Belföld

Megszavazta a Parlament a paksi szerződés titkosítását

Egyes üzleti és műszaki adatok legkorábban 2045-ben válnak elérhetővé

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

LMP parlament
 törvényt Áder János nem írhatja alá és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a keddi döntéssel a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". A PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással - mondta Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke. A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Levélben kértik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát pedig arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben.

A Liberálisok is elfogadhatatlannak tartják a paksi beruházás egyes adatainak 30 évre szóló titkosításáról szóló törvényt. Fodor Gábor pártelnök álláspontja szerint a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.