Módosítanák a perrendtartásra vonatkozó törvényt

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rámutatott: céljuk az igazságszolgáltatás területén, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen. Emlékeztetett arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás bevezetésének időpontját többször módosították, legutóbb 2016. január 1-jére.
Mint mondta, a javaslat a zökkenőmentes indulás érdekében pontosítja, egyértelművé teszi és bővíti az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perekben. Az előterjesztés pontosítja a polgári perrendtartás (pp) szabályait úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartás az ügyfél-, illetve a hivatali kapun át történhet.
Az államtitkár közlése szerint egyértelműen meghatározzák azt, hogy elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró fél számára, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kötelező.
Hozzátette: az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővítik. Elmondta azt is, hogy ezen kapcsolattartás során a kézbesítési vélelem megdöntése akkor lehetséges, hogy ha a kézbesítési tárhelyhez a kérelmező önhibáján kívül nem fér hozzá.
Völner Pál kitért arra, hogy ezt a kapcsolattartást felmenő rendszerben vezetik be a 2016 után indult közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálat iránti, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, illetve a fizetési meghagyásos eljárásra.
Ismertette, hogy a polgári perben is lehetővé teszik a távmeghallgatást, amely jelentősen megkönnyíti azok meghallgatását, akiknek megjelenése a tárgyalás helyszínén jelentős nehézséggel vagy jelentős többletköltséggel járna. A törvényjavaslat rögzíti ezért a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait - jelezte, beszámolva arról is, hogy a menekültügyi eljárások esetén speciális szabályok lesznek.
Völner Pál közölte azt is, hogy alkotmányos mulasztást is orvosolnak, mert az Alkotmánybíróság (Ab) megállapította, hogy a bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban is végzéssel kell döntenie és azt meg kell indokolnia.
    
Fidesz: A bírósági eljárások gyorsítását és a hatékony igazságszolgáltatást szolgálja a javaslat
A fideszes Répássy Róbert "jó szívvel" ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. Azt mondta, hogy az előterjesztés újabb lépés a bírósági eljárások gyorsítása és a hatékony igazságszolgáltatás felé. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2010-ben kitűzött célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése volt ezen terület függetlenségének tiszteltben tartása mellett.
Az igazságszolgáltatás a jogállam garanciája, hatékony igazságszolgáltatás nélkül nem lehet jogállamról beszélni - hangoztatta.
Répássy Róbert is ismertette a törvényjavaslat lényeges elemeit, amelyek miatt támogatják azt.
    
MSZP: Az új szabályok alkalmazása kihívást jelent az érintetteknek
A szocialista Harangozó Tamás a javaslat előremutató és támogatható részének nevezte az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó új rendelkezéseket. Mint mondta, fontosnak tartják, hogy a bíróság köteles legyen megindokolni, miért utasítja el a peres fél az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmének elutasítását. Jelezte ugyanakkor, hogy ezek a szabályok nem a kormány jogállami elkötelezettsége miatt kerültek be a javaslatba, hanem mert az Ab december 31-ei határidővel erre kötelezte az Országgyűlést.
Az ellenzéki politikus az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztését alapvetően üdvözölte, de felhívta a figyelmet arra, hogy számtalanszor módosították az ezzel kapcsolatos határidőt. Ezért súlyos fenntartásaik vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban - tette hozzá. Közölte, remélik, hogy "egy kiforrott szabályozást" terjeszt elő a kormány.
Harangozó Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a január 1-je közel van, és az új szabályok alkalmazása nem kis kihívást jelent az érintetteknek.
    
A KDNP támogatja a javaslatot
A kereszténydemokrata Vejkey Imre pártja támogatásáról biztosította a javaslatot, majd ő is ismertette, a törvényjavaslat legfontosabb elemeit, így az elektronikus kapcsolattartás, a távmeghallgatás szabályait.
A részletszabályok közül kiemelte azt, hogy az elektronikus kapcsolattartás során a keresetlevelet és az egyéb beadványokat a kézbesítési rendszer által biztonsággal és sérülésmentesen befogható méretű csomagban kell benyújtani, ez jelenleg 100 megabyte.

