A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017-ben is sikeresen és eredményesen működött, ahogy 2013 után minden évben - közölte a jegybank elnöke csütörtökön az Országgyűlés plenáris ülésén.
Az MNB 2017-ben is sikeresen és eredményesen működött, ahogy 2013 után minden évben - közölte a jegybank elnöke.
Matolcsy György hangsúlyozta, a jegybank törvényi feladatainak eleget tett, mérlegét pozitív eredménnyel zárta. Az MNB valamennyi leányvállalata és alapítványa hasonló módon sikeresen és eredményesen gazdálkodott, az alapítványok - amelyek csak az alapítói vagyon hozamát költhetik el - vagyonukat hatmilliárd forinttal gyarapították tavaly és több ezer pályázatot hagytak jóvá - tette hozzá.
Az elnök közölte, a jegybank 2013 óta nyereséges, tavaly 38,3 milliárd forintos pozitív eredményt ért el. A jegybanki törvényi feladatairól, így az árstabilitás biztosításáról azt mondta, középtávú, célkövető monetáris politikát folytatnak.
"Az, hogy egyik negyedévben kisebb, vagy egyik negyedévben nagyobb az infláció Magyarországon, az még nem veszélyezteti a fenntartható, 3 százalékos inflációs célt" - fogalmazott.
Az MNB vezetője közölte, 2017-ben is mindent megtettek a 3 százalék körül árszínvonal-emelkedésért, tavaly az infláció már a jegybanki célsávon belül alakult, 2,4 százalék volt.
Hozzátette: a pénzügyi stabilitás megőrzését célzó feladatukat is maradéktalanul teljesítették. A magyar pénzügyi rendszer stabil volt, a bankrendszer ellenálló-képessége jelentősen megerősödött és a csalfa szereplőket a jegybank rendre "lefüleli" - magyarázta, hozzátéve: a stabilitást mutatja, hogy a magyar fizetőeszköz 2017-ben a világ tíz legstabilabb valutája közé került.
Matolcsy György úgy értékelte, a jegybank érdemben volt képes támogatni 2017-ben is a gazdaságpolitikát, amelynek célja az ország fenntartható felzárkózási pályára állítása.
A jegybankelnök szólt arról, a Monetáris Tanács által 2017 őszén bevezetett nem konvencionális eszközök azt eredményezték, hogy az állampapírok hozamgörbéje csökkent. Ez azért rendkívül fontos - mondta -, mert minél alacsonyabbak a kamatszintek az állampapírpiacon, annál kevesebbet kell kamatkiadásként kifizetni és annál több marad a költségvetés többi céljára.
Elmondta, az alapkamat 610 bázispontos csökkenését követően, valamint a bevezetett nem konvencionális monetáris politikai eszközök hatásaként a magyar költségvetés bruttó hazai termékhez mért kamatkiadása 2017-ben 600 milliárd forinttal volt kevesebb 2013-hoz képest. Ez a szám 2019 őszére 800 milliárd forint körül várható - jelezte. Hozzátette: 2017 végére 2013-tól számítva 1600 milliárd forintot takarított meg a magyar költségvetés az államadósság után fizetett kamatok révén.
"Ennyit ér egy helyes monetáris politika" - összegzett Matolcsy György. Sikeresnek értékelte a 2017-ben zárult növekedési hitelprogramot, amely közlése szerint 2-2,5 százalékkal járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.
Azt mondta, 2800 milliárd forint áramlott a programon keresztül a magyar gazdaságba. A program 2013-as indulásakor a "hitelkiszáradás" állapotában volt a gazdaság, azaz senki nem kapott semmire hitelt - mondta. Mára a 7000 milliárd forint körüli a vállalati hitelállomány, annak majdnem felét a növekedési hitelprogram adta - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a program 2,5 százalékos fix kamatozású hitellehetőségével 40 ezer mikro, kis- és középvállalat élt.
Matolcsy György elmondta, a növekedési hitelprogram azért ért véget, mert a bankrendszer felkészült arra, hogy a MNB más programjainak támogatásával folytassa a hitelállomány bővítését.
