Megkezdődött a parlament őszi ülésszaka, a képviselők négynapos ülésen tárgyalnak egyebek mellett a nyugdíjas szövetkezeteket érintő illetékmentességről és több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.
Az MSZP a kormányzati oktatáspolitikát bírálta, az LMP a devizahitelesek problémáiról szólt, a Jobbik a bérunió kérdését vetette fel, a Fidesz pedig a kvótakérdésről beszélt a hétfői napirend előtti felszólalások során.
MSZP: alacsony a magyar oktatás színvonala
Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy miközben a World Economic Forum friss jelentése szerint a magyar oktatási rendszer színvonala alacsony, ami az ország leszakadásához vezet a kormány tanévkezdésre kiadott közleményben viszont az áll, hogy esélyegyenlőséget és versenyképes tudást biztosító magas színvonalú köznevelés jön létre.
A szocialista képviselő kiemelte, hogy a kormányzat megszegte azt az ígéretét, amelyik szerint idén szeptemberben minden egyes pedagógus béremelést fog kapni. Az MSZP ezért törvényjavaslatként be fogja nyújtani a kormány eredeti ígéretét - emelte ki.
A legtekintélyesebb közoktatással foglalkozó felmérés, a PISA egyértelműen megállapítja, hogy a közoktatás zuhanórepülésben van - mondta Hiller István.
A válaszadó Rétvári Bence azt felelte, hogy a szocialisták alulfinanszírozták a köznevelési rendszert, a rendszerváltozás óta csak az MSZP-SZDSZ kormány csökkentette a pedagógusok bérét, csak a szocialisták akartak általános tandíjat bevezetni.
A jelenlegi kabinet béremelést indított és nem elvett egy havi pedagógusbért. Ennek az utolsó részlete volt az, amit most szeptembertől kapnak meg az érintettek és azt az októberi fizetési értesítőjükben látják majd - emelte ki.
LMP: még megoldatlan a devizahitelesek problémája
Hadházy Ákos (LMP) arra mutatott rá: havonta mintegy 1500 családdal szemben indítanak kilakoltatási eljárást. A bíróság szerinte nem tud vagy nem akar segíteni a devizahiteleseken, de bírálta a kormányoldalt is, amely távol maradt az ügyben kezdeményezett parlamenti üléstől.
A politikus az LMP törvényjavaslatára hívta fel a figyelmet, amely a végrehajtáshoz közel álló embereken segítenének az értékbecslés felülvizsgálatának lehetővé tételével, vagy azzal, hogy csak bírósági döntés birtokában tenné lehetővé a kilakoltatást.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára sorolta az eddig megtett intézkedéseket, a többi között a kilakoltatási moratórium bevezetéséről 2010-ben. A végtörlesztéssel 170 ezer adós élt - folytatta -, az árfolyamgát lehetőségével több mint 170 ezren.
Elszámoltatták a bankokat is - folytatta -, és végső tehermentesítésnek nevezte a forintosítást. Beszámolt a 32 ezer családon segítő nemzeti eszközkezelő tevékenységéről. Ami a jog talaján lehetséges, mind a kormány, mind a parlament megteszi - jelentette ki.
Jobbik: egyenlő munkáért egyenlő bér jár
Gyöngyösi Márton (Jobbik) pártja béruniós kezdeményezéséről szólva közölte: céljuk az uniós jogba beemelni azt az elvet, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár.
A kormányoldal szerinte a tőke oldalán áll, és nem a magyar munkaerő oldalán. Az MSZP és a Fidesz közös bűnének nevezte az elvándorlást, az elszegényedést.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint "a Jobbik heveny identitászavarban szenved", uniós bürokratákra bízná a béreket az a párt, amely korábban még a közösség zászlaját égette. Úgy folytatta: a Jobbik szerint azoknak kellene emelni a béreket, akiknek a legnagyobb a bejárásul a nagy multicégekhez. Hozzátette: az ellenzéki párt a kezdeményezéseihez olyan partnereket toboroz, mint egy horvát neonáci.
Tiszavasvári példáját hozta a Jobbik tevékenységére, ahol a vezetők bére emelkedett, a közalkalmazottaké azonban nem.
Arra is emlékeztetett: a Jobbik elnöke egy interjúban korábban azt mondta: ha csak pár ezer menekültet kell befogadni, az rendben van. Dömötör Csaba kijelentette: ha pár ezret beengednének, az később tíz- sőt százezer embert jelentene.
Fidesz: mégis van kötelező kvóta
Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Bíróság kvótadöntéséről szólva kijelentette: kötelező kvóta van, annak elfogadása a bíróság szerint rendben volt. A kormány tiszteletben tartja a döntést, de attól eltérő az álláspontja - szögezte le.