Jobbik: Az elektronikus ügyintézésé a jövő
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás szabályozásáról szólva hangsúlyozta, hogy az elektronikus ügyintézésé a jövő mind környezetvédelmi, mind egyszerűsítési, mind eljárásgyorsítási szempontból.
Szerinte azonban az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos 2016. január 1-jei határidő bizonyos gazdálkodó szervezetnek rövid időt ad a felkészülésre. A bíróságok és az ügyvédek esetében azonban nem lát nehézséget az átállásban.
Staudt Gábor felszólalásában kitért arra is, hogy az ügyvédektől sok panasz érkezik a jegyzőkönyvkészítés szabályaival kapcsolatban, ezért szerinte az elektronikus eljárás alkalmazása ezt a területet is segíthetné.
Végül szólt az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított mulasztás orvoslásáról - amely alapján a bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban is végzéssel kell döntenie és azt meg kell indokolnia -, jelezve, hogy jobb lett volna, ha e helyzet rendezéséhez nem kell megvárni az Ab döntését. Szorgalmazta egyúttal a fellebbezési lehetőség biztosítását ezekben az esetekben is.

MSZP: Fontos az elektronikus ügyintézés és a a bírósági eljárások gyorsítása
Gúr Nándor MSZP-s képviselő felszólalásában üdvözölte az elektronikus kapcsolattartás szabályaival kapcsolatos változtatásokat, megjegyezve, hogy pártja már korábban is szorgalmazta az elmozdulást a digitalizálás irányába.
Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy a törvényjavaslatról kikérték-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét.
 Sürgette továbbá a bírósági eljárások gyorsítását.

Az elnöklő Sneider Tamás az általás vitát lezárta, Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár zárszavában pedig arról beszélt: bízik abban, hogy mind a bírósági szervezet, mind a jogi képviselők, mind a gazdálkodó szervezetek megfelelően felkészültek lesznek az elektronikus kapcsolattartás zökkenőmentes lebonyolítására.

A parlamenti ülés folytatásában szó esett a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényről, valamint a közbeszerzési törvény módosításáról.
 Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára expozéjában közölte: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország hatékonyan és gyorsan tudjon támogatást nyújtani az erre jogosult fejlődő országoknak például természeti katasztrófák esetén. Rámutatott: a jelenlegi szabályozás túl bürokratikus eljárást ír elő, ami sokszor lassítja, illetve gátolja a megítélt források eljutását az adott térségbe.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlődő országokban tapasztalható szegénység a nemzetközi donortevékenységnek köszönhetően mérhetően csökkent, de a ki-kiújuló konfliktusok miatt a világ különböző régióiban továbbra is nehezek az életkörülmények.
A jelenlegi migrációs válságban is az az egyik alapvető megoldási javaslat, hogy a fejlődő és a fejlett országok együttműködésével élhető körülményeket teremtsenek a nehéz sorsú embereknek, elejét véve ezzel a tömeges útnak indulásuknak - mondta.
A módosítás célja az is, hogy nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység keretében az európai uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén ne kelljen alkalmazni a közbeszerzések szabályait.
Magyar Levente végül beszámolt egy szerdai kormánydöntésről, amely szerint Magyarország mintegy 3 millió euróval járul hozzá az EU által felállított, Szíriát, a szíriai menekülteket segíteni hivatott alaphoz.
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka pártja nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, amelynek céljával, a fejlődő országoknak nyújtott támogatások gyorsításával, egyetértenek.
A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi év végéig az otthonukból elűzöttek száma elérte az 59,5 milliót, ami a második világháború óta a legmagasabb szám.
Bár Magyarországot a modern kori népvándorlás során kezdetben embertelen bánásmóddal vádolták a nyugati sajtóban, az igazság az, hogy a bevándorlási hivatal már a nyáron megállapodást kötött segélyszervezetekkel - mondta Dunai Mónika.
Magyarország részt vállal a nemzetközi közösség humanitárius segítségnyújtási tevékenységében - hangoztatta a képviselő.