A Miniszterelnökség szerint a holokauszt üzenete, hogy a tisztelet és a főhajtás mellett gyors, eredményes és kompromisszumok nélkül közös fellépésre sarkallja Európa és a világ népeit minden jelenleg tapasztalható antiszemita és rasszista jelenséggel szemben.
Bezár a csepeli cigányholokauszt-központ
Forráshiány miatt bezár a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ - közölte a központot létrehozó Roma Polgári Tömörülés elnöke pénteken, miután a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából megemlékezést tartottak a csepeli intézményben. Makai István elmondta, hogy a központ 2014. augusztus 2-án nyitotta meg kapuit, és "olyan erkölcsi, szellemi tartást adott közösségünknek, amelyre az egész ország méltán lehet büszke". Az intézmény fennállása óta több ezer látogatót fogadott - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a központot állami és pályázati források nélkül hozták létre, és az intézmény csaknem három éves működése során ugyan kaptak állami támogatást, de azt főként önkéntesek segítségével tartották fent. A további működtetéshez sikertelenül kértek támogatást a kormánytól - közölte Makai István. A központnak a Szent István út 71. száma alatti felújított és átalakított családi ház adott helyet, ebben alakított ki a kiállító tereket. Az udvaron a megnyitó alkalmával elhelyezték a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját, amelyre pénteken fekete szalag került.
Szita Szabolcs: Sok a gyűlölet a világban
Szita Szabolcs a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján nyilatkozva azt mondta, sok a világban a gyűlölet és a kirekesztési törekvés, vagyis változatlanul veszélyes helyzet áll fenn. Úgy fogalmazott, az "emlékkultúra" állandóan fejlődik, aminek érdekében sokat tesz például Németország, Franciaország vagy Ausztria, amelyek jobban meg akarják szólítani az ifjúságot, beviszik az oktatásba a témát. Az emlékközpont igazgatója azt is fontosnak tartja, hogy újabb és újabb alkotások, egyebek mellett filmek és könyvek jelennek meg a holokausztról.
A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a Miniszterelnökség kegyelettel emlékezik a csaknem hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatra - olvasható a tárca pénteki közleményében.
A kommüniké kiemeli: ez a nap emlékezésre és főhajtásra hív minden jóakaratú embert, hogy közösen végezzék el a vészkorszak és a II. világháború "látható és láthatatlan sebeinek gyógyítását". A magyar kormány ennek jegyében hirdetett 2014-ben holokauszt-emlékévet, támogatja a budapesti és vidéki zsinagógák felújítását, valamint az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalának programját.
A közlemény leszögezi: a holokauszt üzenete, hogy a tisztelet és a főhajtás mellett gyors, eredményes és kompromisszumok nélkül közös fellépésre sarkallja Európa és a világ népeit minden jelenleg tapasztalható antiszemita és rasszista jelenséggel szemben. Ennek részeként az embereknek fel kell emelniük szavukat akkor is, amikor "az európai értékeket évszázadok óta meghatározó zsidó-keresztény gyökereinket érik erőszakos fenyegetések, terrorista támadások" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet: az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben döntött arról, hogy minden évben január 27-e legyen a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja. Ezen a napon a világ az Auschwitz-Birkenau-i náci koncentrációs tábor felszabadulására emlékezik. Magyarország az ENSZ döntését megelőzve már 2000-től minden évben megemlékezik a holokauszt magyarországi áldozatairól.
Palkovics: Nap mint nap küzdeni kell az előítéletek ellen
A holokauszt örök tanulság arra, hogy kötelességünk nap mint nap küzdeni az előítéletek ellen, hogy az utánunk jövő, felnövekvő nemzedékek lelkét és gondolatait a balhitek és kényszerképzetek ne uralhassák többé - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
Palkovics László a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen közölte: a cél az, hogy a fiatalok "másként gondolkodjanak, mint akik ezeket a tetteket elkövették".
Hozzátette, "a holokauszt nemcsak a koncentrációs táborokat jelenti, hanem azt a félelmet, azt a tudatlanságot is, amely a gyűlölet, az antiszemitizmus táptalaja volt".
Mint mondta, folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy magunk és gyermekeink tisztességét, emberségét, tudását és emlékezetét megtartsuk és fenntartsuk. Kitért arra: a holokauszt felelősség is, hiszen világunkat úgy kell alakítanunk, hogy ne határolódhassunk el egy eseménytől azzal, hogy nincsen hozzá közünk.