Közölte azt is: a döntésből nem következik, hogy Magyarországnak másképp kellene viszonyulni a kvótadöntés végrehajtásához, mint a többi tagállamnak. Emlékeztetett: a 120 ezer menedékkérő negyedét osztották el eddig, de 90 százalékuk már elhagyta azt az államot, ahová áthelyezték, vagyis a mechanizmus nem alkalmas a válság megoldására. A külső határok megvédésének hiánya milliókat hív majd ide - mondta.
Szerinte ezért abban kell megegyezni: nem maradhat következmények nélkül a külső határok meg nem védése, és ahogy a magyar miniszterelnök is javasolja, ha egy ország nem képes erre, hozzá kell járulnia, hogy más tagállamok a segítségére siessenek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a schengeni tagságát - hangsúlyozta.
Dömötör Csaba válaszában a kvótarendszert értelmetlennek, jogtalannak és veszélyesnek nevezte, mert szerinte semmit nem old meg, felülírja a tagországok jogköreit, valamint rontja Európa és Magyarország biztonságát. Brüsszel azonban inkább felpörgetné a kvótaprogramot - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a javaslatok hasonlítanak arra, amit Soros György tett közzé.
Az ellenzék minden veszélyes jelenséget letagadott az elmúlt években - mutatott rá, felvetve: a színfalak mögött a baloldal megtámogatta Brüsszel terveit. Ha az ellenzéken múlt volna, Magyarországnak nem lenne beleszólása, hogy kivel éljünk együtt, mi magyarok. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó bevándorláspárti koalíció - jelentette ki.
A küzdelemben egyetlen baloldali pártra sem számítunk, ezért a kormány újra az állampolgárokhoz fordul egy konzultáció keretében - zárta szavait.
Az interpellációk során a képviselők egy elkerülő útról, a tudásalapú társadalomról, a béremelések hatásairól is kérdeztek, emellett szó volt paksi bővítésről, az élelmiszerek kettős minőségéről, az alaptantervről és az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők béréről is.
A napirend előtti felszólalásokat követően letette képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP), aki a Rubovszky György halála miatt megüresedett mandátumot tölti be. Ezzel képviselők létszáma 199-re egészült ki. A parlament 115 igen és 49 nem szavazattal elfogadta az őszi ülésszak munkarendjét.
Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel már kedden szavaznak a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló ötpárti határozati javaslatról, valamint a büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szigorításáról. Jóváhagyták azt is, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaljon és szavazzon a Ház a településkép védelméről szóló jogszabályok módosításáról.
A parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel L. Simon László (Fidesz) mentelmi jogát. A parlament arról is határozott, hogy 100 ezer forinttal csökkenti az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos esedékes tiszteletdíját.
Interpellációk
MSZP: miért nem építik meg a 26-os elkerülő utat?
Gúr Nándor (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem épült meg a 26-os elkerülő út, pedig az érintett térségben, a Sajóvölgy egyes településein eközben naponta több mint 15 ezer autó halad át. A szmogtérkép alapján ez az egyik legszennyezettebb térsége az országnak - hangsúlyozta.
A Fidesz ígéretet tett arra, hogy 2016-ra elkészül a szakasz, de ezt az ígéretet nem váltották be, sőt 2022-ig egyetlen fillér sincs a megvalósításra - emelte ki. Miért gátolják, hogy az út megépüljön - tette fel a kérdést.
Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a térségben a szocialista-liberális kormányok egyetlen méter utat sem építettek. A közelmúltban hozott kormányhatározat rendelkezik arról, hogy megépítik a Miskolc-Kassa utat és ezzel visszaadják az északkeleti térség hiányzó alapvető gerincútját - emlékeztetett. A választ a képviselő nem fogadta el, de a Ház 111 igennel 36 nem ellenében megtette ezt.
Jobbik: csökkennek a K+F források
Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy mikor szakít a kormány az olcsó munkaerőre építő politikával, mikor támogatja a kutatás-fejlesztést valós programokkal? A képviselő hangsúlyozta, hogy a tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak. Magyarország viszont még a térségben is az utolsók között van az innováció vonatkozásában - tette hozzá. A kormány 2016-ban harminc százalékkal csökkentette a K+F forrásokat, a kutatóhelyek száma pedig több mint 17 százalékkal esett vissza 2013-hoz képest - hangsúlyozta.
A válaszadó Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a képviselő megpróbálja elferdíteni a valóságot. A hitelminősítők álláspontjára hivatkozva közölte, hogy a Standard and Poor's augusztusban stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadósság kilátásait. A magyar gazdasági növekedés az EU élmezőnyébe tartozik, a foglalkoztatási adatok is a negyedik legjobban az unióban, ezek nem a leszakadást jelzik - szögezte le.