Szerinte a 2017-es évet az jellemzi, hogy a magyar gazdaság minden egyes rétegében fenntartható módon bővült a hitelállomány, ebben segített a minősített fogyasztóbarát hitelek bevezetése is.
Kitért arra is, a jegybank felügyeleti alelnöksége 2017 végén 1544 intézmény prudenciális felügyeletét látta el. Az intézmények alapos vizsgálata a garancia arra, hogy sem rendszerszintű, sem egyedi kockázat nem terheli a magyar pénzügyi rendszert - tette hozzá.
A jegybankelnök beszámolt arról is, 2017-ben döntöttek arról, hogy a Giro Zrt. vezeti be az azonnali fizetést lehetővé tévő pénzügyi rendszert. Ez jelentős lépés lesz a következő években a magyarországi pénzforgalom gyorsítására és a pénzügyi stabilitás megőrzésére - vetítette előre Matolcsy György.
Gazdasági bizottság: a jegybank 2017-ben példásan teljesítette kötelezettségeit
Hadházy Sándor, a gazdasági bizottság fideszes alelnöke elmondta: az MNB 2017-es tevékenysége támogatta az árstabilitást, a makropénzügyi egyensúly elérését és a gazdasági növekedést. A hosszú és rövid piaci hozamok mérséklődtek, a vállalati- és hitelkamatok tovább csökkentek, az állam kamatmegtakarítása elérte a 600 milliárd forintot - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a jegybank 2013 óta aktívan támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, hatékonyan működik együtt a kabinettel. Egészséges ütemben nő a gazdaság, dinamikusan emelkednek a bérek, a nyugdíjak pedig megőrzik értéküket - összegezte a gazdasági eredményeket.
Hadházy Sándor elismerően szólt a MNB 2017-ben zárult növekedési hitelprogramjáról, amelynek köszönhetően 40 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás jutott hitelhez 2800 milliárd forint értékben. Ez nem csak a jegybank, hanem Magyarország sikere is - jegyezte meg. Kiemelte azt is, hogy az MNB jelentős pozitív eredménnyel zárta 2017-et, a jegybank eredménytartaléka pedig 2017-et követően 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami biztonságot jelent a kockázatokkal szemben. A jegybank 2017-ben példásan tejesítette kötelezettségeit - összegzett.
Fidesz: az MNB sikeresen, a magyar emberek érdekében dolgozott 2017-ben is
Barcza Attila, a Fidesz vezérszónoka szerint a jegybank 2017-ben sikeres működési évet zárt, célkitűzéseit kimagasló szinten teljesítette. Az MNB tavaly is eleget tett törvényi feladatainak, sikeresen, a magyar emberek érdekében végezte tevékenységét - hangsúlyozta.
Fontosnak nevezte a jegybank és a kormány hatékony együttműködését a magyar gazdaság pénzügyi stabilitása érdekében. A jegybank pénzügyi stabilitásért végzett munkájáról szólva kiemelte: míg Magyarország a 2008-as válság után a világ tíz legkockázatosabb gazdasága közé tartozott, mára a közepesen sebezhető globális gazdaságok közé sorolják.
A forintárfolyammal kapcsolatos ellenzéki véleményeket úgy kommentálta: 2017-ben a forint a világ 10 legstabilabb fizetőeszköze volt, ami óriási eredmény. Elismerően szólt a jegybank fogyasztóvédelmi, valamint tudományos és oktatási tevékenységéről is.
MSZP: kimaradtak a jelentésből a 2017-es jegybanki botrányok
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka "ultragáznak" nevezte, hogy a kormány nem élt a felszólalás lehetőségével a vitában, és kevesellte a kormánypárti képviselők létszámát is az ülésteremben.
Az ellenzéki politikus azokról a 2017-es botrányokról beszélt, amelyek szerinte kimaradtak az MNB jelentéséből. Ezek közé sorolta a jegybankelnöki fizetés emelését, a jegybank munkatársainak adható kedvezményes hitelt és a jegybanki alapítványok költéseit is. Ez utóbbival kapcsolatban kijelentette: "urizálásra", ingatlanvásárlásra és -felújításra költöttek el sok milliárd forint közpénzt, miközben a költések két százaléka ment csak tudományos tevékenységre.
