Belföld
Megőriztük vezető helyünket a Duna-stratégiában
Újabb makroregionális stratégiák kidogozása várható
A miniszteri biztos a stratégia végrehajtásáról beszámolva emlékeztetett: tavaly a stratégia kormányzati koordinációs feladatai a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerültek, amit az indokolt, hogy a regionális érdekérvényesítés egyfajta diplomáciai tevékenység, így a tárcánál adottak ehhez a keretek, a külképviseletei hálózat segíti a stratégiával kapcsolatos munkát, továbbá alapvetően a külügyminiszterek fóruma felelős a kezdeményezés fő irányainak megfogalmazásáért.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői 2011-ben hagyták jóvá az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítását. A 14 országot (9 EU-tagállamot: Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Németországot, Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát, és 5 unión kívüli országot: Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Moldovát, Szerbiát, Ukrajnát) összefogó stratégia célja több szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem segítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.Joó meglátása szerint egyre növekvő jelentősége van az ilyen típusú együttműködéseknek az EU-ban, új makro-regionális stratégiákat dolgozhatnak ki a jövőben. Az országok látják az együttműködés értékét, tisztában vannak azzal, hogyan lehet közösen feltérképezni az egy adott régióra jellemző problémákat és a válaszokat kidolgozni - mondta.
A Duna-stratégiával kapcsolatban közölte: osztrák felvetésre várhatóan lesz egy főképviselője a stratégiának, ami új lendületet adhat a kezdeményezésnek.
A biztos elmondta: ebben az összetett együttműködési keretben tizenkét területen hangolják össze az érintett országok a fejlesztéspolitikájukat, Magyarország három területen tölt be kiemelt szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzését, a vizek minőségének helyreállítását és megőrzését, valamint a környezeti kockázatok kezelését illetően. Csaknem valamennyi tárca részt vesz a munkában, tárcaközi munkacsoport dolgozza ki a magyar álláspontot.
Joó István hangsúlyozta: az a cél, hogy minél több magyar vezetésű, részvételű nemzetközi projekt legyen a stratégia keretei között, a tapasztalatok átadásával segítsék az érintett EU-n kívüli országokat, és hozzájáruljanak a magyar vízdiplomáciai törekvésekhez. A legjelentősebb eredménynek nevezte, hogy Magyarország megőrizte vezető szerepét a stratégiával kapcsolatos munkában, és komoly együttműködést alakított ki több országgal.
Gyopáros Alpár fideszes képviselő kérdésére a biztos elmondta: jó Magyarország megítélése a vízgazdálkodás szempontjából, számítanak a tapasztalataira. A stratégia keretein belül igyekeznek segíteni a területen érdekelt magyar vállalatok ambícióit is.
A kereszténydemokrata Firtl Mátyás felvetésére Joó István közölte: erőteljes osztrák-román együttműködés tapasztalható a stratégia alakításában, Magyarország igyekszik jó viszonyra törekedni velük, illetve emellett más kapcsolatrendszereket épít ki például Baden-Württemberggel, Csehországgal.