A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette ezt 111 igennel 29 nem ellenében.
LMP: a béremelés tönkreteheti a kisvállalkozásokat
Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a kormány a tavalyi évig versenyelőnynek gondolta az alacsony béreket. Tavaly ősz óta viszont - legalábbis szavakban - fordult állt be, de a béremelések során nem vették figyelembe a kisvállalkozók teherbíró- és alkalmazkodóképességét - közölte. A minimálbér 23, a garantált bérminimum 37 százalékos növelését a 7,5 százalékos járulékcsökkentés nem tudja kompenzálni, ezért kisvállalkozók kerülnek a tönk szélére - fogalmazott. A kormány tehát úgy kezdett bele a szükséges béremelésekbe, hogy azzal tönkreteszi a hazai kis- és közepes vállalkozásokat - összegzett a politikus.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő hozzászólásában több ellentmondás is volt. Az LMP egyébként nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket, amelyeket a kormány a parlament elé hozott, ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló jogszabályokat sem - hangsúlyozta. A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók is azt bizonyítják, hogy a béremelések ellenére is növekszik a munkahelyek száma - hangsúlyozta.
A választ a parlament fogadta el 112 igennel, 24 nem és egy tartózkodás ellenében.
Fidesz: milyen jogi csaták várhatók a kényszerbetelepítés megakadályozására?
Vas Imre arról beszélt, hogy a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így a schengeni egyezményt is, ami egyértelműen rendelkezik arról, hogy meg kell védeni az unió külső határait. Azt azonban soha nem lehet elfogadni, hogy más döntsön a magyar embereken kívül arról, kikkel akarnak együttélni. Szerinte a kvótaperben hozott ítélet az első lépés, Brüsszel szintet lép és felpörgeti a belepítési programot. Mint megjegyezte: most már kötelező és állandó elosztásról beszélnek, felső létszám nélkül. Azt kérdezte: milyen jogi csatákat kell megvívnia a kormánynak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?
Völner Pál államtitkár közölte: az ítéletet a magyar komány tudomásul veszi, bár számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. Ha a bíróság elfogadta volna az érveket és megsemmisíti a kvótáról szóló határozatot, felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, így újult erővel lépnek fel az egyes tagállamok ellen. Mint mondta, a következő csatára a bizottsággal kerül majd sor. A képviselő a választ elfogadta.
A KDNP az Erzsébet-táborok tapasztalataira kérdezett rá
Szászfalvi László (KDNP) az Erzsébet-táborokat a társadalmi felelősségvállalás immár több éves hagyományra visszatekintő megvalósításaként méltatta. Rámutatott: a táborok az egész Kárpát-medencéből fogadnak gyermekeket, de már a fogyatékkal élők is együtt táborozhatnak társaikkal. A képviselő az idei táborok tapasztalataira kérdezett rá: hányan vehettek részt azokban és milyen további fejlesztéseket tervez a kormány?
Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a családtámogatások egyik legfontosabb elemeként szólt az Erzsébet-táborokról. Elmondta: idén rekord számú, összesen százezer gyermek táborozott a program keretében, közülük 26 ezren a Balatonnál. Kétezer kárpátaljai magyar is érkezett, valamint ezerötszáz magyarul tanuló ukrán fiatal. A lakóhelyéhez közel, napközis táborban 55 ezren vettek részt. Beszámolt arról is, hogy a következő három évben 26 milliárd forintból újulhat meg a zánkai és a fonyódligeti tábor, amelyek kapacitása is megkétszereződik, így évente 60 ezer fiatal látogathatja majd.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: valóban kihozható 15 ezer forintból az iskolakezdés?
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt firtatta, hogy valóban kihozható 15 ezer forintból az iskolakezdés, mint a KSH adatai mutatják? Szerinte ezek erősen kozmetikázott adatok, s kíváncsi volt arra, melyik család tudta ennyiből az iskolakezdést megoldani. Kitért arra is, hogy az alanyi jogon járó családi pótlékot egy fillérrel sem emelte a kormány, az jelentősen veszített értékéből. Megpróbálták azt is elhiteti, hogy dupla családi pótlékot kapnak a családok, de csak annyi történt, hogy a szeptemberit néhány nappal előbb utalták át, szeptemberben viszont egyáltalán nem lesz juttatás. Felidézte a családi pótlék 40 százalékos emelésére, és a szeptemberi juttatásra vonatkozó javaslatukat, s azt kérdezte: támogatja-e azt a kormány.
