Belföld

Mikola: Meg kell találni a magyar érdekeket

Ülésezett az Európai ügyek bizottsága

Magyarországnak meg kell találnia a saját érdekeit az Európai Unió és az Egyesült Államok között zajló transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokon - hangsúlyozta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén hétfőn.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a transzatlanti megállapodás lehetősége a feltörekvő gazdaságok óriási prosperitásának ellensúlyozására merült fel néhány évvel ezelőtt, vagyis a kezdeményezésben kikerülhetetlen kihívás van. 

A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti tárgyalások titkosan zajlanak, azokról kevés információ áll rendelkezésre, és a magyar kormány által a tárgyalásokhoz készített hatástanulmány sem nyilvános.
Mikola István megjegyezte, hogy szinte valamennyi uniós tagállam panaszkodik a szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos információk hiányára, és számon kérik a transzparenciát.

Mikola elmondta, hogy az eddig megkezdett tárgyalásoknak három területe van: az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmi és beruházási szabályozások könnyítése, továbbá a szabályalkotási együttműködés és a tolerancia erősítése.
Kifejtette, hogy Magyarország egyértelmű támogatója a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásoknak, mert az az ország gazdasága számára komoly előnyöket nyújthat, amennyiben az érdekeinket megfelelően tudjuk érvényre juttatni. Ugyanakkor a magyar kormány szerint az emberi élet és egészség, az állategészségügy és állatjólét, a környezetet, az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók érdekeit védő európai uniós jogszabályok nem képezhetik alku tárgyát, a kereskedelmi megállapodás nem vezethet ezek fellazításához.
Mikola elmondta: a tárgyalások keretében vannak Magyarország számára érzékeny témák is, amelyeknél védeni kell majd az érdekeinket. Ezek közé sorolta a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációját, a beruházásvédelmet, a pénzügyi szolgáltatások szabályozását, a tengeri és légi szállítás piacának megnyitását, a közbeszerzéseket és a földrajzi eredetmegjelölések oltalmát.