Belföld
Nem volt törvényes alap Demszky kihallgatására a Hagyó-perben - szögezte le a KNYF
„Nem volt politikai nyomás az ügyben”+VIDEÓ
Újságírók a sajtótájékoztatón felvetették, hogy egy olyan ügyről van szó, amelyben a volt főpolgármester egyik volt helyettesének, egykori beosztottjainak felelősségét és egy fővárosi cégben történt visszaéléseket vizsgálták a hatóságok. A főügyész ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a volt városvezető kihallgatásának feltételei sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők.
A főügyész szintén kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem tud arról, hogy „vadásztak” volna a volt főpolgármesterre, vagy hogy olyan alkut ajánlottak volna Hagyó Miklósnak: ha terhelő vallomást tesz Demszkyre, enyhébb elbírálásra számíthat. Demszky Gábor sem tett arra vonatkozó bejelentést, hogy vadásznak rá, a vádalku pedig államtitok - fűzte hozzá.
Keresztes Imre visszautasította azt a szerinte minden alapot nélkülöző feltételezést, hogy kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárásra vonatkozó felvetés kapcsán elmondta, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád.
Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.
Többirányú fellebbezést nyújtottak be
A főügyész ismertetése szerint a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság.
Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől.
Az egyetlen kivétellel bizonyítékok hiányában meghozott felmentő rendelkezések esetében az ügyészség a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. Az ügyészség szerint ezekben az esetekben is kétséget kizáróan bizonyított a vádlottak bűnössége.
A fellebbezés célja, hogy a bíróság megállapítsa az igazságot és abból a megfelelő következményeket vonja le - hangsúlyozta a főügyész.
Keresztes Imre kifejtette: a vádbeli korrupciós cselekmények bizonyítása nehéz, hiszen minden résztvevő érdeke az, hogy ne derüljenek ki a történtek. A bűnüldöző hatóságok számára azonban világszerte súlyponti kérdés az ilyen jellegű cselekmények elleni küzdelem, és így van ez a magyar ügyészségen is.
Példaként elmondta, hogy Hagyó-ügyben az egyik vesztegető maga, a szabad akaratából, nagy nyilvánosság előtt részletesen elmondta, miként történt a bűncselekmény, a nyomozás lezárása után azonban ezt ismeretlen okból visszavonta. Ám kényszer alkalmazására a terhelő vallomás kapcsán utóbb se hivatkozott. Keresztes Imre szerint ebben az esetben meg kellett volna állapítania a bűncselekményt a bíróságnak.
A főügyész hozzátette: a fellebbezés végső formájáról majd az írásba foglalt ítélet ismeretében döntenek.
Hagyó Miklós első fokon két évet kapott négy évre felfüggesztve
A Kecskeméti Törvényszék január 26-án hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a hivatali vesztegetés vádja alól felmentette a bíróság.
A további tizennégy vádlott közül Mesterházy Ernő egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót felmentette a törvényszék az ellene emelt vád alól. Antal Attilát, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év, három évre felfüggesztett börtönre ítélte a törvényszék. Balogh Zsolt, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatója hasonló vádak miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönt kapott. Felmentették minden vád alól Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.
A bíróság Hagyó Miklóst és Balogh Zsoltot kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után kártérítésként egyetemlegesen fizessen meg a BKV-nak 39,6 millió forintot. A kétszer tizenötmillió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel Hagyó Miklóst a bíróság.
A Kecskeméti Törvényszéknek az ítélethirdetés napján kiadott tájékoztatása tartalmazza a többi között, hogy a tizenöt vádlottból kilencet ítéltek el. Az elsőfokú ítélet szerint Hagyó Miklós és Balogh Zsolt terhére a vádbeli ötszázmillió forintból 39,6 millió forint elkövetési értéket, Antal Attila harmadrendű vádlott terhére a vádbeli egymilliárd forintból 10,7 millió forint elkövetési értéket bizonyítottak, míg a másodrendű vádlott esetében a vádbeli ötszázmillió forintot egyáltalán nem sikerült bizonyítani.
Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot – figyelmeztet a Kúria elnöke
Darák Péter hétfői közleményében leszögezi: „A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.”
A Kúria elnöke rámutat arra is, hogy a bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével - olvasható a közleményben.
Darák Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. „Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak” - emeli ki a főbíró.
„A közvélemény ezekben az esetekben aligha lehet tárgyilagos”
Kifejti: a bírónak az alkotmányos eljárásrend szerint bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie, és erről a döntési folyamatról az ítélet indokolásában kell számot adnia. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni. Miután az ország nyilvánossága, ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is a per tárgyalásáról, az ítéletről és annak indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos.
Darák Péter közleményében kitér arra, hogy a közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével, ezért látta szükségesnek a közlemény kiadását. Hozzáfűzi: más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről nem beszélhet, hiszen azok jogorvoslati eljárásban még a Kúria elé kerülhetnek.
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „az emberek többségét joggal felháborító ítéletek” miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A fideszes politikus többek között a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.