Novák Katalin államtitkár szerint a képviselő a valóságtól elrugaszkodott módon a baloldal által elkövetett súlyos vétkeket próbálja számon kérni a kormányon. Felidézte, amikor a szocialisták megszüntették a családi adókedvezményt, elvették a gyes harmadik évét. Akkor tényleg nehéz volt a tanévkezdés - mondta, hozzátéve: míg 2010-ben az ezermilliárdot sem érte el a családtámogatásra fordított összeg, addig jövőre erre 2000 milliárdot fordítanak. Kitért az ingyenes tankönyvellátás és iskolai étkeztetés kiterjesztésére, az Erzsébet-táborok kibővítésére is. Azt kívánta, hogy a jövő kímélje meg mindannyiukat az MSZP családpolitikájától.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen és 31 nem szavazattal jóváhagyta.
Jobbik: jelentős terhet ró a családokra az iskolakezdés
Dúró Dóra (Jobbik) szintén az iskolakezdés nehézségeiről beszélt, amely indokolatlanul nagy teher a családoknak, és szerinte a jelenlegi kormány alatt jelentősen nőttek a költségek. Felmérést idézett, miszerint 2012 óta augusztus és szeptember azok a hónapok, amikor a legtöbb család hitel felvételére kényszerül a beiskolázás miatt. Véleménye szerint emellett a kormány a pedagógusok szemébe hazudott, hiszen az életpálya bevezetésekor azt ígérte, mindenkinek a bére nőni fog szeptembertől. Ezt azonban nem így történt, jogszabályt módosítottak, s a pedagógusok egymás kárára kaphatnak emelést - jegyezte meg, s kitért arra is, hogy nem teljesült a minimálbérhez kötés sem. Kitért a Jobbik vonatkozó kezdeményezéseire, azt kérdezte: hajlandók-e áfa-csökkentéssel olcsóbbá tenni az iskolakezdést, és mikor kínálnak a tanároknak tisztességes bérezéssel járó életpályát.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár úgy reagált: a Jobbik szerint nőnek a költségek, ha ingyenes a tankönyv 1-9. osztályban, s kiterjesztették az ingyenes étkeztetést, amelynek a fedezete nem 29 milliárd mint 2010-ben, hanem 79 milliárd. Szólt arról is, hogy ha a Jobbik javaslata szerint nőttek volna a pénzbeli támogatások, akkor a 2010-es 608 milliárd helyett jövőre 711 milliárdot érnének el, eközben a jövő évi költségvetés 954 milliárdot tartalmaz, azaz az ellenzéki párt javaslata alapján családonként 221 ezer forinttal lenne kevesebb a juttatás.
Nem értette azt sem, miért védi a Jobbik a szocialista korszakban privatizált tankönyvrendszert. A pedagógus életpályáról azt mondta: a költségvetésben idén emelésre 44,8 milliárd szerepel, ezt nem egyenlően kapja mindenki, hanem akiről az iskolaigazgató az mondja jobb, az többet kap. Sokszor követelt pont volt, hogy a jobban teljesítő tanárokat jobban lehessen díjazni, s az iskolaigazgatók jogköre szélesedjen - mondta Rétvári Bence.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 28 nem szavazattal jóváhagyta.
Fidesz: továbbra is másodrendűnek tartanak minket a multik?
Németh Szilárd (Fidesz) az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban kérdezett rá arra: továbbra is másodrendű polgároknak tartanak-e minket a multik? Milyen eredmények születtek eddig? Kijelentette: nem hagyható, hogy ezek a vállalatok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek. Fontosnak nevezte, hogy a vásárlók dönthessék el, milyen minőségű terméket akarnak fogyasztani.
"Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondott védelme és Soros György választási ütemtervének teljesítése" - jelentette ki, mondván: az ellenzéknek belefér, hogy az unióban alacsonyabb rendűnek tekintik a magyarokat, hiszen számukra a Soros-terv szakszerű teljesítése mindennél fontosabb.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: az általa elrendelt vizsgálatok során a nyáron harminckilenc termékpárt hasonlítottak össze, és a termékek harmadánál találtak különbséget. Ezek például abból adódtak, hogy olcsóbb alapanyagból készítették azokat, amelyet Magyarországon árultak, a miniszter ezt élelmiszerhamisításnak nevezte.
Cáfolva azokat, akik szerint nem valós problémával foglalkozik a kormány, elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke évadnyitó beszédében is kitért a kérdésre és a kérdést felvető tagállamoknak adott igazat. Az Európai Bizottság egymillió eurót különít el az élelmiszervizsgálatra és hajlandó a jogi környezet megváltoztatására is - tette hozzá. A kormány júliusban fogadta el 20 pontos akciótervét - emlékeztetett. A politikus a választ elfogadta.
LMP: melyik gazdaságot erősíti a paksi bővítés?
