Még egy hétig, jövő péntek délután 4 óráig kérhetik átjelentkezésüket egy másik településre azok a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik az országos népszavazáson nem a lakóhelyük szerinti településen vagy ugyanazon a településen, de eltérő szavazókörben kívánnak voksolni. Eddig mintegy 30 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön akarnak szavazni.
Az átjelentkezést a választó lakcíme szerinti helyi választási irodánál postai úton, személyesen vagy online formában, a www.valasztas.hu oldalon lehet kérni. A kérelemnek a személyes adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.
Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. Tipikus esetben ez azt jelenti, hogy egy másik településen tartózkodó választópolgárnak nem kell hazautaznia választójoga gyakorlásához.
Emellett annak lehetőségét is biztosítja az átjelentkezés, hogy egy mozgásában korlátozott választópolgár akkor is szavazhasson, ha nem otthon, hanem például kórházban tartózkodik, amely akár ugyanazon településen, de a lakcímétől eltérő szavazókör területén található.
Ebben az esetben ugyanis az ápolt a lakcíme szerinti szavazókör szavazatszámláló bizottságától (szszb) nem kérhet mozgóurnát, hiszen azt az szszb csak a szavazókör területén belül viheti ki. Ha azonban a választópolgár átjelentkezési kérelmet nyújt be ugyanazon településre, ahol lakik, átkerül a település e célra kijelölt szavazókörének szavazóköri névjegyzékébe, és a kijelölt szavazókör szszb-jétől már kérheti, hogy mozgóurnát vigyen hozzá.
A helyi választási iroda a választópolgárt kérelmére törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, és egyidejűleg felveszi a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe.
A választópolgár szeptember 30-án 16 óráig kérheti visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe.
Nem jogsértő a külföldi magyarok megkeresése
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint nem jogsértő, hogy a kormány a választópolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján levélben kereste meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat. A testület ezt pénteki ülésén állapította meg.
Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, utasítsák el a kifogást. Mint mondta, a kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992-es törvény alapján hozzáférhet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárok személyes adataihoz, hogy tájékoztassa őket, vagyis a kormány jogszerűen élhet ezzel az eszközzel a népszavazási kampány során is. Ezzel az érveléssel egyetértett Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja is: szerinte az, hogy a kormány élt a törvényben biztosított jogi lehetőséggel és felhasználta ezeket az adatokat, nem volt jogsértő.
Tóta Áronné, a testület választott tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak van egyfajta tájékoztatási kötelezettsége, és jelen esetben átfedés van a kormány tájékoztatási kötelezettsége és a kampányolás között. Azt nem írja elő a törvény, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás alatt fel kell függeszteni a tájékoztatási tevékenységet - jegyezte meg.
Litresits András, az MSZP delegálja szerint viszont megvalósult a jogsértés, mert a választási eljárásról szóló törvény és a népszavazási törvény csak a szavazóköri névjegyzéket teszi kiadhatóvá a kezdeményezőnek és a frakcióknak, 1 millió 110 ezer forintért. Felhívta a figyelmet arra, hogy maga Ignácz István, az adatokat kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezetője is elismerte az NVI-nek küldött levelében, hogy a lakcímnyilvántartási törvényre hivatkozva a frakciók nem kaphatják meg ezeket az adatokat, vagyis megvalósult az esélyegyenlőség sérelme. Hangsúlyozta: a lakcímnyilvántartási törvényben biztosított lehetőség kampányidőszakon kívüli felhatalmazás, és például a nemzeti konzultációs levelekre vonatkozik.
Az NVB többsége végül Litresits András és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával úgy határozott, a kormány levele nem sérti a jogszabályokat.
Az NVI jogszerűen magyarázza el az érvényes és érvénytelen szavaztok típusait
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jogszerűen magyarázza el az érvényes és érvénytelen szavazatok típusait a szavazatszámláló bizottságok tagjainak készített kiadványban - állapította meg egyhangú döntéssel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén.
Az NVB-hez Molnár Csaba, a DK alelnöke fordult, mert meglátása szerint az NVI 199. sorszámú választási füzetében jogszabálysértő tájékoztatást ad a választópolgároknak az érvényes és érvénytelen szavazatokról.
Patyi András, az NVB elnöke a vitában azt mondta, a kifogásolt képek helyesen ábrázolják, mit kell érvényes, illetve érvénytelen szavazatnak tekinteni. Az érvénytelen és érvényes szavazólapok mintájaként bemutatott ábrák - bár extrém példákat is tartalmaznak - helyesen ábrázolják a választási eljárási törvény rendelkezéseit, és az útmutató összhangban van a jogalkalmazói gyakorlattal - mondta. Hozzátette: a választási füzet teljes mértékben párt- és politikasemleges módon készíti fel a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szavazatszámlálásra. Megjegyezte: érdemes is felkészíteni a tagokat erre, mert az egyértelmű szavazatok mellett lehetnek olyanok is, amelyek "más rájegyzést, kiegészítést tartalmaznak".
Az NVB mindezek alapján elutasította a kifogást. A bizottság határozata nem jogerős, ellene öt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
