Oktatásról és földprivatizációról kérdeztek a képviselők

Jobbik: A kormány ne tegye kockára a gyerekek jövőjét!
A kockás inget viselő jobbikos Dúró Dóra azt mondta, öltözékükkel ő és frakciótársai a pedagógusok melletti szolidaritásukat akarják kifejezni. Arra kérte a kormányt, ne tegye kockára gyerekek jövőjét. Az ellenzéki politikus szerint úgy nem lehet leülni, hogy eleve kijelölik, miről nem lehet tárgyalni. Szorgalmazta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését, és bírálta, hogy mennyi pénzt fordítanak oktatásra a GDP-hez viszonyítva.
Dúró Dóra elmondta, hogy 2014-ben részt vett a Teleki Blanka Gimnáziumban tartott évzárón, de nem kérdezte meg Pukli Istvánt, az intézmény vezetőjét, melyik pártra szavazott. Véleménye szerint vannak jobbikos, MSZP-s és fideszes intézményvezetők az országban, oktatási rendszer azonban csak egy van, annak a jobbá tételén kellene dolgoznia a kormánynak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt firtatta, hogy a jobbikos politikus miért nem szavazta meg az elmúlt évek pedagógusbéremeléseit. Felhívta a figyelmet arra, hogy először a pedagógusoknál indították el az életpályát, illetve hogy ingyenessé tették, felmenő rendszerben a tankönyvellátást, több forrás van gyermekétkeztetésre.
Kitért arra, hogy a Jobbik programjában is szó volt az állami felelősségvállalásról az oktatásban. Azt tudakolta, mi lenne Klik nélkül. Szerinte az állami fenntartás lehetőséget jelent a társadalmi különbségek felszámolásához.
        
LMP: a kormány jövőt felélő gondolkodása miatt van bajban az oktatás
Az LMP-s Schmuck Erzsébet is szolidaritását fejezte ki az oktatás szereplőivel, és azon véleményének adott hangot, hogy a felmerült problémák egyenesen következnek a kormány jövőt felélő gondolkodásából. Hozzátette: minden ország, amely az elmúlt fél évszázadban jelentős felzárkóztatást hajtott végre, radikálisan emelte az oktatási kiadásait. A magyar kormány ezt nem hajlandó belátni - hangsúlyozta.
Szerinte a kormány jövőképe egy olyan országról szól, ahol alacsonyan képzett és rosszul fizetett a munkaerő, illetve az ország összeszerelő üzemként kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Bírálta az oktatásra fordított kiadásokat, szerinte ugyanis az egy tanulóra jutó kiadások az OECD-átlag felét teszik ki, miközben elképesztő pénzek mennek a jómódúak támogatására vagy luxuskiadásokra.
Rétvári Bence azt mondta, 230 milliárd forinttal költöttek többet az oktatásra, mint amennyit költöttek 2010-ben vagy 2012-ben. Hozzátette: most átlagban 40 százalékkal keres többet egy pedagógus, mint 3-4 évvel ezelőtt.
Elmondta, hogy most a források 90 százaléka megy bérekre, emellett arányosan növelni kell a többi kiadást is. Közölte, lehet, hogy pedagógusok követelései nem bérkövetelések, de indirekt módon bérnövekedést jelentenek.
    
MSZP: a kormány több plakátot helyez ki, mint ahány intézkedést hoz
A szocialista Tóbiás József szerint a kormány több plakátot helyez ki, mint ahány intézkedést hoz. Szerinte az egészségügy, a szociális ellátórendszer és az oktatás romokban hever, miközben olimpiát akarnak szervezni, a  jegybank alapítványai milliárdokat kapnak, eladják a földeket. Azt javasolta, hogy a kormány költsön magára kevesebbet és adja oda az embereknek a pénzt.
Beszélt arról is, hogy a Klik "a legsötétebb idők tempóját" idézi, mert szerinte fenyegeti a Teleki Blanka Gimnázium igazgatóját. Bírálta azt is, hogy egy tucatnyi rendőrt vezényeltek az iskolához egy igazgató melletti tüntetés biztosítására. Közölte, hiába fenyegetik a tanárokat, a diákokat, a szülőket, még a kockásfülű nyúl sem ijedne meg a kormánytól.
Rétvári Bence azt mondta, a szocialista politikus ne beszéljen azon tömegek nevében, akik az MSZP nevét ki sem ejtik, mert még emlékeznek a 2002-2010 közötti időszakra, az iskolák alulfinanszírozottságára.
A tüntetéssel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogyan zajlottak a 2006-os demonstrációk. Szerinte a mostani tüntetés békésen zajlott; nem tudták, hogy hány tüntető lesz, ezért voltak annyian a rendőrök. Visszautasította azt, hogy a Klik nyomásgyakorlást fejtene ki.
    
KDNP: fel kell zárkóztatni a magyar vidéket
A KDNP-s Szászfalvi László a kormány elmúlt években tett vidékfejlesztési intézkedéseit idézte fel, de úgy vélte, hogy ezek a erőfeszítések még nem elegendőek, továbbra óriási feladatok állnak a kormány előtt. A képviselő elmondta: ezekben a hetekben elindult a 2014-2020 közötti ciklus vidékfejlesztési programja, amelyre 1300 milliárd forintot különítettek el. A kormány szándéka az, hogy ezekre a forrásokra már ebben az évben kiírják a pályázatokat.    
Kis Miklós Zsolt államtitkár válasza szerint több mint 600 milliárd forintot már meg is hirdettek agrárvállalkozások és települések számára. Közölte: a kormány vidékfejlesztési programjában kiemelten foglalkoznak a munkahelyteremtéssel, a vidéki gazdasági szereplők versenyképességének javításával, valamint az önkormányzatok fejlesztési forrásainak biztosításával.

Fidesz: érdekeltek vagyunk a brit uniós tagságban
A fideszes Németh Zsolt a hétvégi EU-csúccsal és a brit EU-tagsággal kapcsolatban arról beszélt: lehangolónak találja, hogy az ellenzék nem támogatja azt kompromisszumot, amit 28 állam- és kormányfő elfogadhatónak tartott. Érdekeltek vagyunk David Cameron sikerében, érdekeltek vagyunk a brit uniós tagságban - hangsúlyozta.
Szerinte rendkívül súlyos gazdasági és szociális következményekkel járna, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból. Magyar munkavállalók tízezreinek munkahelye kerülne veszélybe, felerősödne a kétsebességes Európa veszélye, a kettészakadás útján indulna el az EU és az európai gazdaság sem viselné el a britek távozását - sorolta.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azt mondta: abban nincsen vita, hogy az EU jelentős mértékben veszített versenyképességéből és abban sem, hogy a britek kilépése gyengítené az uniót politikailag és gazdaságilag.
Hangsúlyozta: fontos, hogy azok a gondolatok, amiket a britek képviselnek Európa jövőjéről, legyenek képviselve az EU-ban is.