A történelem, a kultúra közös ügy, ahogyan a jövőnk is - jelentette ki Palkovics László, aki kiemelt kötelességének nevezte. hogy az iskolában a gyerekek a tolerancia és az elfogadás szellemében nevelkedjenek, s tanulják meg, hogy az emberi élet és az alapvető emberi értékek védelmében mindig fel kell emelni szavunkat.
Szólt arról is: az oktatás az egyetlen egységes módja annak, hogy a gyermekek megismerjék az ország és a magyarországi zsidóság kapcsolatát, s egyben tanuljanak is a közös múltból, de úgy, hogy a történelmi adatokon túlmutató tudást szereznek.
A holokauszt nemzeti történelmünk része, amivel erkölcsi kötelességünk szembenézni - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva, hogy az ártatlan áldozatok emlékének megőrzése mellett az is feladatunk, hogy ilyen vagy hasonló tragédiák soha többé ne történhessenek meg.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete a megemlékezésen arról beszélt: a holokauszt nem csupán a zsidóság tragédiája volt, hanem "olyan kor, amikor a civilizáció megbukott, amikor a kulturális értékek semmivé lettek", a hatmillió áldozat pedig nem csupán egy szám, hanem a történelem első olyan kísérletének áldozata, amely egy népet akart eltüntetni a Föld színéről.
Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön - fogalmazott a nagykövet, hangsúlyozva, az akkori és a mai helyzet közötti különbségek egyike, hogy Izraellel "van egy otthonunk, van egy államunk, és sosem leszünk ismét védtelenek".
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt emelte ki, hogy néhány év múlva már nem lesznek közöttünk a holokauszt szemtanúi, így "elkezdődik Auschwitz történelmének jövője", és csak rajtunk múlik, hogy a fiatal nemzedékeknek lesz-e bármilyen kötődésük a történelem e szeletéhez.
Hangsúlyozta, hogy az emlékezés célja nem a sajnálat, hanem az, hogy "a gyűlölet ne terjedhessen el újra a népek között". Megjegyezte, "van múltunk, amelyre büszkék lehetünk, és amelyhez kapcsolódhatunk; meg kell teremtenünk egy a holokauszttal számot vető, eleven és sokszínű magyar zsidó élet jövőjének az alapjait".
Dolgozni, fejlődni akarunk egy a sokszínűséget nem pusztán toleráló, de lehetőségként ünneplő, józan és bizakodó Magyarországon - fogalmazott a Mazsihisz elnöke.
A Páva utcai emlékközpont zsinagógaépületének karzatán rendezett emlékkiállítást megnyitva Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, fel kell emelnünk a szavunkat "egy tulajdonképpen kortalan múlt" ellen, hogy az soha ne ismétlődhessen meg.
A múltban nincs teendőnk és nincs mozgásterünk, ott már minden elvégeztetett. De a jelen és a jövő a miénk - jelentette ki, hangsúlyozva, mekkora jelentősége van ennek az emlékközpontnak, amely történelmi tudás mellett érzelmi és erkölcsi értelmezést ad a múltról a jelen és a jövő nemzedékei számára.
Közös kötelességünk fellépni az intolerancia ellen
A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni - írta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Székely László, az alapvető jogok biztosa és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.
A korábbi ombudsmanok, majd az átalakult alapjogvédelmi rendszerben az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a holokauszt kapcsán rendre megemlékezett a holokauszt zsidó, roma, fogyatékossággal élő, és LMBT-közösségekhez tartozó áldozatairól. A hivatal emlékeztetett a holokauszthoz vezető összetett társadalmi-szociálpszichológiai folyamatokra, az emberi és társadalmi bűnökre, és következetesen figyelmeztetett arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését.
"A fentiek folytatása nem pusztán hivatali hagyomány, de erkölcsi kötelezettség és emberi meggyőződés is számunkra. A kirekesztő, megbélyegző, emberi méltóságot sértő magatartások ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni" - áll a közleményben. A hiavtal kiemelten fontosnak tartja, hogy a holokauszt áldozataira való emlékezéssel, a történtek pontos dokumentálásával, és az események emberi jogi megközelítésű oktatásával a fiatalabb generációknak olyan értékrendet közvetítsenek, amelyben központi szerepet játszik a tolerancia, az alapvető jogok és a demokratikus értékek tisztelete.
A Miniszterelnökség szerint a holokauszt üzenete, hogy a tisztelet és a főhajtás mellett gyors, eredményes és kompromisszumok nélkül közös fellépésre sarkallja Európa és a világ népeit minden jelenleg tapasztalható antiszemita és rasszista jelenséggel szemben.