Schmuck Erzsébet (LMP) azon aggodalmának adott hangot, hogy a paksi bővítés inkább szolgálja az orosz gazdaság érdekeit, mint a magyarét. Kijelentette: A beruházáson 3-4 ezer ember dolgozik majd, főleg vendégmunkások. Kifogásolta, hogy a kormánynak nincs beleszólása abba: mely vállalatok kapcsolódjanak be a munkába. A magyar gazdaság oroszok általi újragyarmatosításának nevezte a beruházást.
Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár közölte: mindössze néhány szereplő van a világon, amely végig tud vinni egy ilyen projektet, így az építéshez szükség van külföldi vállalatokra. Ezért felel a fővállalkozó a teljes projekt megvalósításáért.
Hazai vállalatok 40 százalékban kapcsolódhatnak be a munkába - folytatta -, a becslések szerint a beruházáson dolgozó nyolcezer ember pedig a mintegy hétszeres multiplikátor-hatáson keresztül több tízezer embernek ad majd munkát. További gazdaságélénkítő hatásként mutatott rá arra, hogy olcsó energia áll majd rendelkezésre. A beruházás megtérülő lesz, profitot fog termelni az összes magyar állampolgár számára - zárta szavait. A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 110 igen vokssal, 14 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett.
MSZP: a kormány tovább akar centralizálni az alaptantervvel
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz 2012-ben olyan alaptantervet írt, amelyek a tanárokat "alattvalókká" fokozta le. Ez az alaptanterv megtanulhatatlan és megtaníthatatlan mennyiségű tananyagot tartalmaz - fogalmazott.
A kabinet most egy új tantervvel tovább szeretne centralizálni - tette hozzá a képviselő, aki azt akarta tudni, hogy kik és mire költenek 2,4 milliárd forintot egy alaptanterv megírása során. Bekerülnek-e az alaptantervbe az MTA kutatásainak eredményei, annak elkészítését milyen szakmai vagy társadalmi vita előzte meg a tervezést.
A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a tervezésnél abból kell kiindulni, hogy a jelen iskolásainak kétharmada olyan munkahelyeken fognak dolgozni, amelyek ma még nem léteznek. Éppen ezért az előkészítés egy rendkívül széles körű konzultáción alapul - jelentette ki. Az alaptantervnek versenyképes tudást kell adnia, értékteremtőnek kell lennie és reagálnia kell a XXI. század követelményeire - emelte ki. A változásokra áttérve azt mondta, hogy az elmélet, a gyakorlat és az alkalmazás egymáshoz való viszonya és aránya is meg fog változni.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a parlament tette meg 109 igennel, 28 nem ellenében.
Jobbik: emelni kell a parlamenti köztisztviselők bérét!
Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy az Országgyűlésben dolgozó köztisztviselők illetménye tíz éve nem emelkedett. Az évtizedes lemaradás miatt ezek az emberek joggal érezhetik úgy, hogy ők az igazi vesztesek, mert kimaradtak a közszolgálati ágazatot érintő bérrendezés valamennyi hullámából - fogalmazott.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a közszféra béremelésének feltétele, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben növekedjen. Emlékeztetett, hogy korábban a rendvédelmi életpálya segítségével a rendőrök fizetését emelték fel, majd az egészségügyben és az oktatásban intézkedtek, ahol halaszthatatlan volt a béremelés. Ezek után került sor az állami tisztviselői karra, közülük először az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló közszolgák fizetését rendezték. A kormány kész megfontolni egy olyan javaslatot, amelyik az Országgyűlésben dolgozók köztisztviselők saját életpályájára tesz javaslatot, de ezt a parlamenti pártoknak kell megvitatniuk - mondta.
A választ a Háznak kellett elfogadnia 110 igennel 30 nem ellenében.
Az interpellációk alatt egy koraszülöttekkel foglalkozó alapítványról, a pedagógushiányról, kilakoltatásról is beszéltek a képviselők, majd áttértek az azonnali kérdések órájára.
LMP: 1,2 milliárdot kapott egy alapítvány, amelyben Lázár felesége is szerepet vállalt
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy a Széchenyi 2020 program keretében 1,2 milliárd forintot kapott az a koraszülöttek intenzív ellátásának támogatásával foglalkozó alapítvány, amelynek Lázár János felesége az egyik kurátora. A képviselő kiemelte, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján jogi szakértésre 50, mentorházak bérlésére 80, a módszertani tanulmányra pedig újabb 50 millió forintot terveznek elkölteni. Folyik-e vizsgálat a túlárazások miatt, ha igen, akkor azt ki végzi? - tette fel a kérdést.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként azt mondta, a képviselőnek a kérdéssel elsősorban az érintett alapítványhoz kellene fordulnia. A miniszter hozzátette, tudomása szerint a civil szervezet eddig háromszor hívta meg a politikust. A szervezet eddig 21 millió forintot használt fel a nekik megítélt összegből, Hadházy Ákos viszont már előre kimondta az ítéletet, miután az alapítvány kuratóriumában az ő felesége szerepet vállalt - szögezte le Lázár János. A minisztérium az ügyben minden szükséges iratot meg tud mutatni - hangsúlyozta.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megtette ezt 111 igennel, 11 nem ellenében.
