A „szocialisták nem tudnak kilépni a korrupció árnyékából” – fogalmazott lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, akivel az elmúlt hét fejleményeit, így az MSZP-s Czeglédy Csaba letartóztatását elemeztük.
Macron francia elnök pártjának minapi, elsőfordulós választási győzelme, illetve az, hogy 32 százalékos eredménnyel a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát szerezheti meg, lényegében kihúzza a Haraszti Miklós és Gulyás Márton által itthon az arányos voksolási rendszerért indított mozgalom alól a szőnyeget – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A liberális értelmiség azzal már tisztában van, hogy kormányváltásra nincs túl sok esély, ezért most az egész szisztémát próbálja támadni, hitelteleníti. A szakértő megjegyezte, a Gulyás által e célból összehozott videóban szereplő Zagyva György Gyula volt jobbikos képviselő a múlt héten visszahozta egykori pártja régi, erőszakkal fenyegetőző, „gárdás arcát”.
Eközben Vona Gáborék éppen a Soros-szervezetek érdekében, a baloldali pártokkal is összefogva tesznek lépéseket, ami különösen is pikáns, egyben az önsorsrontó irány folytatása. „Több irányba is próbálnak megfelelni. De ha nem vagy önmagad, úgy nagyon nehéz politizálni” – fogalmazott Kiszelly. Az MSZP pedig rosszabb állapotban van, mint négy éve – jegyezte meg a politológus, aki szerint akkor Bajnaival, most ismét Gyurcsánnyal kell viaskodnia a pártnak. Bár a Botka László kormányfőjelölt által meghirdetett politika leszámolna a 2010 előtti világgal, az akkori zűrös ügyek, illetve újabb társaik, így a szombathelyi MSZP-s Czeglédy Csaba botránya ezt igencsak megnehezítik. Kiszelly szerint a „szocialisták nem tudnak kilépni a korrupció árnyékából”. Ráadásul éppen az ellenzék emelte fel korábban a korrupció témáját, mondván, jó fegyver lesz a kormány ellen, így most a „fagyi visszanyal”.
Brüsszel szokásosan „suhintott egyet” a keleti tagállamok felé, hogy a nyugatiaknak is üzenjen – magyarázta a szakértő a legújabb, az alig végrehajtott kvótadöntések miatt hazánk ellen is indított kötelezettségszegési eljárás indokait. Hozzátette: már eddig is jogvita volt az ügyben, lévén, Magyarország az Európai Bíróságon támadta meg a vitatható elosztási intézkedést. A veszély azért sem múlik el, mivel a németek ragaszkodnak a kvótákhoz, azért, hogy ne oda menjen minden bevándorló. Ami a bevándorlást korábban álproblémának nevező hazai ellenzék reakcióját illeti: érdekes, hogy Botka látványosan kifarolt a „kerítésbontó” szerepéből, és Molnár Gyula MSZP-elnök sem értekezik már támogatólag a kvótákról.
A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló, immár Áder János államfő által is hitelesített törvény kapcsán kitért arra: az Egyesült Államok nagykövetsége által megfogalmazott kritika még az Obama-McCain-doktrina „utócsengésének” tekinthető. Ez a felfogás az úgynevezett soft power jegyében a civil szervezetek támogatását amerikai nemzetbiztonsági érdeknek tartotta, ám Trump már szakított ezzel.
A jövő évi költségvetés csütörtöki elfogadásáról szólva Kiszelly megjegyezte, a korai szavazás stabilitást és kiszámíthatóságot jelent, annak bizonyságát, hogy az őszi választási előkampány során ez a kérdés már nem lesz napirenden.
Eközben Vona Gáborék éppen a Soros-szervezetek érdekében, a baloldali pártokkal is összefogva tesznek lépéseket, ami különösen is pikáns, egyben az önsorsrontó irány folytatása. „Több irányba is próbálnak megfelelni. De ha nem vagy önmagad, úgy nagyon nehéz politizálni” – fogalmazott Kiszelly. Az MSZP pedig rosszabb állapotban van, mint négy éve – jegyezte meg a politológus, aki szerint akkor Bajnaival, most ismét Gyurcsánnyal kell viaskodnia a pártnak. Bár a Botka László kormányfőjelölt által meghirdetett politika leszámolna a 2010 előtti világgal, az akkori zűrös ügyek, illetve újabb társaik, így a szombathelyi MSZP-s Czeglédy Csaba botránya ezt igencsak megnehezítik. Kiszelly szerint a „szocialisták nem tudnak kilépni a korrupció árnyékából”. Ráadásul éppen az ellenzék emelte fel korábban a korrupció témáját, mondván, jó fegyver lesz a kormány ellen, így most a „fagyi visszanyal”.
Brüsszel szokásosan „suhintott egyet” a keleti tagállamok felé, hogy a nyugatiaknak is üzenjen – magyarázta a szakértő a legújabb, az alig végrehajtott kvótadöntések miatt hazánk ellen is indított kötelezettségszegési eljárás indokait. Hozzátette: már eddig is jogvita volt az ügyben, lévén, Magyarország az Európai Bíróságon támadta meg a vitatható elosztási intézkedést. A veszély azért sem múlik el, mivel a németek ragaszkodnak a kvótákhoz, azért, hogy ne oda menjen minden bevándorló. Ami a bevándorlást korábban álproblémának nevező hazai ellenzék reakcióját illeti: érdekes, hogy Botka látványosan kifarolt a „kerítésbontó” szerepéből, és Molnár Gyula MSZP-elnök sem értekezik már támogatólag a kvótákról.
A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló, immár Áder János államfő által is hitelesített törvény kapcsán kitért arra: az Egyesült Államok nagykövetsége által megfogalmazott kritika még az Obama-McCain-doktrina „utócsengésének” tekinthető. Ez a felfogás az úgynevezett soft power jegyében a civil szervezetek támogatását amerikai nemzetbiztonsági érdeknek tartotta, ám Trump már szakított ezzel.
A jövő évi költségvetés csütörtöki elfogadásáról szólva Kiszelly megjegyezte, a korai szavazás stabilitást és kiszámíthatóságot jelent, annak bizonyságát, hogy az őszi választási előkampány során ez a kérdés már nem lesz napirenden.
