Önálló költségvetésű szervezetek váltják a Kliket

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány látszategyeztetésbe kezdett az oktatás területén, azonban ha a Klik megmarad, akkor marad a közoktatás válsága is. A párt a közoktatásra fordított pénzek növelését és szabad tankönyválasztás visszaállítását sürgette.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia közös, A jövőért, gyermekeink oktatásáért elnevezésű konferenciáján Balog Zoltán hangsúlyozta: el kell jutni odáig, hogy az igazgatók valódi felelős vezetők, irányítók tudjanak lenni. Ennek érdekében nagyobb mozgástérre, több döntési lehetőségre van szükség, és ez ügyben már jelentős előrelépések történtek.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, a párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán változást lehet elérni. Úgy fogalmazott, a vezetőknek, politikusoknak, tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve mindenfajta próbálkozás.

Oktatási államtitkárság: Áprilisban döntés születhet a Klik átalakításáról
Várhatóan áprilisban megszülethet a kormány döntése a Klik átalakításáról - tudatta az oktatási államtitkárság pénteken.
Az Emmi azt javasolja, hogy az új, július 1-jétől működő struktúrában 60 fenntartó legyen, amelyek önálló jogi szervek lennének, és önálló költségvetéssel, szakmai, gazdálkodási jogosítvánnyal bírnának. Az elképzelések szerint tankerületeket összevonnának, de megyehatárokat nem lépnének át. Egy-egy fenntartóhoz mintegy 50-60 iskola tartozhat, de ennek meghatározását befolyásolja a gyerekek létszáma, az iskolák száma, költségvetése és a fizikai távolság is.
 Az új fenntartók mintegy 5-10 milliárdos költségvetési szervek lehetnek, azokon a számításokon, hogy ez mennyi költségvetési pluszforrást igényelhet, jelenleg dolgoznak.
A gazdálkodási és az irányítási funkciót szétválasztanák, egyfajta duális modellben gondolkodik a tárca. Lesz egy központi szerv is, a tárca és a 60 fenntartó között, ez azonban egészen kicsi lenne, irányítástervezési, stratégiai feladatai lennének.
Az államtitkárság cáfolta, hogy egy olyan megaszervezet jönne létre, amely az egyetemeket is magában foglalja.
A fenti opció mellett még öt lehetséges modell is napirenden van, ezeket is a kormány elé viszik, és a kabinet hozza meg a végső döntést még április elején.
Várhatóan szeptembertől az első és a második évfolyamon eltörlik a tartós tankönyvek rendszerét, ilyen kisdiákoktól ugyanis nehéz elvárni, hogy úgy kezeljék ezeket a kiadványokat, mint a felsőbb évesek.
A közlés szerint megállapodásra jutottak a szakszervezetekkel abban, hogy az érettségin a régi és az új történelematlaszokat is lehet használni.
A hétfői sztrájkbizottsági tárgyalással összefüggésben közölték: vitás kérdés még a tankönyvpiac és tankönyvválasztás ügye, a kötelező órák 22-ben vagy 26-ban való meghatározása, az állami fenntartás és a pótlékok.
Az államtitkárság a Tanítanék mozgalom újabb polgári engedetlenségi akciójára reagálva jelezte: továbbra is várják képviselőiket a köznevelési kerekasztal ülésére. A tárca semmilyen meghívót nem kapott, ami tárgyalásra vonatkozna, ha ilyen érkezik, megfontolják.
Úgy nehéz egyeztetni, ha az a jelzés érkezik, hogy a mozgalom nem enged a 12 pontjából - közölték.

Palkovics László oktatási államtitkár ismertette a köznevelési kerekasztal munkáját, az eddig megfogalmazott javaslatokat. Kiemelte: 35 ezer pedagógus számára például biztosítják 2017-ben a lehetőséget a minősítésre való jelentkezésre, amelynek a rendszere is átalakul. Módosították a tanfelügyelet, az önértékelés rendszerét, csökkennek az adminisztrációs terhek. Javaslatot tesznek arra is, hogyan lehetne megoldani az év közben nyugdíjba menő tanárok ügyét, de a tanulókkal kapcsolatban is lesznek intézkedések.

