Navracsics Tibor: Rugalmasabbá kell tenni az európai oktatási rendszert

Az eddigi biztosi tevékenységéről, terveiről tájékoztatást adó Navracsics Tibor hangsúlyozta: az európai kultúrát és identitást nem szabad szembeállítani a nemzeti identitással, mert az olyan következménnyel járhat, amilyen a Brexit. "Biztosként feladatom, hogy az EU-ban már bent lévő és menekültstátuszt kapott embereket be tudjuk kapcsolni az oktatási rendszerbe. Több tízezer felnőtt nélküli kiskorú bolyong az EU-ban, számukra mielőbb oktatási lehetőséget és társadalmi közösséget kell biztosítani, hogy szilárd értékek mentén tudjanak felnőni" - szögezte le Navracsics Tibor egy kérdésre válaszolva.

"Ki kell tágítani a jelenleg 6 és 23 év közötti fiatalokra koncentráló életkori sáv alsó és felső határát, a formális mellett az informális és nonformális oktatásnak is fontossá kell válnia, és szintén rugalmasabbá kell tenni a klasszikus tantárgyfelosztást" - fejtette ki Navracsics Tibor. Mint kiemelte, az új európai készségfejlesztési program éppen a rugalmasságot, a vállalkozási készség fokozását állítja középpontba.
Kunhalmi Ágnes szocialista bizottsági alelnök kérdésére a biztos komoly problémának nevezte, hogy az európai oktatási befektetések aránya, amely jelenleg átlagosan 4 százalékos, legalább 1 százalékkal elmarad a világ más részei esetében megvalósuló hasonló célú befektetésektől. 
"Ez elsősorban gazdaságpolitikai befektetés, mert amit az oktatáson megspórolunk, azt a jövőben a versenyképességben fogjuk megszenvedni" - jegyezte meg Navracsics Tibor, aki szólt arról is, hogy miközben az Európai Unióban magas a munkanélküliek száma, betöltetlen marad több millió munkahely, főleg az informatikai és a szolgáltatási szektorban. "Az Ifjúsági Garancia Rendszer próbál ezen a helyzeten segíteni, de a program keretében a fiatalok csak rövid időre tudnak elhelyezkedni, holott az igazi probléma a tartós foglalkoztatásban maradás alacsony aránya" - jegyezte meg a biztos.
Navracsics Tibor a fideszes Vinnai Győző kérdésére is felelve kitért a digitális alapismeretek megszerzésének fontosságára, és azok beépítésére valamennyi tantárgyba. A biztos szerint erősíteni kell az alapképességek újraoktatását is, mert az EU polgárainak egyötöde küzd írás és olvasás tekintetében súlyos problémákkal, egynegyede pedig alapvető matematikai készségeknek van híján.
Pósán László fideszes alelnök kérdésére Navracsics Tibor kiemelte: a magyar versenyképesség egyik legnagyobb gátja a nyelvtudás hiánya. "Az előrelépés egyik kulcsa a tanárképzés fejlesztése, fontos lenne a nagy nyugat-európai nyelvek mellett a szomszédos közép-európai nyelvek alapfokon történő tanítása is".
A gazdasági elvándorlást, ezen belül is a fiatalok elvándorlását a biztos alapvetően regionális, ezen belül is például közép-európai politikai problémának tartotta. "Olyan célzott programokra lenne szükség, amelyek maradásra bírják az értelmiséget. Az infrastrukturális problémákból, a közhangulatból, illetve a megbecsültség hiányából fakadó problémákra egyaránt megoldást kell találni" - mondta Farkas Gergely (Jobbik) felvetésére.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: az európai kultúrát és identitást nem szabad szembeállítani a nemzeti identitással, mert az olyan következménnyel járhat, amilyen a Brexit. "Az európai identitásnak a nemzeti kultúra fontos kiegészítőjének kell lennie" - vélekedett.
"Biztosként feladatom, hogy az EU-ban már bent lévő és menekültstátust kapott embereket be tudjuk kapcsolni az oktatási rendszerbe. Több tízezer felnőtt nélküli kiskorú bolyong az EU-ban, számukra mielőbb oktatási lehetőséget és társadalmi közösséget kell biztosítani, hogy szilárd értékek mentén tudjanak felnőni" - szögezte le Navracsics Tibor Dunai Mónika (Fidesz) felvetésére válaszolva. A képviselő előzőleg többek között azt mondta, hogy az egész európai egyetemes kultúrára komoly veszélyt jelent a migráció problémája.
A biztos szólt a hatáskörének kulturális részébe tartozó Kreatív Európa program jelentőségéről. "Támogatom a különböző országok művészeinek, alkotóinak, kreatív szakembereinek együttműködését, illetve cseréjét. Az egész európai gazdaságot a kultúra és a kreatív ipar irányába kellene fordítani, mert magas színvonalú teljesítményt jelentene" - tette hozzá Navracsics Tibor, aki - mint felidézte - a kreatív ipar erősítése mellett az új európai felsőoktatási stratégia kidolgozását (az előterjesztés év végére készül el), illetve az Erasmus Plus oktatási programban jelenleg meglévő gyakornoki időszak növelését tűzte ki célul prioritásként maga elé két évvel ezelőtt, biztosi tevékenysége kezdetekor.
Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke kérdésére Navracsics Tibor azt mondta: komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy az Európai Bizottság döntése alapján 2018 az Európai Kulturális Örökség éve lesz. "Az európai kultúra újrafelfedezéséhez természetesen pénz kell, ezért a programokba próbálom bekapcsolni a turisztikai szervezeteket".
Az európai profi sport tekintetében a biztos azt mondta, fontos lenne rászorítani a szervezeteket és szereplőket arra, hogy a jogi szabályozás feleljen meg az üzleti életben megszokott transzparens és szigorú követelményeknek. A szabadidősportban sikernek nevezte, hogy idén az Európai Sporthéten már 15 ezer rendezvényt tartottak 31 országban.

