A vizsgareform „nagyon messziről” indult, hiszen 2005 előtt az érettségi vizsga a szubjektíven értékelhető szóbeli vizsgából állt, miközben az egyetemre jelentkezőknek roppant lexikális ismeretanyagot kellett elsajátítaniuk, és egy külön felvételin helytállniuk – emlékeztetett nemrég Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója, a történelemérettségit előkészítő bizottság elnöke a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének meghívására tartott előadásán.
Kitért arra is, a felmérések szerint az elmúlt évek mindegyikében megfigyelhető az a jelenség, hogy történelem tárgyból ötös vizsgaeredményből született a legtöbb, és sok diák a szóbeli vizsgával tudta egy osztályzattal „feljebb tornászni” magát, s gyakran valótlan szóbeli eredmények születtek. Ezzel indokolható, hogy 2017 tavaszától a történelemérettségi esetében az eddigi hatvan-negyven százalékos arány (90+60 pont) kétharmad–egyharmad arányra (100+50 pont) módosul az objektívebbnek tekinthető írásbeli vizsgarész javára.
Csapodi az új, komplex feladattípusról elmondta, ez tesztkérdés formájában mindenütt megjelenik, míg esszéként az emelt szinten érettségizők találkozhatnak vele. A komplex feladatok hosszabbak lesznek, és megoldásuk több kompetenciát igényel, de az érettségizők több segítséget is kapnak hozzá. A változások között van, hogy egyszerűbb és egyértelműbb javítókulcsok állnak majd a tanárok rendelkezésére. Eltörölték a műveleti pontok bonyolult rendszerét, és csökkentették a feladatok megértésére adható pontok számát.
Csapodi az új, komplex feladattípusról elmondta, ez tesztkérdés formájában mindenütt megjelenik, míg esszéként az emelt szinten érettségizők találkozhatnak vele. A komplex feladatok hosszabbak lesznek, és megoldásuk több kompetenciát igényel, de az érettségizők több segítséget is kapnak hozzá. A változások között van, hogy egyszerűbb és egyértelműbb javítókulcsok állnak majd a tanárok rendelkezésére. Eltörölték a műveleti pontok bonyolult rendszerét, és csökkentették a feladatok megértésére adható pontok számát.