Az MSZP a pedagógushiányról
Kiss László (MSZP) azt mondta, hogy a pedagógushiányt jelenleg 3-4 százalékosra becsülik, de a tartós pedagógushiány ennél nagyobb lehet. Ennek oka, hogy kudarcot vallott a kormány oktatáspolitikája, a pedagógusok számára bevezetett életpálya-modell - jelentette ki. Mit terveznek a pedagógushiány megszüntetésének érdekében? - tette fel kérdését.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-kormányok ideje alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el, miközben a pályán maradóktól elvettek egyhavi bért.
A pedagóguspálya vonzóbbá tételhez a kormány 50 százalékos béremelésről döntött, a szocialisták viszont ennek az intézkedésnek is ellene szavaztak - emelte ki. Eközben a többletterheket vállaló tanárok és a magukat képzők magasabb fizetési fokozatba kerültek, ahol 30-35 ezer forinttal keresnek többet - hívta fel a figyelmet.
A választ Kiss László nem fogadta el, de a parlament 108 igennel 30 nem ellenében megtette ezt.
MSZP: mi lesz a kilakoltatási moratóriummal?
Szabó Sándor (MSZP) az igazságügyi miniszterhez intézett azonnali kérdést, amelyben a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatban érdeklődött. Elmondása szerint sok olyan család van, akik önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, nem tudják fizetni a hitelt. Az adatokból azonban látszik, hogy 3500 család kilakoltatását indították el bírósági végrehajtással, ez az szám idén az első félévben 800 volt. A képviselő azt kérdezte, hány végrehajtás lehet ebben az évben.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az MSZP-SZDSZ kormány nem tett meg mindent azért, hogy gátat szabjon az eladósodási folyamatnak, ellenzékben pedig nem szavazták meg az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a magáncsődöt és s forintosítást sem. Az MSZP-t soha nem érdekelte az általa tönkretett családok sorsa. Hozzátette: a végrehajtás sok esetben nem a családok által lakott ingatlant jelöl, hanem hitel fedezetét, önmagában a végrehajtás nem jelenti azt, hogy ott lakott valaki. Szabó Sándor nem fogadta el a választ, és jelezte: Járai Zsigmond vezette be a devizahitelezést és Kósa Lajos jelentette be, hogy államcsőd-közeli helyzet van, amelynek hatására "elszállt" a forint árfolyama.
A képviselő nem, a parlament 105 igen és 28 nem szavazattal azonban elfogadta az államtitkár válaszát.
Azonnali kérdések
Az azonnali kérdések órájában elsőként Szakács László (MSZP) emelkedett szóra, aki a Belügyminisztérium illetékesét kérdezte a Pécsen kialakult helyzetről. Elmondása szerint puccsal leváltották Páva Zsolt polgármestert és "gyámság alá helyezték", és pártbizottság irányítja a várost. Ez stratégiai kérdésekben, a város ügyeinek kérdéseiben hoz döntéseket. "Beköszöntött a tanácsrendszer Pécsen" - összegezte a politikus, majd megkérdezte, mekkora összeget vállalt át az állam Pécs adósságából, jelezve, hogy 7 milliárdos hiánya keletkezett a városnak és törvényes-e a "pártbizottság" Pécsen.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a 7,5 milliárdos hiány levezethető a szocialista városvezetésből, a közszolgáltató cégek vezetéséből. Pécstől 46 milliárd forint hitelt vettek át, de a városi cégek működése sem volt rentábilis, ezeket viszont nem vették át az adósság-konszolidáció során. Hozzátette: Páva Zsolt megválasztott polgármester, minden mandátummal fel van ruházva, a döntéseket az önkormányzati törvénynek megfelelően hozzák.
Szakács László viszonválaszába hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy le kell váltani a 2009-óta polgármester Páva Zsoltot, de demokratikus úton. Pécs korábban 145 ezres régióközpont akart lenni, mára elvesztette lakossága 15 százalékát és versenyképessége is nagy csorbát szenvedett. Pogácsás Tibor viszonválasza szerint sok olyan fejlesztésbe foghat bele a város, amely a versenyképességét javítja.
Fidesz: hogyan vesztheti el mandátumát Czeglédy Csaba?
