniós országoknak, hogy ki lehet nyilvánítani: az Európai Bizottság által hozott megoldások szemben állnak az európai szavazók véleményével.
A kormány álláspontját firtató felvetésre hangsúlyozta: az nem kérdés, hogy szolidaritást kell mutatni és anyagilag segíteni kell azokat a biztonságos országokat, ahová a menekültek elsőként érkeznek, például a szírek esetében Törökországot, de "nincs semmilyen nemzetközi törvény, amelyik azt mondja, hogy a menekültek dönthetnek, melyik országban akarnak élni".
"Hiba azt gondolni, hogy képesek vagyunk millióknak segíteni Európában" - jegyezte meg.
A politikus beszélt arról, hogy a párizsi támadások után nem kérdés, a menekültek és a jobb életet kereső bevándorlók között érkeztek terroristák is Európába.
"Nem mindenki terrorista, aki Európába érkezik, de őrület engedni, hogy milliók lépjenek be Európába ellenőrzés nélkül. Ez veszély a társadalmunkra, függetlenül a százaléktól" - hangsúlyozta.
Az El Paísban megjelent interjúban azt is elmondta, hogy az uniós áthelyezési rendszer nem működik, noha 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek, eddig mindössze 5 ezer embert helyeztek át.
"Ráadásul van egy másik javaslat Brüsszelben az asztalon a korlátlan befogadásról. Ez az, amit el akarunk kerülni" - mondta az alelnök, és hozzátette, hogy ez a népszavazás nem az aktuális megállapodásról szól, hanem a jövőbeli döntésekről, eljárásokról.

Orbán Viktor úgy nyilatkozott, arra számít, hogy több nem szavazat lesz, mint igen, és ez elegendő felhatalmazást adhat a mindenkori parlamentnek és kormánynak.
"Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen" - fejtette ki.
Az alkotmánymódosítás lehetőségét Orbán Viktor nem zárta ki, de nem ezt tartja a jövő hét legfontosabb feladatának, hanem a brüsszeli tárgyalásait arról, hogy egy megfelelő eredmény esetén ott elérje: "ne legyen kötelező befogadni olyan embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk maradhasson". Hozzátette, ha az Európai Unió egy demokratikus közösség, akkor el kell fogadnia a magyarok véleményét.
Utalva arra, hogy az EU-ban Magyarország az első, amely népszavazást tart a kérdésről, azt mondta, "büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk az elsők", és örülne, ha ezt mások is követnék.
Közölte továbbá: itthon többpárti megbeszélést indítanak arról, milyen jogi formában illesszék be az emberek akaratát a magyar jogrendbe.
Elmondta azt is, hogy szombaton ő maga is részt vett telefonos kampányolásban, és "nagyon megértő, együttérző, az ügy fontosságát átlátó választópolgárokkal" beszélt.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az igenek győzelme esetén lemond-e.