Belföld
Majálisozik az ellenzék
Gyurcsány ingyen vízről prédikált, Gaskó pedig sztrájkot emlegetett
Vona parlamenti vitát akar a halálbüntetésről
A Jobbik pártelnöke, Vona Gábor a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen elmondta, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja. A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány „nem veri a tamtamot" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok „letarolhatják Európát".
A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, véleménye szerint Magyarországnak egyáltalán nem kellenek menekültek, ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy mi lesz, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként. A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást.
A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani.
Az Együtt a foglalkoztatást és a közmunkát emelte ki
Az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között pedig tisztességes együttműködést kell megvalósítani. Szigetvári Viktor hozzátette: az Együtt és pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány erről akar beszélni az elkövetkező időszakban, és ezt képviseli a költségvetési vitában is.
Pápa Levente, az alapítvány kuratóriumának elnöke közölte: az Együtt elkötelezett híve a szociális piacgazdaságnak, de fontos azt is belátni, hogy „meg kell haladni a kilencvenes évek liberális konszenzusát”, és el kell fogadni, hogy a piac önmagában nem fogja megoldani az ország foglalkoztatási válságát.
Az államnak aktív eszközökkel segítenie kell a munkához jutást – mondta, hangsúlyozva: e célra többet kell költeni, a legnagyobb probléma ugyanis a foglalkoztatási válság. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a közmunka kismértékben gyógyszer, nagy mennyiségben nagyon káros, lényegében a „halál”. A közmunkában résztvevők számát a párt 50-100 ezerre csökkentené.
Meglepő rezsiígéretek Gyurcsány Ferenctől
Az „elfeledett hatmillió embernek” kell igazságot adni, akiknek a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év az adósa maradt – erről beszélt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Városligetben, a párt majálisán.
Gyurcsány azt mondta: a DK olyan programot készít, ami rájuk hívja fel a figyelmet, és ha kormányra kerülnek, ezek az emberek az ország tisztességesen megfizetett, megbecsült polgárai lesznek. A programnak címet is adtak: „az elfeledett hatmillió ember programja”.
A DK-elnök kijelentette: kormányra kerülés után öt éven belül el akarják érni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál (nettó 93 ezer forint), a cégek vezetői és tulajdonosai pedig teljes vagyonukkal feleljenek alkalmazottaik bérének kifizetéséért.
Végül ismertette, hogy azt is el akarják érni, hogy a minimális szükségletet fedező mennyiségű
ivóvíz és áram ára nulla forint legyen. Az ingyen szolgáltatásokat a legminimálisabb emberi szükségletek fedezésére "terveznék", és azokat a fogyasztás növekedésével sávosan növelnék. Így, aki sokat fogyaszt az drágábban is kapja ezeket, ami a fogyasztás csökkentésére ösztönözne.
A létminimumra koncentrált az LMP, az MSZP és a PM
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.
Közölte azt is: emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.
A Párbeszéd Magyarországért szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka. Tordai Bence, a PM szóvivője a párt május elsejei rendezvényén az MTI-nek azt mondta, egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.
A MSZP elnöke, Tóbiás József szerint a munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek.Elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet.
Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is. Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a plusz munkanapokra. Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra - javasolta Tóbiás József.
Pesszimista jövőkép és merész ötletek
Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke május elsejei beszédében a milliárdos vagyonok egyszeri, 40 százalékos megadóztatását, legalább 200 ezer forintos minimálbért, nyolcórás munkáért megélhetést biztosító fizetést, a tényleges sztrájkjog visszaállítását, a vasárnapi pihenőnap megadását követelte.
Az Európai Baloldal - Munkáspárt 2006 rendezvényén a párt tagja, Morvai Tamás közgazdász arról beszélt, elég a megszorításokra épülő európai uniós politikából, mert a megszorítások politikája már a gazdasági értelemben erősebb tagállamoktól is komolyabb áldozatot követel, Németországban például szétszakadni látszik a társadalom és sok a munkanélküli.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett fővárosi demonstráción arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét, és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.
Gaskó szerint még sztrájk is elképzelhető
A Liga Szakszervezetek elnöke a szövetség május elsejei rendezvényén arról beszélt, hogy a márciusban kezdődött háromoldalú szakértői tárgyalásokon a kormány háttérbe vonul, nem avatkozik be a munkaadók és munkavállalók közötti megbeszélésekbe, ahol viszont „eléggé döcögősen mennek a dolgok". Sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga elnöke abban az esetben, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodások megvalósulását. Elmondta: tárgyalások folynak a korhatár előtti ellátások egy részének pótlása, többi között a 70-100 ezer embert érintő korkedvezményes nyugdíj ügyében. A sztrájkjoggal kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági fejlődés kedvező alakulásából úgy tűnik, rendelkezésre állnak majd azok a források, amelyek a munkavállalói követelések kielégítéséhez szükségesek, így szükségtelenné válnak az elmúlt 2-3 évben bevezetett megszorítások.
A Liga elnöke kitért arra, hogy az utóbbi hetekben küzdelem folyik a szakszervezetek között, ahol a Liga a „megtámadott szakszervezet". Remélik azonban, hogy előbb-utóbb jó lesz az együttműködés a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, hiszen a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben. Gaskó István véleménye szerint a környező volt szocialista országok közül az egyik legrosszabb helyzetben a magyar munkavállalók vannak. A minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem – hangsúlyozta a Liga elnöke, hozzátéve: a minimálbért keresők a magyar munkavállalók 40 százalékát teszik ki.
Majálisozik az ellenzékGyurcsány ingyen vízről prédikált, Gaskó pedig sztrájkot emlegetett - A Jobbik parlamenti...