Vannak olyan szituációk, amikor a túlélés önmagában is siker – mondta tegnap Kövér László a Karc FM rádióban a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Az Országgyűlés elnöke kifejtette, június 4. továbbra is „gyászos nap a történelemben”, a trianoni tragédiát részben nem tudták feldolgozni, részben a következményeket nem tudták kiküszöbölni. „Ugyanakkor a magyar életerőről, a magyar közösségek megmaradás iránti vágyáról, eltökéltségéről is árulkodik az azóta eltelt időszak, és ez felfogható egyfajta sikerként is” – fogalmazott Kövér László.
A házelnök szerint új korszak kezdődött a gondolkodásban és együttműködésben, a magyar kormány eltökélt, következetes és építő nemzetpolitikájának eredményeként nemcsak a Kárpát-medencei magyarság közösségei erősödtek meg lélekben és egyik-másik helyen politikailag is, hanem a magyar nemzet más, diaszpórában élő közösségei is.
Kitér arra is, hogy a székelység a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmének szimbólumává vált, „a székely himnusz ma már nem véletlenül hangzik el minden ünnepség végén a magyar után”. Közölte, azért döntött úgy, hogy az uniós helyett a székely zászló lobogjon az Országgyűlés épületén, mert „méltánytalan az az elbánás, amelyben az unió részesíti a magyar nemzeti közösségeket a határainkon kívül, de felháborító az is, ahogy az unió intézményei viszonyulnak negyvenmilliónyi kisebbségben élő európai polgárhoz”.
A házelnök szerint új korszak kezdődött a gondolkodásban és együttműködésben, a magyar kormány eltökélt, következetes és építő nemzetpolitikájának eredményeként nemcsak a Kárpát-medencei magyarság közösségei erősödtek meg lélekben és egyik-másik helyen politikailag is, hanem a magyar nemzet más, diaszpórában élő közösségei is.
Kitér arra is, hogy a székelység a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmének szimbólumává vált, „a székely himnusz ma már nem véletlenül hangzik el minden ünnepség végén a magyar után”. Közölte, azért döntött úgy, hogy az uniós helyett a székely zászló lobogjon az Országgyűlés épületén, mert „méltánytalan az az elbánás, amelyben az unió részesíti a magyar nemzeti közösségeket a határainkon kívül, de felháborító az is, ahogy az unió intézményei viszonyulnak negyvenmilliónyi kisebbségben élő európai polgárhoz”.
