Belföld
Nemcsak a vasárnapi boltzár volt napirenden
A parlamentben a kormányfő kérdésekre is válaszolt
Sose volt, sosem lesz, most sincsen semmilyen strómanom - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.
Nem változtatott a kormány előterjesztésén a törvényalkotási bizottság
A kormány által beterjesztett formában fogadta el nagy többséggel a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonását célzó javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfő este, a testületben csupán a pótlékok növelésének lehetőségéről alakult ki éles vita.
A testület két kereszténydemokrata képviselő tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a kedden, kivételes eljárásban szavazásra bocsájtandó előterjesztést, miután lefolytatta a részletes vitáját.
A javaslathoz több ellenzéki módosítás is érkezett, amelyek a vasárnapi bérpótlékot 100 százalékra emelték volna, ám a kormányoldal úgy vélekedett: a népszavazás akkor küszöbölhető ki, ha az eredeti jogszabály hatályba lépése előtti állapotot állítják vissza, a pótlékok kérdése majd utána orvosolható.
Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke, valamint Répássy Róbert fideszes alelnök egyaránt arra mutatott rá, hogy az ellenzék - köztük az MSZP - olyan módosító javaslatokat adott be, amelyeket az általuk kezdeményezett népszavazás eredményesség esetén kizárt volna. Az ugyanis az eredeti, 2015. március 14-ei állapotot nemcsak visszaállította volna, hanem három évre be is betonozza, megkötve a jogalkotó kezét. Akkor pedig nem 100, hanem 50 százalékos pótlék járt a vasárnapi munkáért. Ezért kívánják az eredeti állapotot visszaállítani, közben a kormány tárgyalást kezd a szakszervezetekkel a későbbi pótléknövelésről - fűzték hozzá.
Érvelésükkel Bárándy Gergely MSZP-s alelnök nem értett egyet. Álláspontja szerint mivel a pótlékok a munka törvénykönyvében szerepelnek, van lehetőség azok megváltoztatására.
Révész Máriusz válaszul a Fidesz érveit azzal egészítette ki: a tiszta helyzet megteremtésével nemcsak a bérpótlékok kérdése kerülhet elő később, hanem például az is, hogy senki ne lehessen munkára kötelezhető vasárnap.
A miniszterelnököt először a jobbikos Vona Gábor kérdezte, azt firtatva: Mészáros Lőrinc a strómanja-e. A kormányfő ezt cáfolva elmondta azt is, hogy 1990 óta országgyűlési képviselő, sosem volt vagyonos ember, most sem az és nem is lesz az. Az LMP-s Schiffer András arról kérdezte Orbán Viktort, helyesnek tartja-e, hogy felemelték az állami cégek vezetőinek bérplafonját. A miniszterelnök azzal indokolta a változtatást, hogy az Állami Számvevőszék világossá tette, ha fel akarnak lépni a prémiumok, a bónuszok ellen, áttekinthető, világos bérrendszert kell létrehozniuk.
Fidesz: Tárgyalni kell a kereskedelmi alkalmazottakkal
Kósa Lajos (Fidesz) a vasárnapi boltzárral kapcsolatos törvény visszavonása kapcsán elmondta, azonnal tárgyalásokat kezdeményeznek a kereskedelmi dolgozókkal, hogyan lehet a munkavégzésüket könnyíteni.
Kósa Lajos is felhívta a figyelmet arra, hogy egy régi baloldali követelés a vasárnapi munkavégzés tilalma. Rogán Antal a többi között azzal indokolta a törvény visszavonását, nem engedhetik, hogy megosszák az emberek figyelmét a boltzár és az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás között.
Utóbbi népszavazás fontosságát azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság elmúlt héten nyilvánosságra hozott, bevándorlással kapcsolatos javaslatában szerepel a kényszerbetelepítés. Erről a kérdésről való népszavazási döntést mindennél fontosabbnak tartja a kormány - jelezte.
MSZP: mikor szokik le a kormány a trükközésről?
Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy az Eurostat szerint az Eximbank "egy foglyul ejtett" pénzügyi intézmény, vagyis látszólag önálló, de valójában az állam és így az államháztartás része. Azt javasolták hivatalosan a KSH-nak, sorolják be az államháztartás tételei közé - jelezte. Kitért arra is, hogy az elmúlt hónapokban a bank legalább 41 milliárd forintot helyezett ki a kormányhoz közel álló vállalkozásokhoz. A sokadik kifizetőhelyet hozták létre, hogy számolatlanul "öntsék a pénzt a haverok zsebébe" - értékelt Burány Sándor, hozzátéve: azt remélték, az Eurostat nem veszi ezt észre.
Fehér szalag
Több ellenzéki, MSZP-s és LMP-s képviselő is fehér szalagot viselt. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt időszak történései - a szigetszentmiklósi bántalmazás, a kaposvári gyermekotthon, Kiss László ügye - miatt rá akarják kényszeríteni a kormányt a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására. Az államadósság szempontjából ez azt jelenti - mondta -, hogy a legutolsó mérleg alapján az 572 milliárdos külső forrásállomány a GDP arányában közel két százalékkal emelné meg az adósságrátát. Azt kérdezte: mikor szoknak már le a trükközésről?
