A kormány minden ellenkező állítással szemben hosszú távon számol az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzési helyek fenntartásával – szögezte le Cseresnyés Péter államtitkár. Az általánosan fizetőssé váló felsőoktatás rémével már nem lehet tömegeket az utcára vinni.
Az új működési formák bevezetése 2014 óta ismert terv, amely most lép a megvalósítási szakaszba – közölte a „Miben áll a corvinusi modell kiterjesztése a felsőoktatásban” című írásbeli kérdésre adott válaszában Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, a cél az, hogy „a mintaegyetemnek leginkább alkalmas” Corvinus a rugalmasabb keresetfeltételeknek köszönhetően 2030-ra a világ kétszáz, Európa száz legjobb egyeteme közé kerüljön. Az eddigiektől eltérő modell kétségkívül kiváltotta más felsőoktatási intézmények érdeklődését – folytatta. Leszögezte azonban, a megkezdett munka folytatásának alapfeltétele, hogy az új fenntartási, üzemeltetési megoldás hasznossága, eredményessége elsőként a Corvinuson bebizonyosodjon. A kormány a hazai felsőoktatást nemzetközi szinten is versenyképessé kívánja tenni, ennek részeként pedig minden ellenkező állítással szemben hosszú távon számol az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzési helyek fenntartásával – hangsúlyozta Cseresnyés.
Megírtuk, 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus Egyetem működtetését. Az indoklás szerint az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést, könnyebben bevonható vállalati forrásokat jelent, az oktatók pedig nem közalkalmazottak lesznek, így magasabb fizetésre számíthatnak. Az egyetemen nem lesznek állam által támogatott helyek, de az intézmény saját ösztöndíjat hoz létre, tehát bekerülhetnek kevésbé tehetős, ám tehetséges diákok is. Az egyetemi ranglistákon való előrejutás amiatt válik lehetővé, mert ezeket a listákat olyan szempontok alapján állítják össze, amelyekben a Corvinus most javíthat: fontos a vállalatokkal való kutatás-fejlesztési együttműködés, a külföldi hallgatók aránya, a nemzetközi kutatási programokban való részvétel.
Bár tandíj jelenleg is van az egyetemeken, és csupán az államilag támogatott helyek száma a kérdés, október 23-án a „tandíjmentes felsőoktatásért” demonstrált a Lehet Más a Politika (LMP) ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő, a néhány száz fős menet fáklyákkal vonult a Corvinus Fővám téri épülete elé. A tüntetést követően többen fölvetették, miért nem mozgat meg tömegeket ez az ügy. A válasz egyszerű: mindenki tisztában van vele, szó sincs arról, hogy általánosságban fizetőssé válna a felsőoktatás. A Corvinus-modell egy pilot projekt, amelyet – ha eredményes – másutt is alkalmazhatnak. Az Index szakértői szerint ezt a modellt főként műszaki és technológiai területen erős egyetemeknek érdemes követniük. Számos olyan terület van azonban, például a tanárképzés vagy az egészségügyi és szociális képzések, amelyek nem vonzanak vállalati tőkét, de elengedhetetlenek a közszolgáltatások fenntartásához, ezeket valószínűleg továbbra is kizárólag állami finanszírozással lehet fenntartani – amint ezt az ellenzéki portál is megállapította.
Megírtuk, 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus Egyetem működtetését. Az indoklás szerint az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést, könnyebben bevonható vállalati forrásokat jelent, az oktatók pedig nem közalkalmazottak lesznek, így magasabb fizetésre számíthatnak. Az egyetemen nem lesznek állam által támogatott helyek, de az intézmény saját ösztöndíjat hoz létre, tehát bekerülhetnek kevésbé tehetős, ám tehetséges diákok is. Az egyetemi ranglistákon való előrejutás amiatt válik lehetővé, mert ezeket a listákat olyan szempontok alapján állítják össze, amelyekben a Corvinus most javíthat: fontos a vállalatokkal való kutatás-fejlesztési együttműködés, a külföldi hallgatók aránya, a nemzetközi kutatási programokban való részvétel.
Bár tandíj jelenleg is van az egyetemeken, és csupán az államilag támogatott helyek száma a kérdés, október 23-án a „tandíjmentes felsőoktatásért” demonstrált a Lehet Más a Politika (LMP) ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő, a néhány száz fős menet fáklyákkal vonult a Corvinus Fővám téri épülete elé. A tüntetést követően többen fölvetették, miért nem mozgat meg tömegeket ez az ügy. A válasz egyszerű: mindenki tisztában van vele, szó sincs arról, hogy általánosságban fizetőssé válna a felsőoktatás. A Corvinus-modell egy pilot projekt, amelyet – ha eredményes – másutt is alkalmazhatnak. Az Index szakértői szerint ezt a modellt főként műszaki és technológiai területen erős egyetemeknek érdemes követniük. Számos olyan terület van azonban, például a tanárképzés vagy az egészségügyi és szociális képzések, amelyek nem vonzanak vállalati tőkét, de elengedhetetlenek a közszolgáltatások fenntartásához, ezeket valószínűleg továbbra is kizárólag állami finanszírozással lehet fenntartani – amint ezt az ellenzéki portál is megállapította.
