Belföld
Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben
Ónodi-Szűcs Zoltán: 2019 után is folytatódhat az emelés+VIDEÓ
A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.
A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal - tette hozzá.
Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, "betonba, üvegbe, műszerbe", most pedig - idén és jövőre - további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.
Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.
A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb "funkciók költöztetéséről".
Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.
Tóbiás: Szükséges, de nem elégséges az egészségügyi béremelés
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint szükséges, de nem elégséges a béremelés az egészségügyben.
Tóbiás József csütörtökön Budapesten a bérmegállapodás hírére reagálva sajtótájékoztatón azt mondta: "itt volt az ideje", hogy a kormány meghallja az egészségügyben dolgozók követelését. Hozzátette: az MSZP 2015 ősze óta szorgalmazza a közszférában dolgozók 50 százalékos béremelését, a most bejelentett emelés a fele annak, amit követeltek.
Szerinte nemcsak a szakorvosoknak, a gyógyszerészeknek, rezidenseknek, a szakdolgozóknak kell fizetésemelést kapniuk, hanem a fizikai dolgozóknak, a karbantartóknak, a betegszállítóknak is.
Az ellenzéki pártelnök szerint az oktatásban és a szociális területen is fizetésemelésre lenne szükség.
Tóbiás József azt mondta, az egészségügyi ellátás biztonsága is napirenden lévő kérdés, vissza kell adni az egészségügynek az elmúlt években elvont hatszázmilliárd forintot.
Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.
A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyalásokon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, "melyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni".
Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.
Kitért arra is, hogy a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 százaléka más jogviszonyban dolgoznak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon.
Ónodi-Szűcs: 2019 után is folytatódhat az emelés
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint hosszú távú stratégiában gondolkodnak, ezért a bejelentett béremelés 2019 után is folytatódhat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az M1 aktuális csatornán azt mondta, a céljuk az volt, hogy a visegrádi országokhoz közelítsék a kereseteket, és szerették volna a közszférán belüli „rangsort” helyre tenni. Hozzátette: a következő évben 170 milliárd forinttal többet költ a kormányzat egészségügyre.
Ónodi-Szűcs Zoltán közölte: a korábbi emelések miatt a bértábla összecsúszott, a kormány tárgyalópartnerei azt kérték, hogy ezt igazítsák ki, ezért nem mindenkinél lesz azonos mértékű a béremelés.
Beszélt arról is, hogy az új bértáblát jogszabályban szeretnék rögzíteni, így azt kormányrendeletben, vagy törvényben kell kihirdetni.