Szatmáry Kristóf, fideszes országgyűlési képviselő az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista képviselő ügyével kapcsolatban. Mint elmondta, a képviselőt milliárdos csalással vádolják, 2013 és 2016 között működtetett bűnszervezetet, amely 3 milliárd forinttal károsította az államot. Azt kérdezte, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a mandátumtól való megfosztáshoz.
Völner Pál parlamenti államtitkár szerint Czeglédy Csaba tisztességből és emberségből elégtelenre vizsgázott, mivel visszatartotta több ezer diák fizetését, és ez a kár azóta sem térült meg. A képviselő mandátuma lemondással megszüntethető lenne, de ezt Czeglédy Csaba nem tette meg, ezért jogerős ítélet esetén méltatlanság miatt vesztheti el a mandátumát.
Szatmáry Kristóf válaszában megemlítette, hogy a szocialista képviselőt 2002-ben egyszer már jogerősen elítélték, arra pedig nincs esély, hogy Czeglédy Csaba lemondjon. Azt kérte a baloldali képviselőktől, hogy engedjék el képviselőtársuk kezét, és válaszoljanak arra, hogy pártfinanszírozásra jutott-e az elcsalt 3 milliárd forintból.
Völner Pál jelezte: politikai szálak is vannak az ügyben, mivel a DK-hoz és az MSZP-hez is kapcsolódik a képviselő, aki a Gyurcsány Ferenc DK-elnök cégének, az Altus Zrt.-nek is volt a jogi képviselője.
A felszólalásokat ellenzéki képviselők folyamatos bekiabálása kísérte.
Jobbik: mit tett a magyar kormány az ukrán nyelvtörvény ellen?
Szávay István (Jobbik) az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban tett fel kérdést. Mint kifejtette: két hete tart a nemzetiségi nyelvek korlátozásával kapcsolatos vita, de Orbán Viktor nem szólalt meg az ügyben, és tudni, hogy a kormány semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a szabály elfogadását, pedig a törvény általános vitája egy éve volt, de a magyar diplomácia semmit nem tett, érdemi nyomásgyakorlás, egyeztetés sem volt.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta, a kormány elvi álláspontja, hogy minden magyarnak joga van arra, hogy a magyar állam megvédje. Az elmúlt fél évben folyamatosan szorgalmazták, hogy az ukránok ne vezessék be a szabályozást, de a magyar államnak azon is dolgoznia kell, hogy korrekt kapcsolatot biztosítson a szomszédos államok országaival.
Szávay István egyetértett abban, hogy a környező országokkal fontos a jó partneri viszony fenntartása, de a magyarok érdekeit kellene az előtérbe helyezni.
Lázár János szerint Szerbia korrekt és konstruktív együttműködésben jó példát mutat. Hozzátette: a kormány minden lépését egyezteti a helyi magyarok vezetőivel, így történik ez most az ukránoknál is.
LMP: elkeserítő a tanárok helyzete
Ikotity István (LMP) a tanárok helyzete miatt szólalt fel, szerinte számos térségben "vadásznak" a tanárokra, mert a fizetés nem csábító, a munkakörülmények rosszak, a munkaidő több, mint 40 óra, egy pályakezdő 121-135 ezer forint nettó keresetet kap, amiből nem lehet megélni. Ötezer tanár hagyta el a pályát és csak 800 kezdte meg munkáját tanárként - tette hozzá a képviselő.
Lázár János miniszter azt mondta, a pedagógusi pálya hosszú éveken keresztül "vesztes" életpálya volt, 15 ezer munkahely szűnt meg és 800 iskolát zártak be. Majd 2010 után elkezdték a béremeléseket, és azt tapasztalja, hogy volt érdemi béremelés. Hangsúlyozta, hogy nem az összlétszámmal, hanem a területi különbségekkel van a gond.
Ikotity István azt fejtegette válaszában, hogy a fizetés reálértéken alacsonyabb, mint 15 évvel ezelőtt, és ezzel nem lehet dicsekedni.
Lázár János közölte: a folyamat nem zárult le, és "fájó seb", hogy a tanárok, tűzoltók, rendőrök, katonák nem tartoztak az elmúlt 25 évben a középosztályhoz.
Az ukrán oktatási törvény, a tanárok képzése, és a földművelés ügye is szóba került az azonnali kérdések és válaszok órája során a parlament hétfői ülésén.
Jobbik: mit tett a magyar kormány az ukrán nyelvtörvény ellen?
Szávay István (Jobbik) az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban tett fel kérdést. Mint kifejtette: két hete tart a nemzetiségi nyelvek korlátozásával kapcsolatos vita, de Orbán Viktor nem szólalt meg az ügyben, és tudni, hogy a kormány semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a szabály elfogadását, pedig a törvény általános vitája egy éve volt, de a magyar diplomácia semmit nem tett, érdemi nyomásgyakorlás, egyeztetés sem volt.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta, a kormány elvi álláspontja, hogy minden magyarnak joga van arra, hogy a magyar állam megvédje. Az elmúlt fél évben folyamatosan szorgalmazták, hogy az ukránok ne vezessék be a szabályozást, de a magyar államnak azon is dolgoznia kell, hogy korrekt kapcsolatot biztosítson a szomszédos államok országaival.