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára azt felelte: az Eurostat semmilyen Eximbank-ügyet nem vizsgált. Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az államadósság csökkentése mellett.
Burány Sándor nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, amely 113 igen szavazattal, 42 nem ellenében jóváhagyta azt.
Napirend után
Napirend utáni felszólalásra tizenkét képviselő jelentkezett, közülük többen a Kiss László-ügy nyomán a nők elleni, illetve családon belüli erőszakkal kapcsolatban szólaltak fel. Bangóné Borbély Ildikó és Demeter Márta szocialista, valamint Szél Bernadett és Ikotity István LMP-s, továbbá Szelényi Zsuzsanna független képviselő is e témában osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
A Jobbik padsoraiból hatan emelkedtek szóra. Magyar Zoltán az Ángyán-jelentésekkel, Farkas Gergely pedig a fiatalok körében végzett közvélemény-kutatással kapcsolatos felszólalás-sorozatát folytatta, Kepli Lajos az elárverezett Natura 2000-es területek sorsa miatt kért szót; Ander Balázs a vasútfejlesztésről mint új "fejőstehénről" beszélt. Vágó Sebestyén a szociális területen fellelhető "tragikus állapotokat" említette meg, Hegedűs Lorántné pedig helyi "közügyekről" beszélt: hatalom közeli emberek és hozzátartozóik ügyleteit sorolta.
Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Németh Szilárd István (Fidesz), aki a 159 éve született Weiss Manfréd nagyiparosról emlékezett meg.LMP: Közpénzt kapott ajándékba a Háda Kft.?
Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a Háda Kft. - ha közvetve is, de - több száz millió forintos támogatást kaphatott "ajándékba". A kabinet "egy sokmilliárdos árbevételű, több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalkozást segített ki a kis- és középvállalkozásoknak szánt költségvetési forrásból" - mondta.
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a Háda Kft. nem nyújtott be támogatási igényt az NGM által 2014-ben kiírt munkahelyteremtő pályázatra.
Szél Bernadett nem fogadta el a választ, de a Ház igen: 113 igen szavazattal, 36 nem mellett.
Jobbik: Megvizsgálja-e a kormány a szociális kártya bevezetésének lehetőségét?
Sneider Tamás (Jobbik) azzal kapcsolatban interpellálta a kormányt, hogy az uniós bíróság szerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány egyes elemei nem egyeztethetők össze az EU-s joggal. A politikus ezt a SZÉP-kártya kiüresítéseként értékelte, jó alapot látva így a pártja által kezdeményezett szociális kártya bevezetésére, ami szerinte azoknak a gyermekeknek az érdekét szolgálná, akiknek a szülei élvezeti cikkekre költik a segélyt. Megvizsgálja-e a kormány a szociális kártya bevezetésének lehetőségét? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára válaszában azt mondta: a pénzbeli és természetbeni támogatások jelenlegi rendszere a korábbinál sokkal kevésbé ad lehetőséget a visszaélésekre, az önkormányzatoknak ugyanis nagyobb döntési kompetenciájuk van, hogy a nem rászorulóknak ne adjanak támogatást.
Sneider Tamás nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 110 igen, 31 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett.
A Fidesz a földárverések eredményéről érdeklődött
Font Sándor (Fidesz) arról beszélt: az ellenzék "politikai hisztériakeltést" folytat a földárverések ügyében, miközben az MSZP-kormányok alatt "nevetséges áron" adtak el állami földeket a tsz-ek utódainak. A fideszes politikus arról érdeklődött, milyen eredményekkel zárultak az eddigi földárverések.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár közölte: 180 ezer hektár állami termőföld került magyar gazdák kezébe, ami nagyjából 240 milliárd forint bevételt jelent az államnak. Több mint 10 500 gazda vásárolt földet. Megjegyezte, hogy harmadik köre is lesz az árveréseknek.
Font Sándor elfogadta a választ.
LMP: "Az offshorozás" miatt 242 milliárd dollárt veszített Magyarország
Schiffer András (LMP) az offshore-botrány kapcsán beszélt arról, hogy "az offshorozás" miatt 242 milliárd dollárt veszített Magyarország, vagyis a magyar államadósság két és félszerese vándorolt ki az országból 25 év alatt. Szerinte Bokrostól Orbánig bezárólag nem lett volna szükség megszorító csomagokra, ha ezek a jövedelmek az országban maradnak.
Elmondta, nemcsak arról van szó, hogy "egy kaviárbaloldali pártpénztárnok" Szamoán fialtatja szerényke jövedelmét, vagy hogy egy fideszes gombnyomogató Seychelle-szigeteken parkoltat pénzt, arról van szó, hogy mai kormányzati politikának szerves része az offshore lovagok felhasználása a kormányzati célok érdekében.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta, a kormány elkötelezett, hogy a panamai offshore-ügyben felmerülő összes magyar név esetében szigorú, alapos és mindenkire kiterjedő adóvizsgálatot rendeljen el. Hozzátette: az ügy a nap folyamán a nemzetbiztonsági kabinet napirendjén is szerepelt.