Szólt arról is, hogy a munka folytatásában kiemelt szerepe lesz a pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer átalakításának; közvetlenebb és erősebb lesz a kapcsolat az egyetemek és a köznevelési intézmények között. Emellett átdolgozzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, csökkentik a tanulók terheit.

Jelezte: az új intézményfenntartói struktúrában egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltató viszony kialakítására törekednek a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között, továbbá a kerekasztal kijelöli a struktúra- és infrastruktúra-fejlesztés irányait.

Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója - aki a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja a fenntartói munkacsoportban - elmondta: a munkacsoport álláspontja szerint a fenntartás-működtetés jelenlegi, kétszereplős rendszere - más a fenntartó és a működtető - nem életképes. Hangsúlyozta, olyan "gyökérproblémák" vannak a fenntartás rendszerében, amelyek már nem orvosolhatóak, egy új rendszerre van szükség. 
Közölte, úgy vélik, az intézményfenntartásban megkerülhetetlen az állami szerepvállalás, ugyanakkor az új struktúra, a működés kialakításának koncepcióját az iskolák felől kell megközelíteni. Emellett partneri kapcsolatra, bizalomra, pozitív attitűdre van szükség az új rendszer működtetéséhez. 
Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni az állami fenntartást, nyilvánvalóan szükség lesz központi egységre, amely ellátja a többi között a stratégiai tervezés, a nagyobb beszerzések feladatát. Az egységesség azonban kizárólag az eljárások oldaláról lehet cél, vagyis nem támogatják azt, hogy mindenkire "ugyanazt az outputot húzza rá a rendszer". Szükség van a keretek biztosítására, de az iskola dönthesse el, mire van szüksége - jegyezte meg.
Bíró Gábor elmondta, az a javaslatuk, hogy minél több döntési jogkör kerüljön az iskolákba, ahol a problémák születnek, így gyorsulhat a problémák megoldása. Hozzátette: a decentralizációt ki kell terjeszteni a szakmai irányításra és a gazdálkodási hatáskörökre is, vagyis például az iskola tervezhesse meg felelősen a költségvetését, és a végrehajtásban is kapjon nagyobb szerepet. Emellett az igazgatóknak nagyobb beleszólást kellene biztosítani abba, kivel akarnak együtt dolgozni. 
Kiemelte: a jogszabályban rögzített feladatokhoz elegendő forrást kell biztosítani, az intézményeknek és az államnak is közös érdekük a felelős, takarékos gazdálkodás.

Újabb polgári engedetlenséget hirdetett a Tanítanék mozgalom
Újabb polgári engedetlenségi akciót hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform április 15-ére, arra az esetre, ha a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni. Ezt Törley Katalin, a mozgalom képviselője jelentette be pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Törley Katalin elmondta, hogy április 12-én 10 és 14 óra között várják a kormány megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselőit, hogy érdemi tárgyalásokat folytathassanak a közoktatásról. Ha a kormány nem tárgyal, április 15-én ismét polgári engedetlenséget tartanak, immár kétórás időtartamban.
Az aktivista kiemelte, hogy a március 30-ai  egyórás polgári engedetlenségi akció  - "bárki bármit mond" - sikeres volt, abban mintegy 15 ezren vettek részt: tanárok, diákok, szülők és szimpatizánsok.
A Tanítanék mozgalom képviselője az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: kezdeményezésüket számos szakszervezet támogatja.
A sajtótájékoztatón felszólaltak többek között a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) - amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) -, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ), továbbá a közművelődésben, a szociális ágazatban, a közlekedésben, a vegyiparban, a villamosenergia-iparban dolgozókat és a művészeket tömörítő érdekvédelmi szervezetnek a képviselői.
A szakszervezeti vezetők kiemelték, hogy az oktatás, a gyerekek problémája össztársadalmi ügy, ezért fontos az összefogás, szolidaritás.
Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint megható az a széles társadalmi összefogás, amely az oktatás és a gyerekek ügye mögött kibontakozik. A PDSZ a polgári engedetlenség támogatására kétórás jogszerű munkabeszüntetést, sztrájkot szervez. Az ehhez szükséges elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat a jövő hét első felében megkezdik.
A Tanítanék mozgalom szándéknyilatkozatához csatlakozott a többi között - a PDSZ, a MASZSZ, a SZEF és a SZÁD mellett - a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), valamint a Távközlési Szakszervezet.