Belföld
Mintegy hetvenkétezer leendő hallgatója lesz a magyar felsőoktatásnak
Demográfiai okok a csökkenés mögött
Fidesz: piacképes diplomát kapnak a fiatalok
Ma a felsőoktatás versenyképes tudást, piacképes diplomát nyújt a hallgatóknak, az egyetemeknek pedig kiszámíthatóbb és tervezhetőbb működést - közölte a Fidesz pénteken közleményben.
Azt írták, határozott lépéseket tettek annak érdekében, hogy a most bejutott diákok már egy olyan felsőoktatási rendszerbe kerülhessenek be, amely a munkaerőpiacra készíti fel őket. Utaltak arra is, hogy a felsőoktatás támogatására idén közel 25 milliárd forintot fordított a kormány. Közölték: a hallgatói létszám csökkenésének oka, hogy idén kevesebben érettségiztek, mint tavaly.
A kormány a diplomaszerzés után is segíti a tanulókat adókedvezményekkel, munkahelyvédelmi akcióval és az első munkahely garanciaprogrammal. Ennek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon enyhült a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélkülisége - áll a Fidesz közleményében.
MSZP: A kormány számára nem fontos a felsőoktatás
Az MSZP szerint az idei felvételi és a jövő évre elfogadott költségvetés ismét egyértelműen bizonyította, hogy a kormány számára nem fontos a felsőoktatás.
Hiller István, a párt oktatási kabinetjének vezetője, országgyűlési képviselő pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 2010-hez képest 25 százalékkal kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, és ez nem magyarázható demográfiai folyamatokkal. A felsőoktatás központi költségvetési támogatása jelentősen elmarad az öt évvel ezelőttitől, az intézmények pénztelensége pedig egyértelmű színvonalromlást eredményez - olvasható az MSZP közleményében.
Közölte továbbá, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Felsőoktatási Törvény a gyakorlatban megbukott, a kormány által számos szakterületre meghatározott központi felvételi ponthatár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A felsőoktatási autonómia korlátozása több esetben kezelhetetlen helyzetet állított elő.
A volt oktatási miniszter közleményében kitért arra is, hogy támogatják a Magyar Erasmus programot, a Stipendium Hungaricumot viszont kidolgozatlannak tartják.
Hiller István álláspontja szerint a jó felsőoktatás mindenütt a világon a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze, egy "társadalmi lift", ami Magyarországon nem felfelé visz.
Jobbik: A Fidesz felelőssége a hallgatói létszám zuhanása
A Jobbik szerint egyértelműen a kormány hirtelen és átgondolatlanul meghozott döntéseinek és a rendszerből tízmilliárdokat kivonó politikájának következménye, hogy néhány év alatt 140 ezerről 105 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma.
Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tagja közleményében azt írta, pártja a felsőoktatásban az állami férőhelyek számának növelését, a tanulmányi és szociális ösztöndíjak emelését javasolja.
Emellett javítaná a társadalmi mobilitást az állami és a költségtérítéses képzések közötti átsorolások ésszerűbbé tételével, az első ingyenes nyelvvizsga bevezetésével és a társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítő, megreformált Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal.
LMP: Csak az elit gyermekeinek van esélye
Az LMP szerint a felsőoktatás nem teljesíti fontos feladatát: nem járul hozzá a társadalmi mobilitáshoz, a felzárkóztatáshoz, nem teremt esélyegyenlőséget, hiszen minőségi intézményekben már csak az elit gyermekeinek van esélye továbbtanulni.
Pető Ernő, az ellenzéki párt felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivője a felsőoktatási ponthatárok meghatározása után, pénteken tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: diplomásnak születni kell, az oklevél megszerzéséhez ugyanis ma már nem elég a jó teljesítmény. Olyan anyagi feltételeket kell biztosítani - (például kiegészítő oktatást vagy albérletet finanszírozni), amelyet egy átlagos jövedelemmel rendelkező család már nem képes biztosítani.
Több pénz kell a felsőoktatásnak, amely így képes lehet a korszerű igények kielégítésére, az emberi alkotóképesség kibontakoztatására - mondta, szükségesnek ítélve az oktatók jobb fizetésének biztosítását is. Szerinte a felsőfokú oktatás jelenlegi helyzete csak hozzájárul az elvándorláshoz. A politikus emlékeztetett a felsőoktatási államtitkár korábbi ígéretére az intézményrendszer átalakítására vonatkozóan, és hiányolta az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket az érintettekkel. Pető Ernő emellett átláthatóbbá tenné a finanszírozást.
DK: újabb ezer fiatalt veszített a hazai felsőoktatás
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint újabb ezer fiatalt veszített a hazai felsőoktatás, ennyivel kevesebben jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra, mert a fiatalokhoz eljutott a kormány szakbezárásainak, a még kevesebb állami helynek és az egyetemi autonómia módszeres kivégzésének híre.