Szávay István egyetértett abban, hogy a környező országokkal fontos a jó partneri viszony fenntartása, de a magyarok érdekeit kellene az előtérbe helyezni.
Lázár János szerint Szerbia korrekt és konstruktív együttműködésben jó példát mutat. Hozzátette: a kormány minden lépését egyezteti a helyi magyarok vezetőivel, így történik ez most az ukránoknál is.
LMP: elkeserítő a tanárok helyzete
Ikotity István (LMP) a tanárok helyzete miatt szólalt fel, szerinte számos térségben "vadásznak" a tanárokra, mert a fizetés nem csábító, a munkakörülmények rosszak, a munkaidő több, mint 40 óra, egy pályakezdő 121-135 ezer forint nettó keresetet kap, amiből nem lehet megélni. Ötezer tanár hagyta el a pályát és csak 800 kezdte meg munkáját tanárként - tette hozzá a képviselő.
Lázár János miniszter azt mondta, a pedagógusi pálya hosszú éveken keresztül "vesztes" életpálya volt, 15 ezer munkahely szűnt meg és 800 iskolát zártak be. Majd 2010 után elkezdték a béremeléseket, és azt tapasztalja, hogy volt érdemi béremelés. Hangsúlyozta, hogy nem az összlétszámmal, hanem a területi különbségekkel van a gond.
Ikotity István azt fejtegette válaszában, hogy a fizetés reálértéken alacsonyabb, mint 15 évvel ezelőtt, és ezzel nem lehet dicsekedni.
Lázár János közölte: a folyamat nem zárult le, és "fájó seb", hogy a tanárok, tűzoltók, rendőrök, katonák nem tartoztak az elmúlt 25 évben a középosztályhoz.
Fidesz: hogyan vesztheti el mandátumát Czeglédy Csaba?
Szatmáry Kristóf, fideszes országgyűlési képviselő az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista képviselő ügyével kapcsolatban. Mint elmondta, a képviselőt milliárdos csalással vádolják, 2013 és 2016 között működtetett bűnszervezetet, amely 3 milliárd forinttal károsította az államot. Azt kérdezte, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a mandátumtól való megfosztáshoz.
Völner Pál parlamenti államtitkár szerint Czeglédy Csaba tisztességből és emberségből elégtelenre vizsgázott, mivel visszatartotta több ezer diák fizetését, és ez a kár azóta sem térült meg. A képviselő mandátuma lemondással megszüntethető lenne, de ezt Czeglédy Csaba nem tette meg, ezért jogerős ítélet esetén méltatlanság miatt vesztheti el a mandátumát.
Szatmáry Kristóf válaszában megemlítette, hogy a szocialista képviselőt 2002-ben egyszer már jogerősen elítélték, arra pedig nincs esély, hogy Czeglédy Csaba lemondjon. Azt kérte a baloldali képviselőktől, hogy engedjék el képviselőtársuk kezét, és válaszoljanak arra, hogy pártfinanszírozásra jutott-e az elcsalt 3 milliárd forintból.
Völner Pál jelezte: politikai szálak is vannak az ügyben, mivel a DK-hoz és az MSZP-hez is kapcsolódik a képviselő, aki a Gyurcsány Ferenc DK-elnök cégének, az Altus Zrt.-nek is volt a jogi képviselője.
A felszólalásokat ellenzéki képviselők folyamatos bekiabálása kísérte.
KDNP: milyen az idei gabonatermés?
Földi László (KDNP) az idei gabonatermésről érdeklődött a Földművelésügyi Minisztériumnál. Mint mondta, az ország területének 57 százaléka van mezőgazdasági művelés alatt, kiemelten fontos termény a gabona, amely tavaly rekord terméssel járult hozzá az élelmiszergyártáshoz, és exportra is jutott.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy "az ország kenyere biztosított", tárolókban van a termés. Idén a tavalyi rekord után kisebb visszaesés mutatkozik, de az ötéves átlaghoz képest magasabb volt a termésátlag. Jelezte még, hogy vetőmag-előállításában is jól teljesített az ország és fontos értéke a magyar mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes vetőmagok vannak.
Földi László közölte, nyugalommal tölti el, hogy az ország kenyere biztonságban van.
Nagy István még hozzátette: nem volt könnyű az idei év, mert nagy volt a szárazság, termésátlagot az őszi betakarítás után lehet mondani.