Hozzátette: elgondolkodtató, hogy egy volt kormánypárt, mostani ellenzéki párt volt pénztárnoka is érintett az ügyben. Beszélt arról is, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején a kabinet egyik legfontosabb bankjának, a Magyar Fejlesztési Banknak az akkori vezetője is érintett a botrányban, ezért a kormány "aktív vizsgálatot" rendel el.
Jobbik: A kormány pusztítást végzett a szociális területen
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a kormány pusztítást végzett a szociálpolitika területén. Bírálta a rokkantnyugdíjak átalakítását, amely miatt sok ember maradt ellátás nélkül. Szóvá tette a segélyezési rendszer átalakítását, illetve a bérhelyzetet. Az ellenzéki képviselő nem tartotta jónak a pótlékok rendszerét, mert azt egyik napról a másikra vissza lehet vonni. Szerinte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az oktatás területén.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint 2010-ben egyértelművé tették, hogy azzal akarnak segíteni az embereknek, hogy igyekeznek nekik munkát és minél kisebb mértékben adóztatott bért adni. Hozzátette, remélik, hogy a családi adózás segített a nehézségekkel küzdő családoknak is.
Elmondta, hogy az ágazati bérpótlék addig marad, amíg az életpályát be nem vezetik. Úgy értékelte, hogy a segélyezés átalakításával világos és átlátható rendszer jött létre.
Jobbik: A kormány halálba dogoztatja a férfiakat
Lukács László György (Jobbik) szerint a kormány halálba dolgoztatja a magyar férfiak harmadát, pusztán azért, hogy egyáltalán ne kelljen számukra nyugdíjat fizetni. Arra mutatott rá: minden harmadik férfi nem éli meg a 65 éves nyugdíjkorhatárt, ezért méltatlannak és igazságtalannak tartotta, hogy számukra nincs mód negyvenévnyi munka után visszavonulni.
Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára demagógiának minősítette az elmondottakat, bírálva a Jobbikot, amiért a Nők40 programhoz sem járult hozzá. Szerinte nem állítható szembe az úgynevezett "nagymama nyugdíj", amely egy családpolitikai intézkedés, a gyermekes, több generációs családok támogatására.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg, 110 igen szavazattal, 26 elutasító és 2 tartózkodó voks mellett.
LMP: Miért fordítanak forrásokat a paksi bővítésre?
Szél Bernadett (LMP) a paksi bővítést érintő brüsszeli kifogások miatt is helyesnek ítélte, ha a kabinet egyelőre nem hívja le az erre szolgáló orosz hitelt, ám szerinte a költségvetéssel is hazárdírozik a kabinet, amikor 113 milliárd forintot költ a beruházás előkészítésére idén. Ha rossz üzlet, miért ide teszik a pénzt? - tette fel a kérdést.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi bővítés magas társadalmi támogatottságát az LMP 2014-es választási eredményével támasztotta alá, miután a párt azzal kampányolt, hogy aki nem akarja a bővítést, szavazzon rájuk.
Szerinte az ellenzéki pártnak nincs politikája arra, "hogy ha nem a Paksi Atomerőmű, akkor mi". Azt kérte a képviselőt: mondja meg, hogyan látható el olcsó árammal a lakosság másként. Arra is rámutatott: Németországban háromszor annyit fizet az áramért a lakosság, mint Magyarországon.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 110 igen vokssal, 14 nem és 16 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.
Fidesz: Miért hergelnek a Városliget megújítása ellen?
Manninger Jenő (Fidesz) arra várt választ: meddig hergeli még a balliberális ellenzék a budapesti lakosságot a Városliget megújítása ellen?
Szerinte az ellenzők visszaélnek azzal, hogy az emberek jelentős része még nem kellően tájékozott, demagóg módon használják a fa vagy az épület kérdését és rövid távú politikai haszonlesés mozgatja őket.
Rámutatott: 2019-re megújul a park és épületei, a zöld felület több 10 ezer négyzetméterrel lesz nagyobb. Szólt a felújítás előnyeiről.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: korábban a Kossuth teret féltette ugyanez a kör, mára viszont már örömmel jönnek ide az emberek.
Úgy ítélte meg: a Városliget jelenleg nem méltó Budapesthez, és kijelentette: az ápolatlanságot védi, aki a fejlesztéseket vitatja.
Szólt a Podmaniczky-parkról is, és arról: az elmúlt hetekben több mint 80 művész, tudós, közéleti személyiség nyilvánította támogatásáról a projektet.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: mit tesz a kormány az elvándorlás ellen?
Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erősebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? - kérdezte.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nőtt, inkább csökkent. A munkaerő nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség - szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemű, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 107 igen szavazattal, 37 nem mellett elfogadta.