Az ellenzéki párt közleménye szerint 2010-ben még 140 308-an jelentkeztek hazai főiskolára vagy egyetemre, idén már csak 105 ezren. "Az Orbán-kormány politikája öt év alatt a jelentkezők negyedét vittel el, mivel sok szakra már eleve nem hirdettek meg államilag finanszírozott helyeket, a több százezer forintos tandíjakat vagy a röghöz kötést pedig csak nagyon kevesen tudják vállalni" - állítja a DK, amely szerint "behozhatatlan károkat okoz, hogy a kormány a kevés állami hellyel, a röghöz kötéssel és az egyetemi autonómia leépítésével két kézzel lökdösi a legtehetségesebb magyar fiatalokat a külföldi egyetemek karjaiba".
Nőtt a Szegedi Tudományegyetem alapképzéseire felvettek száma
A korábbi évekhez képest – ellentétben más nagy intézményekkel - némileg növekedett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alapképzéseire felvettek száma - közölte Szabó Gábor rektor pénteken a Tisza-parti városban.
A 2015 őszén induló egyetemi képzéseken 6140 hallgató kezdheti meg tanulmányát Szegeden, közülük 5105 állami finanszírozású helyen, 1035 önköltséges formában tanulhat - mondta a professzor az intézmény sajtótájékoztatóján.
Az akadémikus szerint pozitív változás, hogy valamelyest nőtt a tanárképzésre jelentkezők létszáma, a természettudományos szakokon azonban az ország jövője szempontjából sokkal több hallgatóra lenne szükség.
Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes elmondta, a gyógyszerész képzésen a központilag meghatározott ponthatár 380-ra csökkentése további ötven állami ösztöndíjas hallgató felvételét tette lehetővé Szegeden.
A professzor kiemelte, a szegedi orvosképzés továbbra is nagyon népszerű a kiváló képességű érettségizők között. Ezen a szakon 413 volt a ponthatár, a 248 felvett diák átlaga pedig 438 pont lett.
Varga Zsuzsanna oktatási igazgató elmondta, azok a fiatalok, akiket az idén nem jelentkezettek vagy nem vették föl őket, augusztus 10-ig adhatják be pótfelvételijüket egy intézménybe, egy szakot megjelölve, csak önköltséges képzésre. Az ősszel induló képzésekre azokat vehetik föl, akik az általános eljárásban meghatározott minimum pontszámot elérik.
Bartha Elek: A debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem
Az első helyen történt jelentkezések alapján ismét a Debreceni Egyetem (DE) a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény: a 8162 ilyen jelentkezőből 6004-et vettek fel az általános felvételi eljárásban - közölte a DE oktatási rektorhelyettese pénteken sajtótájékoztatón.
Bartha Elek hozzátette: összesen 29 648 diák jelölte meg valamelyik helyen a Debreceni Egyetemet, a felvettek közül pedig 4988-an államilag finanszírozott szakokra jutottak be.
A pótfelvételi eljárással és a keresztfélévben felvettekkel, valamint a külföldi diákokkal együtt mintegy 8000 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben a Debreceni Egyetemen - mondta Bartha Elek.
Várhatóan több mint ötezer új hallgatója lesz ősztől a Pécsi Tudományegyetemnek
A baranyai megyeszékhelyre várt külföldi hallgatókkal és a pótfelvételizőkkel együtt várhatóan több mint ötezer elsőéves kezdi meg tanulmányait ősszel a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - tudatta az intézmény oktatási igazgatója pénteken.
Lengvárszky Attila közölte: a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján 4574, az egy évvel ezelőttinél kettőszázhatvannyolcal kevesebb hallgatót vettek fel a PTE képzéseire. A nappali képzésre felvettek száma csökkent nagyobb arányban, 171 hallgatóval, levelező képzésre 97-tel kevesebben iratkozhatnak be.
Kitért arra, hogy az intézmény az általános felvételi eljárásban a jelentkezők számában kismértékű, félszázalékos növekedést ért el, ugyanakkor az első helyen jelentkezők száma mintegy hat százalékkal csökkent. Az állami ösztöndíjas helyek népszerűsége ezzel együtt továbbra is töretlen, idén több mint százzal nőtt a finanszírozott helyekre jelentkezők száma - tette hozzá.
A hallgatók számát tekintve a PTE legnépszerűbb szakjai továbbra is az osztatlan orvosi és jogászképzések, valamint a hagyományosan sok jelentkezőt vonzó alapképzések: az ápolás és betegellátás szak szakirányai, a pszichológia, a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnök, a mérnökinformatikus, a biológia és a sportszervező szak.
Az NKE több szakára csak magas pontszámokkal lehetett bejutni
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több alapszakára csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az NKE mesterképzései közül az idén februárban létrehozott Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar biztonság- és védelempolitikai szakán (MNK) volt a legmagasabb a ponthatár, ahová a 100 pontból 70-et kellett elérni a sikeres felvételihez - közölte az intézmény, amelynek meghirdetett 2516 helyére 5741 ember csaknem 12 ezer jelentkezést nyújtott be. Közülük mintegy 4129-en első helyen jelölték meg az intézményt a felvételi kérelemben. Közülük csaknem kétezren nyertek felvételt most - írta az egyetem.
Az intézmény alapképzései között a legmagasabb ponthatár a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar nemzetközi igazgatási szakán volt, ahová 437 pont kellett a sikeres felvételihez, de szintén 400 pont felett (423 pont) kellett teljesíteni a biztonság és védelempolitikai szakra való bejutáshoz.