Szerinte szintén a 2017-es botrányok közé tartozik, hogy az MKB államosítása után a pénzintézet "Matolcsy György rokonaihoz, strómanjaihoz került", és az is, hogy nem sikerült bizonyítani Matolcsy György állítását, miszerint a brókerbotrányt a külföldi erők gerjesztették a magyar kormány megbuktatása céljából.
KDNP: az MNB kimagasló szinten teljesítette céljait
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az MNB 2013 előtti és utáni tevékenységét hasonlította össze, és megjegyezte: nem emlékszik arra, hogy az MSZP tiltakozott volna Simor András fizetése ellen, pedig több mint másfélszer annyit keresett a válság éveiben, mint most Matolcsy György, a gazdasági bővülés időszakában. A jegybanki vezetés 2013 előtt folyamatosan mínuszos eredményt produkált és az inflációt magasan tartották, 2013 után viszont az inflációt csökkenteni lehetett, megkönnyítve a magyar családok mindennapjait - tette hozzá.
Hangsúlyozta: az MNB 2017-ben kimagasló szinten teljesítette céljait, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a kormányzati gazdaságpolitika támogatását. Kiemelte: az MNB magára vállalta az értékteremtés és az értékmegőrzés feladatát is tudományos, kutatási, közgazdasági és kulturális területeken.
Pozitívnak tartotta az aranytartalék megtízszerezését, szerinte fontos, hogy válság esetén stabil tartalékkal rendelkezzen az ország.
Jobbik: az MNB nyereségét a költségvetésbe kellene befizetni
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: jónak tartja a rekordalacsony alapkamatot a devizahitelkárosultak szempontjából, szerinte azonban kérdés, hogy az MNB meddig tudja ezt fenntartani. Azt ugyanakkor furcsának nevezte, hogy a jegybanknak évek óta nincs árfolyamcélja, miközben egyre gyengül a forint. Szerinte a kormány "béna kacsaként" nem tesz semmit ebben az ügyben, ugyanúgy, ahogy a pénzügyi tranzakciós illeték fogyasztókra való áthárításával kapcsolatban sem lép fel a bankok ellen.
A képviselő az alapvető élelmiszerek és nyugdíjasok által fogyasztott cikkek jóval magasabb inflációja miatt is szót emelt, és arra kérte a kormánypárti politikusokat és az MNB-t, hogy a magyar emberek mindennapi helyzetével is foglalkozzanak.
A Jobbik politikusa a jegybank vezetése és a kormány felé azt is felvetette: az MNB nyereségét be kellene fizetnie osztalékként a költségvetésbe, illetve a parlament is dönthetne ennek felhasználásáról.
DK: elfogadhatatlan a beszámoló
Varju László (DK) elfogadhatatlannak nevezte a beszámolót, több kritikát is felsorolva. Egyrészt azt mondta, az MNB tudatos árfolyamrontó politikát folytat, amivel Magyarországot oda juttatta, hogy 320 forint feletti, történelmi magasságokat is elér a forint-euró árfolyam. Ezzel a tettel sokaknak okozott kárt a jegybank, miközben az intézmény jelentős hasznot zsebelt be - értékelt.
Másrészt arról is beszélt, hogy 2013-2017 között összesen több mint ezermilliárd forint volt a realizált árfolyameredmény, és szerinte ezt az MNB-nek a kincstárba kellett volna befizetnie. Ehelyett - mondta Varju László - a pénz jelentős részét alapítványba "menekítették ki", ennek sorsáról pedig egy szót sem szól a beszámoló.
Kitért arra is, hogy miközben a nemzeti bank a fogyasztási hiteleknél bevezette a minősített hitelek intézményét, aközben "hitelkatasztrófa" van Magyarországon, amit "az MNB figyelmen kívül hagy".
LMP: nem látni jelét annak, hogy az MNB felkészülne a szűkebb évekre
Csárdi Antal (LMP) szerint az elmúlt év egyik legfontosabb MNB-döntése a növekedési hitelprogram kivezetése volt. Ezzel elismeri a jegybank - fejtette ki -, hogy véget ért egy olyan időszak, amikor kedvező finanszírozáshoz juthattak a vállalkozások.
