Patthelyzet van a kormányfőjelölésben a baloldalon, nagy dilemma előtt állnak a szereplők, mert a közvélemény-kutatások nem sok jót mutatnak számukra – mondta hétértékelőjében Boros Bánk Levente, aki egy kényszeredett cselekedetnek nevezte az olimpiaellenes aláírásgyűjtést.
Úgy tűnik, taktikázás és egymásnak üzengetés zajlik jelenleg a baloldalon a miniszterelnök-jelöltség körül – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus, hozzátéve, hogy nem tudni tényleges tárgyalásokról, így a szereplők a nyilvánosság előtt próbálnak helyezkedni. A Nézőpont Intézet elemzője szerint patthelyzet van a kormányfőjelölésben, nagy dilemma előtt áll a baloldal, mert a közvélemény-kutatások nem sok jót mutatnak számukra. Boros Bánk utalt az általuk készített felmérésre, amely szerint Botka László népszerűbb, mint Gyurcsány Ferenc, de az ellenzéki jelöltek még együtt sem érik el Orbán Viktor támogatottságát. Az elemző ezzel együtt nem hisz abban a teóriában, hogy az MSZP egy előre eltervezett forgatókönyv alapján tolná előtérbe Botkát, hogy a várható 2018-as vereségnél „vele vitessék el a balhét”.
Még rövid távú stratégiát sem látni a szocialistáknál, nem hogy egy ilyet – mondta a politológus. Inkább sodródnak az árral, és kényszerpályán mozognak. Rossz üzenete lenne ugyanis a támogatóik felé annak, ha nem ők állítanák a baloldal miniszterelnök-jelöltjét. Ugyanakkor van egy kényelmi szempont is, hiszen azzal, hogy Botka bejelentkezett, nem kell újra „castingot” rendezni, határozott üzenetet tudnak küldeni a DK felé, hogy ők a baloldal vezető ereje, és nem fogadják el, ha a DK adja a kormányfőjelöltet.
Gyurcsány pártja persze meghiúsíthatja az összefogást, hiszen azt gondolják, hogy zsarolhatják partnerüket. Egyébként is alapvető kérdés, hogy a baloldali pártok az egyéni érdekeiknek rendelnek alá mindent, vagy hajlandók ezt feladni a közös célért. Ha mindenki köti az ebet a karóhoz, aligha lesz összefogás – fogalmazott az elemző. Boros Bánk szerint azonban az látszik, hogy nem hisznek a győzelemben, ezért mindegyik pártnak csupán az a célja, hogy minél több képviselőt be tudjon juttatni az Országgyűlésbe. Jelenleg nem tesznek mást, mint kötelességszerűen mantrázzák, hogy le kell váltani az Orbán-kormányt – mondta Boros Bánk.
Az olimpiaellenes aláírásgyűjtést a politológus kényszeredett cselekedetnek nevezte. Ellenzéki oldalon most ebben látják a csodafegyvert, mert a balliberális pártok és szervezetek nem találnak semmilyen eszközt a kormány ellen. Az elmúlt időszakban azonban egyetlen hasonló kezdeményezés sem járt sikerrel – mutatott rá az elemző, felidézve például a Hallgatói Hálózatot vagy a Pukli István által életre hívott Tanítanék Mozgalmat. Mindegyikről kiderült, hogy ezek egy pillanatig sem voltak független szerveződések, hanem a balliberális holdudvar, elsősorban az elárvult volt SZDSZ-esek köre állt mögöttük. Kilóg a lóláb – mondta Boros Bánk.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, az Európai Unió helyzetéről szóló nyilatkozatai kapcsán hangsúlyozta, hogy az unió szempontjából sorsfordító lehet az idei év, és a kormányfő ennek felvezetéseképpen fogalmazza meg egyre világosabban a magyar álláspontot. Több meghatározó nyugat-európai államban is választások lesznek az idén, és Magyarország szempontjából hasznos, ha mindenki látja és opcióként tekint a kontinens jövőjét érintő magyar javaslatokra. Az elmúlt évek Orbán Viktort igazolták, ez pedig megnöveli szavainak súlyát – húzta alá a politológus.
Arról, hogy Martin Schultz lehet a német szociáldemokraták kancellárjelöltje, az elemző azt mondta: meglepő, hogy egy kényelmes és biztos pozíciót cserélne egy ilyen bizonytalanért. Schultz európai szinten befolyásos szereplő, ám ha végül nem lesz Angela Merkel kihívója, azért, ha pedig vesztes kihívója lesz, akkor azért tűnhet el a politikai süllyesztőben.
Donald Trump amerikai elnök eddigi intézkedéseiről a politológus azt mondta: Trump nem adja túlságosan sok jelét annak, hogy választási ígéreteivel szemben mérsékeltebb lépéseket tenne. Nagy az ellenállás ugyanakkor vele szemben, kérdés, hogy ő vagy ellenségei bírják-e tovább – tette hozzá. Az elemző a helyzetet a „chicken game” játékhoz hasonlította, amikor két autós száguld egymás felé, és az veszít, aki előbb rántja el a kormányt.
