Több okból is szorítja az idő Merkelt, illetve Brüsszelt, ezért álltak elő a migránsok be nem fogadását súlyosan szankcionáló javaslattal – véli Kiszelly Zoltán politológus, akit a Gyurcsány–Jobbik-közeledésről, a jegybanki támadásokról és az oktatási tiltakozás teljes kifulladásáról is kérdeztünk.
Minden őrültségben van némi logika – így kommentálta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az Európai Bizottság legújabb, a héten bejelentett migrációs javaslatát, mely egyebek mellett fejenként kétszázötvenezer eurós büntetést szabna ki a be nem fogadott menekültek után. Kifejtette, Berlint és Brüsszelt szorítja az idő, tető alá akarják hozni a törökökkel tervezett megállapodást, csakhogy ehhez tisztázni kell az Európán belüli elosztás mechanizmusát, azért is, mert Németország egyelőre nem kér több migránst, ott már elegen vannak. Mindenesetre ez az elképzelés évi több százezer bevándorló „szétterítését” célozza Európában, miközben a másik kulcsszereplő, Erdogan török elnök ragaszkodik ahhoz a terrorellenes intézkedéshez, melyet, a demokratizálási folyamat igényére hivatkozva, az EU hevesen ellenez.
Amennyiben ezen a téren nem lesz megegyezés, illetve nem sikerül időben kialakítani a kvótarendszert, úgy Erdogan ismét „kinyithatja a zsilipeket”, és megint fokozódhat a migrációs nyomás Európán. Eközben Angela Merkel német kancellárnak tető alá kellene hoznia a szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, kezelni az ismét kiújuló görög csődhelyzetet, továbbá kezdeni kell valamit a kibontakozó olasz és spanyol adósságválsággal is. Csakhogy az európai társadalmak zöme egyiket sem akarja – véli a szakértő.
Kiszelly úgy fogalmazott, a legújabb brüsszeli migránsjavaslat „mézesmadzag helyett korbács”, és a nagykoalíció által dominált Európai Parlament vélhetően meg is fogja szavazni. Az említetteken túl ugyanis Merkeléket sürgeti, hogy nemsokára a franciáknál, majd a németeknél is választások lesznek, melyeken elképzelhető, hogy a minapi osztrák voksoláshoz hasonló eredmény születik, ami a későbbiekben ellehetetlenítené az Európai Egyesült Államok kialakítása felé tett lépéseket.
Mindezzel szemben a magyar kormány népszavazással kívánja felvenni a harcot, ennek a héten a Kúria már utat is engedett, ám a politológus szerint még elhúzódhat a jogi vita, hiszen biztosan lesz, aki például az Alkotmánybíróságon támadja meg a referendumot. Ám, miután megvalósul a népszavazás, a többség biztosan a kvóták ellen foglal majd állást.
A részvételi arány azonban jórészt attól függ, hogy az adott időszakban milyen képeket kap a magyar társadalom a menekültválságról. Amennyiben Erdogan valóban ismét átengedi az áradatot, nőhet a magyarok népszavazási aktivitása is.
Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő a héten a Jobbikkal való – kvázi – együttműködésről értekezett, ezzel kapcsolatban Kiszelly emlékeztetett Karácsony Gergely évekkel ezelőtti elképzelésére, amelyben az ellenzéki pártok teljes összefogását sürgette a Fidesz leváltása érdekében. Gyurcsány most igazából a protestszavazók felé tett egy lépést, mondván, nemcsak a Jobbikra lehet voksolni, ha el akarják utasítani a kormányt, hanem a DK-ra is. Eközben az éppen „fékezett habzásúvá” alakuló Jobbiknak még tennie kell néhány lépést, hogy valóban koalícióképes erőként tűnjön fel itthon és Európában egyaránt.
A szakértő kitért a jegybankot ért támadásokra is. Rámutatott: az MNB-alapítványok sokat emlegetett kétszázhatvanmilliárd forintjának legnagyobb része az államadósság finanszírozására ment el. Csakhogy ez a spekulánsok hasznát csökkenti, az érintettek pedig nyilván fűtik az erre kapható civil és szakmai szervezeteket, hogy támadják Matolcsy György munkásságát. Megjegyezte, az említett finanszírozási gyakorlatot követi már az Európai Központi Bank is, úgyhogy onnan aligha várható elmarasztalás.
Közben teljességgel kifulladni látszik az oktatási tiltakozás, leginkább azért, mert a kormány számos követelést teljesített, miközben az akciózó szervezetek erősen megosztottak, egymással sem jönnek ki – magyarázta Kiszelly.