Fel kellene készülni a szűkebb időszakra, ennek azonban semmilyen jelét nem látni. Az eltelt éveket jellemző nemzetközi konjunktúra kifulladóban van, és ha erre nem kezd el felkészülni az MNB, akkor ennek a folyamatnak Magyarország súlyos vesztese lehet - mondta, megkésettnek nevezve például az aranytartalék növelését.
Fontos probléma továbbá - folytatta - a lakossági devizahitelek kérdése, nem igaz ugyanis, hogy sikerült volna rendezni a devizahitelesek helyzetét. A forintosítási akcióval a jegybank járt nagyon jól - pedig az adósoknak kellett volna lenniük a nyerteseknek -, az MNB ugyanis a nyereséghányadból alapítványokat hozott létre, a pénzeket pedig "közpénzmentesítette" - mondta Csárdi Antal.
A lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetésére kitérve úgy fogalmazott, ezzel kiüresítették a lakáskasszát mint megtakarítási formát, és fájónak nevezte, hogy az MNB nem emelte fel a szavát ez ellen az intézkedés ellen.
Párbeszéd: a kormány és a jegybank tönkretette a forintot
Burány Sándor (Párbeszéd) azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a monetáris ügyek területén "gyengén muzsikál".
Az elmúlt években a kormány és a jegybank tönkretette a forintot - fogalmazott. Ezt azért tették, hogy akár a pénz gyengítése árán is megvalósítsák a politikai és családi vagyonszerzési céljaikat - jelentette ki a vezérszónok.
A forintgyengülésen az MNB nyert, az ország, és azon belül elsősorban a devizahitelesek veszítettek - érvelt. Az lett volna a tisztességes, ha a jegybank az árfolyamnyereségét elsősorban a kárvallottak megsegítésére fordítja, de ehelyett a pénzt alapítványokba mentik ki - mondta a politikus. Ezeknél az alapítványoknál a törvényeket sértő vagy a törvénysértés határát súroló gyakorlatot folytatnak - ismertette véleményét.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a forint jelenleg is sebezhető, ezért a további gyengülése sem zárható ki. A gyenge forint pedig az egész országra veszélyt jelent - tette hozzá.
Független: a környező országok jegybankjai alapkamatot emeltek
Bősz Anett (független) azt mondta, hogy a román lej, a lengyel zlotyi és a cseh korona azért csökkent kisebb mértékben, mint a forint, mert azoknak az országoknak a jegybankjai kamatot emeltek.
A képviselő emlékeztetett, hogy a költségvetés tervezői a jelenleginél alacsonyabb euró árfolyammal számoltak.
Jobbik: alternatív módszerek felé fordult el a jegybank
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy ilyen súlyú javaslatnál a pénzügyminisztert is szeretné látni a teremben.
Szerinte az MNB-nek van egy alaptevékenysége, amit a jogszabályok precízen meghatároznak, de az utóbbi években szinte kizárólag alternatív és kiegészítő módszerek és tevékenység felé fordult el a jegybank. Ha pedig többlet keletkezik, azt illene inkább befizetni a költségvetésbe - jegyezte meg.
Hiányolta az MNB tevékenységéből a tudatos pénzügyi oktatás szélesítésének hatékony támogatását. Enélkül a pénzügyi válságok újra és újra termelődnek majd - jegyezte meg a jobbikos képviselő.
Szóvá tette a lakás-takarékpénztárakat érintő változtatásokat, és azt kérdezte: a Rogán Antalhoz köthető lakáslottó állami támogatása miért maradhatott meg?
KDNP: a jegybank elvégzi a törvényben rögzített alaptevékenységeit
Nacsa Lőrinc (KDNP) megismételte, a törvényben meghatározott három alaptevékenységét a jegybank elvégzi. Hozzátette: fontos és üdvözlendő, hogy az alapkamat alacsony szinten van, ezt ameddig lehet, fenn kell tartani.
Ehhez kapcsolódik a jegybank értékmegőrző, értékteremtő tevékenysége - jegyezte meg. Kitért arra is: a fiatalok pénzügyi tudatosságának fontosságát illetően nincs vita.
