Tanárként nagy felelősséget látok abban, hogy olyan képet közvetítsünk a fiatalság felé Szent Lászlóról, ami visszaadja a történetileg hiteles múltat, és tükrözi a hőst, akit a magyarság kilencszáz éve tisztel – mondta a lapunknak adott interjúban Medgyesy-Schmikli Norbert, a Szent László-év megnyitóján elhangzott „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” című előadás rendezője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
– Miért tartja fontosnak a Szent László-emlékévet művelődéstörténész egyetemi docensként?
– Egy lelki és egy szellemi szempontot emelnék ki: a kultusz és a kultúra összefüggését. Oktatóként azt mondom: tudatosítani kell a nemzet tagjaiban, hogy Szent László az ország megszilárdítója, az államalapítást betetőző uralkodó, győztes hadvezér, családapa és egy szent ember volt. Művelődéstörténészként pedig úgy vélem, felelősségünk van abban, hogy verseket, énekeket, liturgikus költeményeket, imádságokat adjunk az emlékévben a nagyközönség, különösen a diákok kezébe.
– Milyen források, szövegek tartoznak a Szent László-hagyo-mányhoz?
– Rengeteg értékes kincsünk van: a középkori Szent László-himnusz, -szekvencia, egy 15. századi Szent László-ének – ez mind elérhető mai nyelvezettel vagy fordításban, hiteles dallamokon. Előkerültek ezenkívül ma is énekelhető népénekek, népi imádságok, prédikációk, és külön kiemelendő Prohászka Ottokár nagy hatású szentbeszéde. Az emlékév során feltétlenül be kell vonni a diákokat – én tanárként nagy felelősséget látok ebben –, és olyan képet kell közvetítenünk feléjük Szent Lászlóról, ami egyszerre tükrözi a történetileg hiteles múltat és azt a hőst, akit a magyarság kilencszáz éve tisztel.
– Mit vár az emlékévtől?
– Egyrészt, mint katolikus magyar, tartalmában és mélységében megélt összetartozást remélek, mert Szent László egyetemes nemzeti példakép. Bár idén a reformáció emlékéve is van, fontos látnunk, hogy az ő tisztelete évszázadokkal korábbi a protestantizmusnál, sőt, születése idején még a keleti és a nyugati kereszténység sem vált ketté. Ezenkívül az imádságok hatása fölmérhetetlen. Remélem, hogy lesznek olyan zarándoklatok, amelyeknek a lelki haszna mindannyiunk javára válik. Mint történész pedig magam is arra törekszem, hogy az emlékév lezárultával – a most tervezett számos program eredményeként – olyan történeti, irodalmi és néprajzi kultúrkincseket tárhassunk a fiatalok elé, amit magukkal vihetnek egy életen át, és kánonnak tekinthetnek a saját életükben is. Éppen a fiatalok megszólítása és bevonása érdekében készül egy több mint százoldalas, Szent Lászlóra vonatkozó irodalmi-történeti-néprajzi szövegeket tartalmazó gyűjtemény. Az a célunk, hogy ezek a kincsek eljussanak a tanárokhoz és a diákokhoz egyaránt.
– A megnyitón elhangzott műsornak is aktív részesei voltak gyermekek és fiatalok. Miről szólt az „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” című műsor?
– Igen, összesen százötven diák vett részt rajta a Collegium Musicum Jaurinense, a Bartók Gyermekkórus, a Győri Bazilika Palestrina Kórusa és a Prohászka Ottokár Katolikus Iskolaközpont Kórusa soraiban, de itt voltak még a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei is. A műsor első része egy úgynevezett virrasztás volt, amelyben László földi életének eseményeit idéztük föl: törvénycikkeket, a szabolcsi zsinat határozatait, miként a virrasztó zsolozsma, vagy mint az egykori regösök. A második részben a szentté avatás került előtérbe: már az égben megkoronázott szent királyt köszöntjük himnusszal, szekvenciával. Itt hangzott el Arany Jánosnak a Szent László című verse is, ami gyönyörűen önti szavakba, ahogy Szent László visszatér 1345-ben, és ma is számíthatunk a segítségére. Ez a harmadik egység. Nemcsak egy történeti áttekintést adtunk tehát, hanem erre a hármas egységre építettünk: a törvénykező uralkodóra, a szentre, és a közbenjáróra, aki ma is velünk van. Szent László története nem zárult le sem a halálával, sem a szentté avatásával, mert ma is a magyarság élő advocatusa.
– A fő előadók a Boldog Özséb Színtársulatból kerültek ki. Hogyan jellemezné a társulat tevékeny-ségét?
– A Boldog Özséb Színtársulat 2002-ben alakult meg Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán azzal a céllal, hogy barokk kori iskoladrámákat, történeti játékokat, vígjátékokat és misztériumjátékokat elevenítsen föl a ma embere számára, őrizve az eredeti nyelvezetet és szöveget, a cselekményhű jelmezt és az ahhoz szervesen hozzá tartozó zenét. Sok munka van már mögöttünk, és nagyon családias a közösség. Fennállásunk óta hat DVD-t készítettünk el a Régi Magyar Színpad sorozatban. Jelenleg is készülünk egy Szent Lászlóról szóló iskoladrámára, amely Nagyváradon és a győri konferencián hangzik majd el Godena Albert rendezésében. A színtársulat mellett kiemelendő Dömény Krisztián népzenész, zeneszerző, aki a mai előadás hangszerkíséretét szerezte.
