Megbízatás örök értékeink védelmére

Erősíteni kell az összetartozást. Kövér László és Stayer László polgármester a szécsényi menetben (Fotó: MTI - Komka Péter)

„Háromszáztíz évvel ezelőtt az újjászülető, független és keresztény magyar állam szívhangjait rögzítette a történelem. Olyan államét, amely esélyt akart adni a magyarok között a felekezeti és társadalmi békére, amely megszüntette a katolikusok és protestánsok közötti templomi vitákat, amelyben a katolikus Rákóczi Ferencet, protestáns kuruc seregének tagjait és a rendi nemeseket a magyarság nemzeti szabadságvágya, az önrendelkezés akarata kötötte össze, előre vetítve a modern nemzeti közösség kialakulását” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Szécsényben. A Nógrád megyei önkormányzat és Szécsény városa ünnepi közgyűlésén az 1705-ös helyi országgyűlés háromszáztizedik évfordulójára emlékeztek.

A házelnök – az MTI közlése szerint – a szécsényi országgyűlés eredményének nevezte, hogy a Habsburgok trónfosztása nélkül választották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé, vagyis a kialakuló magyar államszervezet legitim vezetőjévé. Kifejtette, idegen közjogi béklyóba verve, erőforrások, pénz és hadsereg, érdemi nemzetközi szövetségesek nélkül, csak a kuruc magyarság szabadságvágyára támaszkodva tört ki a szabadságharc. Elmondta azt is, 2010-ben és 2014-ben arra kaptak megbízást a választóktól, hogy építsék újjá az államot, erősítsék meg a magyarok összetartozását, olyan államot építsenek, amely érvényesíteni tudja a nemzeti érdekeket, amely védi Magyarország és Európa keresztény gyökereit és értékeit. „Ezt legjobb tudásunk szerint teljesítjük” – fejtette ki. Rámutatott, a mai magyaroknak az új veszélyeket és új esélyeket egyaránt hordozó huszonegyedik századi világban az emlékezés mellett cselekednünk is kell.

Szécsény fideszes polgármestere, Stayer László kifejtette, 1705-ben a helyszínválasztás oka az lehetett, hogy Rákóczi hazajött a kurucokkal szimpatizáló szerzetesekhez, a mezőváros biztonságos is volt. Háromszáztíz éve, szeptember 12. és október 3. között a rendi gyűlésen fogadták el a Rákóczi-szabadságharc legfontosabb állami és politikai döntéseit.