A diplomata kiemelte: nem egy már meglévő modellt - például Svájcét vagy Norvégiáét - akarja követni Nagy-Britannia az európai kapcsolatai építésében a Brexit után, hanem saját modellt akar kialakítani.

A nagykövet üdvözölte Magyarország támogatását, mint mondta, az ország valódi barátként viselkedett az elmúlt hónapokban.

Kifejtette: most az a feladat, hogy a brit választópolgárok akaratának megfelelően a lehető legjobb tárgyalási pozíciót alakítsák ki. Mindent megtesznek, hogy sikeres legyen a Brexit, a kormány dolgozik a tárgyalási felkészülésen - közölte. Mint mondta, Theresa May brit miniszterelnök egyértelművé tette, hogy minden kérdést át kell gondolni, hogy a legambiciózusabban folytathassák le a tárgyalásokat. A kormányzat jelentősen átalakult, két új minisztériumot hoztak létre, és a változások zökkenőmentes voltak - tette hozzá.

Iain Lindsay hangsúlyozta: mivel mindig is a kereskedelem volt a britek jólétének alapja, ennek a jövőben is így kell lennie, és Nagy-Britannia kiáll a szabadkereskedelem mellett a világban. Az ország kifelé tekintő, magabiztos és globális partner akar lenni a nemzetközi erőfeszítéseket illetően is a béke és biztonság garantálására - mondta.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke közölte: a Brexittel erős szövetségest veszítünk el az EU-ban, de a kapcsolataink változatlanul szorosak maradnak Nagy-Britanniával az elkövetkező időben. Magyarország sajnálja, de tiszteletben tartja a britek döntését, ahogyan azt a brit kormány is teszi - vélekedett. Kiemelte: úgy tűnik, hogy Brüsszel nem vonta le a következtetéseket, holott a kilépésnek voltak okai ott is.

Bana Tibor, a testület jobbikos alelnöke úgy látja, olyan partnert veszített el Magyarország, amellyel közösen több ügyben is felléphetett volna az unióban. Európa valódi értékközösség, de az EU egyre kevésbé bizonyul annak - fogalmazott.

Józsa István (MSZP) kifejtette: a kényes világpolitikai helyzet nagyobb felelősséget követel meg az európai politikusoktól annál, mint hogy a brit miniszterelnök népszavazást vessen fel az uniós tagságról. A jó szándékúnak indult brit reformkísérlet tragikus végkifejletet vett, és mára eltűntek a hangadók, akik a leginkább ünnepelték a kiválást, senki nem vállalja a felelősséget - vélte.

A szocialista Legény Zsolt a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok helyzetéről érdeklődött, és azt firtatta, vannak-e no-go zónák az országban. Iain Lindsay elmondta: Theresa Maynek szándékában áll garantálni az uniós polgárok jogainak védelmét Nagy-Britanniában, és ehhez az kell, hogy a britek jogait is óvják az uniós tagállamokban. A no-go zónákról kijelentette: nincsenek olyan helyek Nagy-Britanniában, ahol a rendőrség, a helyi hatóságok nem tudják betartatni a törvényeket.

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy Nagy-Britannia a demokratikus deficit miatt jutott el oda, hogy népszavazást rendezzen az uniós tagságról, és hasonlóképpen most Magyarország is megkérdezi a saját nemzetét, hogyan tovább.